Végpetri
| Végpetri (Petrová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1414 |
| Polgármester | Anna Hrúzová |
| Irányítószám | 086 02 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 943 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 54 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 444 m |
| Terület | 14,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Végpetri
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 23′ 15″, k. h. 21° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 15″, k. h. 21° 07′ 00″ | |
| Végpetri weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Végpetri témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Végpetri (1899-ig Pitrova, szlovákul: Petrová, ukránul: Pitrova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 18 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a vlach jog alapján soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. század második felében. Első írásos említése 1414-ből származik, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben 15 portáig adózott. 1600-ban 15 ház állt a faluban. 1715-ben 19, 1720-ban 16 háztartása adózott és két malom is működött itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PITROVA. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Aspermont Uraság, lakosai külömbfélék, határja hegyes, és sovány, réttye, legelője, fája is mind a’ kétféle van, harmadik osztálybéli.”[2]
1828-ban 69 házában 526 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petrova, orosz falu, Sáros vmegyében, Gáboltóhoz 1/4 órányira: 15 romai, 510 gör. kath., 13 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Savanyuviz források. Erdő. F. u. gr. Erdődy.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 432, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 597 lakosából 380 szlovák, 102 cigány és 69 ruszin volt.
2011-ben 772 lakosából 701 szlovák és 55 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
