Hankvágása
| Hankvágása (Hankovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1377 |
| Polgármester | Ján Grega-Jakub |
| Irányítószám | 086 46 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 403 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Terület | 8,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hankvágása
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 21° 24′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 21° 24′ 18″ | |
| Hankvágása weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hankvágása, (1899-ig Hankócz, szlovákul: Hankovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 403 lakosából 395 szlovák volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 18 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu írott forrásokban a 14. században 1377-ben tűnik fel először, amikor a Perényiek köcsényi uradalmához tartozott. Első soltészát Hanusnak hívták, a név a helyi lakosság ajkán Hankó alakra változott és ebből lett a falu neve. A 16. századi forrásokban Hannusuagasa, illetve Hankuagasa alakban fordul elő. Az 1427. évi adóösszeírásban a község 30 portával szerepel Perényi Miklós birtokaként. A 16. században királyi birtokként Sáros várának tartozéka volt. A 17. században a Péchy család szerezte meg a birtokot, majd a 19. században a Görgeyeké volt. Egykori fatemploma 1698-ban épült, ezt 1836-ban az új templom építésekor lebontották. A falu pecsétje 1787-ből származik. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "HANKÓTZ. Hankovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zborovhoz két mértföldnyire, határjának fele termékeny, legelője jó, fája is elég van."[2]
Fényes Elek szerint "Hankócz, tót falu, Sáros vmegyében, Kurimához délre egy órányira: 248 kath., 215 evang., 9 zsidó lak. Határjának fele termékeny; legelője, erdeje elég; kath. paroch. temploma van. Ut. p. Bártfa."[3]
1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1836-ban épült barokk-klasszicista stílusban a 17. századi fatemplom helyén.
- Evangélikus temploma az 1930-as években épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
