Csarnó
| Csarnó (Šarišské Čierne) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Andrej Buvalič | ||
| Irányítószám | 086 37 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 299 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 394 m | ||
| Terület | 14,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 20′ 43″, k. h. 21° 22′ 53″49.345278°N 21.381389°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 43″, k. h. 21° 22′ 53″49.345278°N 21.381389°E | |||
| Csarnó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csarnó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Csarnó (szlovákul: Šarišské Čierne, korábban Šarišské Čorne, ukránul: Csarno) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 14 km-re északkeletre, az Ondava felső folyása mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A településre 1329-ben utalnak először de ekkor ez még név nélkül történik – ekkor a kurimai uradalomhoz tartozott. 1352-től viszont már a makovicai birtok része. A falu nevesítése „Fekethepathak” néven először 1414-ben történik. 1618-ban „Czárno”, 1773-ban „Czarno”, 1786-ban „Cscharno” néven írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Csarnó, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiszlin fiókja; 2 r., 221 g. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csarnó, (Krajna), orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban. Duplin fiókja 4 r., 554 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház.”[3]
A 19. században a makovicai uradalomhoz tartozott. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 357 | 325 | 301 | 299 |
| Különbség | -8,96 % | -7,38 % | -0,66 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 294 | 299 |
| Eltérés | +1,70 % |
1910-ben 482, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 345 lakosából 129 szlovák 93 ukrán, 73 ruszin, 49 cigány volt.
2011-ben 308 lakosából 206 szlovák, 79 ruszin, 10 ukrán és 6 cigány volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1819-ben Alexander Pavlovič ruszin nemzetébresztő, költő, görög katolikus pap.
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
