Felsőtaróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőtaróc (Vyšný Tvarožec)
Vyšný Tvarožec main street.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Jozef Balaščák
Irányítószám 086 02
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség121 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság495 m
Terület8,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőtaróc (Szlovákia)
Felsőtaróc
Felsőtaróc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 11′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 11′ 40″
Felsőtaróc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtaróc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőtaróc (szlovákul: Vyšný Tvarožec, ukránul: Visnyij Tvarozsec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 18 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A makovicai birtok részeként 1414-ben említik először mint „Thurospathaka”. 1427-ben nem kellett adó fizetnie a falunak. A 15. századtól a német jog alapján ruszin lakosság települt le a községben. 1618-ban „Felsö Tuaroscza” néven írják. 1787-ben 27 háza és 152 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Tvaroscza. Két tót falu Sáros Várm. földes Urok Gr. Áspermont Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek egymáshoz közel, savanyú vizek is van, földgyeik soványak, piatzok Bártfán van.[2]

1828-ban 32 házát 244-en lakták. Lakosai erdei munkákkal, juh- és prémes állatok tenyésztésével foglalkoztak. A 19. században az Erdődy család birtokában állt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső Tvarosztsza, 2 orosz falu, Sáros vmegyében, Gáboltóhoz keletre egy órányira: 35 kath., 740 gör. kath., 10 zsidó lak. Alsó-Tvarosztszán gör. kath. plébánia van. Határok hegyes, erdős; savanyuviz mind a két határban találtatik. F. u. gr. Erdődy. Ut. p. Bártfa.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 206, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 136 lakosából 61 ruszin és 60 szlovák volt.

2011-ben 117 lakosából 57 ruszin és 55 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]