Raszlavica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Raszlavica (Raslavice)
Evanjelický kostol, Raslavice.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1261
Polgármester Marek Rakoš
Irányítószám 086 41
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség2739 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség163 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság306 m
Terület16,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Raszlavica (Szlovákia)
Raszlavica
Raszlavica
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 21° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 21° 19′ 00″
raslavice.e-obce.sk Raszlavica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Raszlavica témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Raszlavica (szlovákul: Raslavice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Magyar- és Tótraszlavica egyesítésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 20 km-re délre, a Szekcső-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Raszlavica a Szekcső-patak felső folyásának legősibb települése, ahol már a Nagymorva Birodalom korából is tártak fel sírokat.

A 12. században erre vezetett át a Bártfán keresztül Lengyelországba menő kereskedelmi út, melyet II. István király itt talált pénze is bizonyít. A települést 1261-ben István ifjabb király adománylevelében említik először. A 13. századbanRazlo”, „Razlauch”, „Razlofolde”, „Razlofalua” alakban szerepel az oklevelekben.

A község két részből: Alsó- (vagy Magyar-) és Felső- (vagy Tót-) Raszlavicából állt, melyeket a Szekcső patak választott el egymástól.

A trianoni diktátum előtt mindkét település Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

1971-ben egyesítették Magyarraszlavicát Tótraszlavicával.

Népessége[szerkesztés]

2001-ben 2484 lakosából 2385 szlovák és 82 cigány volt.

2011-ben 2688 lakosából 2464 szlovák és 148 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az alsóraszlavicai falurészen álló egykori plébániatemplom a 13. század közepéből származik, ma evangélikus templom.
  • Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült, nagy park övezi.
  • Másik római katolikus temploma Szűz Mária tiszteletére van szentelve, 1990-ben kezdték el építeni.
  • A felső kastély a 17. század közepén épült, jelenleg Szent József kolostorként működik, amely az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje kezelésében van.
  • Az alsó kastély a 19. század közepén épült klasszicista stílusban, eleinte a Hedry családé volt, majd annak férfi ágon történő kihalása után a Czehy családé lett.
  • Zsinagóga.
  • A falu gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkezik.
  • A népművészeti tárgyakat kiállítás mutatja be.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019