Ugrás a tartalomhoz

Hankvágása

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hankvágása (Hankovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1377
PolgármesterJán Grega-Jakub
Irányítószám086 46
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség437 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület8,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 21° 24′ 18″49.203056°N 21.405000°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 21° 24′ 18″49.203056°N 21.405000°E
Hankvágása weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hankvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hankvágása (1899-ig Hankócz, szlovákul: Hankovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 18 km-re délkeletre, a Tapoly mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu írott forrásokban a 14. században, 1377-ben tűnik fel először, amikor a Perényiek köcsényi uradalmához tartozott. Első soltészát Hanusnak hívták, a név a helyi lakosság ajkán Hankó alakra változott és ebből lett a falu neve. Az 1427. évi adóösszeírásban a község 30 portával szerepel Perényi Miklós birtokaként. A 16. századi forrásokban „Hannusuagasa”, illetve „Hankuagasa” alakban fordul elő, ekkortájt királyi birtokként Sáros várának tartozéka volt. A 17. században a Péchy család szerezte meg a birtokot. Egykori fatemploma 1698-ban épült. A falu pecsétje 1787-ből származik. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANKÓTZ. Hankovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zborovhoz két mértföldnyire, határjának fele termékeny, legelője jó, fája is elég van.[2]

A 19. században a Görgeyeké volt. Régi fatemplomát 1836-ban az új templom építésekor lebontották.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hankócz, tót falu, Sáros vmegyében, Kurimához délre egy órányira: 248 kath., 215 evang., 9 zsidó lak. Határjának fele termékeny; legelője, erdeje elég; kath. paroch. temploma van. Ut. p. Bártfa.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság411402400437
Különbség -2,18 % -0,49 % +9,25 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság439437
Eltérés-0,45 %

1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt.

2011-ben 403 lakosából 395 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)