Ortutó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ortutó (Ortuťová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Ján Čisár
Irányítószám 086 12
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség178 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság231 m
Terület6,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ortutó (Szlovákia)
Ortutó
Ortutó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 27′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 27′ 20″
Ortutó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ortutó (szlovákul: Ortuťová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 17 km-re délkeletre, a Tapoly és az Ondava között található.

Története[szerkesztés]

A falu a 14. század második felében keletkezhetett. 1414-ben említik először „Ortholth” néven. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1618-ban „Ortutowa”, „Ortuto” neveken dokumentálják. A 15. század végén lengyel támadás következtében elnéptelenedett, de később újra telepítették. 1787-ben 36 háza és 235 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORTOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Haiszlinhoz közel, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, réttyei jók, legelője, fája van.[2]

1828-ban 38 házát 300-an lakták. Lakosai mezőgazdasággal, szarvasmarha tenyésztéssel és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ortutova, orosz falu, Sáros vmegyében, Hajszlin fil., 8 kath., 290 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy, gr. Szirmay. Ut. p. Bártfa.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

A helyi mezőgazdasági szövetkezetett 1959-ben alapították. Fűrészmalma is volt. A lakosság egy része a bártfai és kassai ipari vállalkozásokban dolgozik.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 215, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 218 lakosából 172 szlovák és 30 cigány volt.

2011-ben 168 lakosából 105 szlovák és 57 ruszin.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]