Csarnó
| Csarnó (Šarišské Čierne) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Polgármester | Andrej Buvalič |
| Irányítószám | 086 37 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 300 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 394 m |
| Terület | 14,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Csarnó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 20′ 45″, k. h. 21° 22′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 45″, k. h. 21° 22′ 55″ | |
| Csarnó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csarnó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csarnó (szlovákul: Šarišské Čierne, korábban Šarišské Čorne, ukránul: Csarno) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 14 km-re északkeletre, az Ondava felső folyása mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A településre 1329-ben utalnak először de ekkor ez még név nélkül történik – ekkor a kurimai uradalomhoz tartozott. 1352-től viszont már a makovicai birtok része. A falu nevesítése „Fekethepathak” néven először 1414-ben történik. 1618-ban „Czárno”, 1773-ban „Czarno”, 1786-ban „Cscharno” néven írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Csarnó, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiszlin fiókja; 2 r., 221 g. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csarnó, (Krajna), orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban. Duplin fiókja 4 r., 554 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház.”[3]
A 19. században a makovicai uradalomhoz tartozott. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 482, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 345 lakosából 129 szlovák 93 ukrán, 73 ruszin, 49 cigány volt.
2011-ben 308 lakosából 206 szlovák, 79 ruszin, 10 ukrán és 6 cigány.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1819-ben Alexander Pavlovič ruszin nemzetébresztő, költő, görög katolikus pap.
Nevezetességei[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
