Rokitó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rokitó (Rokytov)
Rokytov cerkiew 15.08.08 p.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Bártfai
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Ľubomír Pangrác-Piter
Irányítószám 086 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 560 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 109 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 315 m
Terület 5,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rokitó (Szlovákia)
Rokitó
Rokitó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 19′ 00″, k. h. 21° 11′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 00″, k. h. 21° 11′ 20″
Rokitó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rokitó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rokitó, (szlovákul: Rokytov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 560 lakosából 536 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 7 km-re északnyugatra a Tapoly bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu már a 13. században is létezett, de soltész általi betelepítése a 14. században történt a német jog alapján. Első írásos említése 1414-ból való, amikor Luxemburgi Zsigmond a makovicai uradalmat a Czudar nemzetségnek adományozza és az uradalomhoz tartozó falvak között Rokitót is megemlíti. A falu 1473-ig a makovicai uradalomhoz, majd részben Bártfa városához tartozott, részben pedig a Rozgonyiaké volt. 1427-ben 15 portája adózott, így a közepes nagyságú falvak közé számított. Később lakóinak többsége elveszítette földjeit és zsellérsorba süllyedt. 1543-ban a bírón kívül 6, 1567-ben 3, 1588-ban 3 portája adózott. 1600-ban 14 jobbágyportája volt. 1715-ben 7, 1720-ban 9 jobbágyportája volt. 1828-ban 61 házában 456 lakos élt.

Vályi András szerint "ROKITO. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Tapoly vize partyán, hegyek között, Sárpatakához nem meszsze, mellynek filiája, határjában néhol jó földgye van, réttyei szorossak, fája van mind a’ kétféle. " [2]

Fényes Elek szerint "Rokitó, tót falu, Sáros vmegyében, Sárpataka fil., 265 kath., 257 evang., 7 zsidó lak. F. u. Bártfa, melly ut. postája." [3]

1910-ben 320, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 528 lakosából 524 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1808-ban épült a korábbi templom alapjain.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]