Nyírjes (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyírjes (Brezov)
Brezov Village (Slovakia).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1335
Polgármester Jozef Kristiňák
Irányítószám 087 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség368 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
Terület6,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírjes (Szlovákia)
Nyírjes
Nyírjes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″
Nyírjes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírjes témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyírjes (szlovákul: Brezov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Girálttól 4 km-re északnyugatra, a Tapoly bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg a 13. században keletkezett. Eredeti neve Nyíresmező volt, de később Nyíresként („Nyres”) is említik. 1299-től a margonyai uradalomhoz tartozott. 1335-ben említik először, amikor a birtok a szepesi káptalan uradalmának része lett. 1427-ben 27 portát számoltak össze a faluban. A 14.–16. században a Szécsy, Berzeviczy, Tarczay, Bertóti, később a Dessewffy, Tahy és Újfalussy család birtoka. 1600-ban 18 ház állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NYERJES. Brezov. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, papíros malma is van, réttye, legelője jó, fája van épűletre is, piatzozása Bártfán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Nyirjes, tót falu, Sáros vgyében, a Tapoly mellett, Hanusfalvához északra 2 mfd., 289 kath., 30 evang., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nemesudvarok. Első osztálybeli határ. Hires körte. F. u. a Tahy nemzetség. u a Tahy nemzetség. Ut. p. Eperjes.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 300-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 424 lakosából 418 szlovák volt.

2011-ben 402 lakosából 399 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falunak gótikus eredetű temploma és 16. századi kápolnája van.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.