Ortutó
| Ortutó (Ortuťová) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1414 |
| Polgármester | Ján Čisár |
| Irányítószám | 086 12 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 192 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 231 m |
| Terület | 6,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ortutó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 27′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 27′ 20″ | |
| Ortutó weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ortutó (szlovákul: Ortuťová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 17 km-re délkeletre, a Tapoly és az Ondava között található.
Története[szerkesztés]
A falu a 14. század második felében keletkezhetett. 1414-ben említik először „Ortholth” néven. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1618-ban „Ortutowa”, „Ortuto” neveken dokumentálják. A 15. század végén lengyel támadás következtében elnéptelenedett, de később újra telepítették. 1787-ben 36 háza és 235 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORTOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Haiszlinhoz közel, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, réttyei jók, legelője, fája van.”[2]
1828-ban 38 házát 300-an lakták. Lakosai mezőgazdasággal, szarvasmarha tenyésztéssel és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ortutova, orosz falu, Sáros vmegyében, Hajszlin fil., 8 kath., 290 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy, gr. Szirmay. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
A helyi mezőgazdasági szövetkezetett 1959-ben alapították. Fűrészmalma is volt. A lakosság egy része a bártfai és kassai ipari vállalkozásokban dolgozik.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 215, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 218 lakosából 172 szlovák és 30 cigány volt.
2011-ben 168 lakosából 105 szlovák és 57 ruszin.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
