Réső
Réső (Rešov) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Bártfai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1454 |
Polgármester | Helena Jamroškovičová |
Irányítószám | 086 21 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | BJ |
Népesség | |
Teljes népesség | 303 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 36 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 489 m |
Terület | 9,16 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 14′ 15″, k. h. 21° 19′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 15″, k. h. 21° 19′ 50″ | |
Réső weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Réső (szlovákul: Rešov, lengyelül Reszow) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 8 km-re délkeletre, a Szekcső-patak és a Tapoly között fekszik.
Története[szerkesztés]
1438-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RESO. Reszov. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Bártfához 3/4 mérttföldnyire, határjában mind a’ kétféle fája van, réttye nem nagy, határja sovány.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ressó, orosz falu, Sáros vgyében, F.-Volya fil., 31 romai, 348 g. kath., 12 zsidó lak. Gör. szentegyház. F. u. Bártfa városa, melly ut. postája.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 334, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 343 lakosából 317 szlovák és 22 ruszin volt.
2011-ben 332 lakosából 291 szlovák és 29 ruszin.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.