Margonya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Margonya (Marhaň)
Marhan.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1277
Polgármester Jozef Kuziak
Irányítószám 086 45
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség966 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Terület10,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Margonya (Szlovákia)
Margonya
Margonya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 21° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 21° 27′ 00″
Margonya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Margonya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Margonya (szlovákul: Marhaň) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 22 km-re délkeletre, a Tapoly bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1299-ben említik először. 1427-ben mintegy 200 lakosa volt. A 15.–16. században a Széchy, Semsey, Báthory, Sós és Bornemissza családok, később a Dessewffy család birtoka volt. Két templommal is rendelkezett.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MARGONYA. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Dezsőfi, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Nyerjeshez közel, és annak filiája, határjának egy nyomása alább való, ketteje pedig jobb, réttye, legelője elég, fája is van mind a’ két féle, piatzozása nints meszsze.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Margonya, tót falu, Sáros vármegyében, Nyirjeshez 1 órányira: 175 kath., 28 evang., 16 zsidó lak. Evang. templom. Kastély. Jó rét, legelő, erdő. F. u. gr. Dessewffy. Ut. p. Bártfa.[3]

1899-ben Dessewffy Pál eladta a margonyai birtokot Hohenlohe hercegnek. Az új tulajdonos reprezentatív kastélyt építtetett ide. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 475-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 904 lakosából 812 szlovák és 89 cigány volt.

2011-ben 967 lakosából 890 szlovák és 13 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma egy régi imaház bővítésével 1811 és 1821 között épült.
  • Hohenlohe kastély.
  • Neoklasszicista kápolnája 1890-ben készült.
  • Dessewffy Arisztid az aradi vértanúk egyikének sírhelye.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt, a családi sírboltban nyugszik Dessewffy Arisztid honvédtábornok, aradi vértanú. A vértanú tábornok özvegye egy évvel a kivégzés után, a katonák megvesztegetésével hozatta ide a maradványokat Aradról. A sírboltot a 20. század folyamán többször feltörték és szinte mindent elvittek, a csontokat szétszórták. A sírboltot csak 1988-ban hozhatták rendbe gondos kezek, majd a Magyar Állam támogatásával megtörtént a sírbolt teljes felújítása is. A sírbolt minden év március 15-én és október 6-án a szlovákiai magyarok egyik zarándokhelye.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]