Kiskohány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskohány (Kochanovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Bártfai
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1377
Polgármester Jana Lazoriková
Irányítószám 086 46
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 255 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 241 m
Terület 5,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskohány (Szlovákia)
Kiskohány
Kiskohány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 25″, k. h. 21° 23′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 25″, k. h. 21° 23′ 20″
Kiskohány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info


Kiskohány, (szlovákul: Kochanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 255 lakosából 248 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 15 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut egy Kohány nevű soltész alapította a 14. században a trócsányi nemesi birtokon. 1377-ben említik először, amikor Trócsányi Miklós fia György kúriát épít a villa Kohannak nevezett településen. A falu köcsényi uradalom része volt. 1427-ben 25 portát számláltak a faluban Kálnási Jakab birtokában, ezzel a közepes nagyságú települések közé tartozott. Később a Trócsányiak és rokonaik az Olsvai és Raszlavicai családok birtoka. A 16. században lakói zsellérek voltak, akik a fokozódó szegénység elől nagyrészt elhagyták a községet. 1600-ban mindössze 6 adózó porta volt a településen. A 17.–18. században a Kohányiak a birtokosai. Ekkor a lakosság száma ismét emelkedett. 1787-ben 25 házában 176, 1828-ban 28 házban 229 lakosa volt. A 19. században a Bán család birtoka. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "KOHÁNY. Kohanovce. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kapronczához 388nem meszsze, és annak filiája, határjának fele termékeny, réttye, legelője meg lehetős, fája tűzre van." [2]

Fényes Elek szerint "Kohány, Sáros vmegyében, tót falu, Kaproncza fil., 56 kath., 109 evang., 9 zsidó lak. F. u. többen. " [3]

1910-ben 189, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

2001-ben 257 szlovák lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]