Alsófricske
Alsófricske (Fričkovce) | |
![]() | |
A Szent Mártom templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Bártfai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1427 |
Polgármester | Matej Straka |
Irányítószám | 086 42 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | BJ |
Népesség | |
Teljes népesség | 731 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 73 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 450 m |
Terület | 9,35 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 11′ 05″, k. h. 21° 14′ 37″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 05″, k. h. 21° 14′ 37″ | |
Alsófricske weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alsófricske témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Alsófricske (szlovákul: Fričkovce, németül: Fritschhau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 13 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu valószínűleg a 14. század első felében keletkezett, ekkor a Perényiek birtoka volt. 1427-ben „Frychhaw” néven említik először, ekkor lakói 24 porta után adóztak. Fricske a közepes nagyságú falvak közé számított. A 15. század végén és a 16. század elején a Máriássyaké, majd a század második felében a Bornemissza és a Darholc családé. 1600-ban 20 parasztház és soltészház volt a faluban. Lakói erdei munkával, mezőgazdasággal, fazsindelykészítéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FRITSKE. Fritzovtze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Báró Splényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Osikó mellett, ’s ennek filiája, Ternyétöl egy mértföldnyire. Határja ambár tsak egy nyomású, termékeny; de mivel jó őszi gabonát terem, réttye, legelője, fája elég, Bártfán piatzozása közel, második Osztálybéli.”[2]
A 19. században a falunak gazdag birtokosa lett a Forgách család személyében, akik a közeli Hertnek kastélyában laktak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Fricske, tót falu, Sáros vmegyében, Oszikohoz 1/2 órányira: 453 kath., 20 zsidó lak. Határa jó őszi gabonát terem; erdeje van. F. u. b. Splényi; van savanyuvize és vizimalma is.”[3]
A 20. század elején sok lakos vándorolt ki az Egyesült Államokba és Kanadába. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 691 lakosából 688 szlovák volt.[4]
2011-ben 686 lakosából 663 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1821–22-ben épült. 1922-ben restaurálták.
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt új, római katolikus temploma 1991-ben készült.
- A falu északi részén egy 15. században épített pince található, ahol régen a (magyar) belföldre és Lengyelországba szállított bort raktározták.
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 5.)