Felsőtaróc
| Felsőtaróc (Vyšný Tvarožec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1414 |
| Polgármester | Jozef Balaščák |
| Irányítószám | 086 02 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 124 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 495 m |
| Terület | 8,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőtaróc
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 11′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 11′ 40″ | |
| Felsőtaróc weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőtaróc (szlovákul: Vyšný Tvarožec, ukránul: Visnyij Tvarozsec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 18 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A makovicai birtok részeként 1414-ben említik először mint „Thurospathaka”. 1427-ben nem kellett adó fizetnie a falunak. A 15. századtól a német jog alapján ruszin lakosság települt le a községben. 1618-ban „Felsö Tuaroscza” néven írják. 1787-ben 27 háza és 152 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Tvaroscza. Két tót falu Sáros Várm. földes Urok Gr. Áspermont Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek egymáshoz közel, savanyú vizek is van, földgyeik soványak, piatzok Bártfán van.”[2]
1828-ban 32 házát 244-en lakták. Lakosai erdei munkákkal, juh- és prémes állatok tenyésztésével foglalkoztak. A 19. században az Erdődy család birtokában állt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső Tvarosztsza, 2 orosz falu, Sáros vmegyében, Gáboltóhoz keletre egy órányira: 35 kath., 740 gör. kath., 10 zsidó lak. Alsó-Tvarosztszán gör. kath. plébánia van. Határok hegyes, erdős; savanyuviz mind a két határban találtatik. F. u. gr. Erdődy. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 206, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 136 lakosából 61 ruszin és 60 szlovák volt.
2011-ben 117 lakosából 57 ruszin és 55 szlovák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
