Végpetri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Végpetri (Petrová)
Petrova15Slovakia9.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Anna Hrúzová
Irányítószám 086 02
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség884 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság444 m
Terület14,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Végpetri (Szlovákia)
Végpetri
Végpetri
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 15″, k. h. 21° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 15″, k. h. 21° 07′ 00″
Végpetri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Végpetri témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Végpetri, (1899-ig Pitrova, szlovákul: Petrová, ukránul: Pitrova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 772 lakosából 701 szlovák és 55 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 18 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a vlach jog alapján soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. század második felében. Első írásos említése 1414-ből származik, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben 15 portáig adózott. 1600-ban 15 ház állt a faluban. 1715-ben 19, 1720-ban 16 háztartása adózott és két malom is működött itt. 1828-ban 69 házában 526 lakos élt.

Vályi András szerint " PITROVA. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Aspermont Uraság, lakosai külömbfélék, határja hegyes, és sovány, réttye, legelője, fája is mind a’ kétféle van, harmadik osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Petrova, orosz falu, Sáros vmegyében, Gáboltóhoz 1/4 órányira: 15 romai, 510 gör. kath., 13 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Savanyuviz források. Erdő. F. u. gr. Erdődy. " [3]

1910-ben 432, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 597 lakosából 380 szlovák, 102 cigány és 69 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1819-ben, Szűz Mária kápolnája 1920-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.