Hankvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hankvágása (Hankovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1377
Polgármester Ján Grega-Jakub
Irányítószám 086 46
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség423 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület8,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hankvágása (Szlovákia)
Hankvágása
Hankvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 21° 24′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 21° 24′ 18″
Hankvágása weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hankvágása (1899-ig Hankócz, szlovákul: Hankovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 18 km-re délkeletre, a Tapoly mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu írott forrásokban a 14. században, 1377-ben tűnik fel először, amikor a Perényiek köcsényi uradalmához tartozott. Első soltészát Hanusnak hívták, a név a helyi lakosság ajkán Hankó alakra változott és ebből lett a falu neve. Az 1427. évi adóösszeírásban a község 30 portával szerepel Perényi Miklós birtokaként. A 16. századi forrásokban „Hannusuagasa”, illetve „Hankuagasa” alakban fordul elő, ekkortájt királyi birtokként Sáros várának tartozéka volt. A 17. században a Péchy család szerezte meg a birtokot. Egykori fatemploma 1698-ban épült. A falu pecsétje 1787-ből származik. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANKÓTZ. Hankovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zborovhoz két mértföldnyire, határjának fele termékeny, legelője jó, fája is elég van.[2]

A 19. században a Görgeyeké volt. Régi fatemplomát 1836-ban az új templom építésekor lebontották.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hankócz, tót falu, Sáros vmegyében, Kurimához délre egy órányira: 248 kath., 215 evang., 9 zsidó lak. Határjának fele termékeny; legelője, erdeje elég; kath. paroch. temploma van. Ut. p. Bártfa.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt.

2011-ben 403 lakosából 395 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]