Galbatő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galbatő (Gaboltov)
Gaboltov15Slovakia1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Bártfai
Rang község
Első írásos említés 1247
Polgármester Martin Ceľuch
Irányítószám 086 02
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 509 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 410 m
Terület 12,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Galbatő (Szlovákia)
Galbatő
Galbatő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 54″, k. h. 21° 08′ 33″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 54″, k. h. 21° 08′ 33″
Galbatő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galbatő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Galbatő, (1899-ig Gaboltó, szlovákul: Gaboltov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 509 lakosából 484 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 14 km-re északnyugatra a lengyel határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A legenda szerint Szent Adalbert püspök útban Lengyelország felé az itteni kút mellett pihent meg. A középkorban előbb kápolnát, majd a jeruzsálemi Szent Kereszt Lovagrend kolostort épített ide. Ők alapították a községet is. A település a 1112. században népesült be, első írásos említése 1247-ből származik abban a levélben, melyet IV. Béla király a bártfai cisztercitáknak írt. Ebben már említést tesz a gabaltőn működő lovagrendről, melynek itteni birtoka 1212 előtt létesült. A rend kolostora a Busova-hegy déli lábánál volt és abban az időben ez volt a környék vallási központja. A középkorban itt vezetett át a Lengyelországba menő fő útvonal és a faluban vámszedőhely is működött. Erről Nagy Lajos király 1355-ben kiállított oklevele is említést tesz. 1370 körül felépült a falu gótikus temploma is.

Vályi András szerint "GABOLTÓ. Tót mező Város Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Aspermont Uraság lakosai katolikusok, fekszik Bártfától más fél mértföldnyire. Határja közép termékenységű, rétje, legelője jó, fája tűzre, és épűletre van, savanyú vize bőven, mivel három kútfők is vagynak határjában, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Gáboltó, tót mváros Sáros vmegyében, Bártfához nyugat-éjszakra 1 1/2 mfld: 882 romai, 34 görög kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa hegyes, kősziklás; erdejében legelője elég; savanyuviz-forrása több van. F. u. gr. Erdődy György. " [3]

1910-ben 492, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 531 lakosából 513 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]