Ugrás a tartalomhoz

Nyírjes (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírjes (Brezov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1335
PolgármesterJozef Kristiňák
Irányítószám087 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség369 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
Terület6,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″49.141667°N 21.491667°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″49.141667°N 21.491667°E
Nyírjes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírjes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyírjes (szlovákul: Brezov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Girálttól 4 km-re északnyugatra, a Tapoly bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg a 13. században keletkezett. Eredeti neve Nyíresmező volt, de később Nyíresként („Nyres”) is említik. 1299-től a margonyai uradalomhoz tartozott. 1335-ben említik először, amikor a birtok a szepesi káptalan uradalmának része lett. 1427-ben 27 portát számoltak össze a faluban. A 14.–16. században a Szécsy, Berzeviczy, Tarczay, Bertóti, később a Dessewffy, Tahy és Újfalussy család birtoka. 1600-ban 18 ház állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NYERJES. Brezov. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, papíros malma is van, réttye, legelője jó, fája van épűletre is, piatzozása Bártfán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Nyirjes, tót falu, Sáros vgyében, a Tapoly mellett, Hanusfalvához északra 2 mfd., 289 kath., 30 evang., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nemesudvarok. Első osztálybeli határ. Hires körte. F. u. a Tahy nemzetség. u a Tahy nemzetség. Ut. p. Eperjes.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 300-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 424 lakosából 418 szlovák volt.

2011-ben 402 lakosából 399 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falunak gótikus eredetű temploma és 16. századi kápolnája van.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]