Sasó
| Sasó (Šašová) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1352 |
| Polgármester | Jozef Vargovčik |
| Irányítószám | 086 12 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 149 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 228 m |
| Terület | 5,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sasó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 15′ 23″, k. h. 21° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 23″, k. h. 21° 27′ 00″ | |
| Sasó weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sasó (1899-ig Sassova, szlovákul: Šašová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 16 km-re délkeletre, az Alacsony-Beszkidekben, a Tapoly felső folyása mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
1352-ben említik először. A falu régi fatemplomában Mária ikont helyeztek el, amely előtt a 18. században több csoda történt. VI. Pius pápa 1779. június 30-án hétéves teljes búcsút adott azoknak, akik meglátogatják a sasói templomot és imát mondanak a kegykép előtt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SASOVA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Goldenfinger Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Kurimához közel, mellynek filiája; határja hegyes, fája, legelője, réttye elég van.”[2]
A sasói kegyképet 1842-ben az újonnan épített templomba vitték át.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sássova, orosz falu, Sáros vgyében, Kurima fiókja, 15 r., 211 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. többen. Ut. postája Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 176, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 158 lakosából 138 szlovák és 15 cigány volt.
2011-ben 152 lakosából 117 szlovák és 22 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1842-ben épült, benne a Szűzanya csodatevő kegyképe látható. Közelében gyógyvizű forrás van, mellette 1888-ban épített kápolna áll. Búcsúját Nagyboldogasszony ünnepén tartják, amikor különösen sok zarándok keresi fel a kegyhelyet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- E-obce.sk
- Községinfó
- Sasó Szlovákia térképén
- A sasói kegyhely története sok képpel (magyarul is)
- A görögkatolikus püspökség honlapján
|
