Felsőkomaróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőkomaróc (Komárov)
Komarov-intravilan.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Bártfai
Rang község
Első írásos említés 1355
Polgármester Jozef Bednár
Irányítószám 086 11 (pošta Hrabovec)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 430 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 244 m
Terület 7,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőkomaróc (Szlovákia)
Felsőkomaróc
Felsőkomaróc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 54″, k. h. 21° 21′ 05″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 54″, k. h. 21° 21′ 05″
Felsőkomaróc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkomaróc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkomaróc, (szlovákul: Komárov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 430 lakosából 415 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 7 km-re keletre a Tapoly jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település területén már a korai bronzkorban is éltek emberek. 1355-ben a makovicai uradalom birtokjegyzékében említik először. 1427-ben 36 portát számláltak a faluban. 1473-ban Bártfa város birtoka lett. 1492-ben épült régi temploma. A 15. században a lengyelek elleni harcokban a település elnéptelenedett. A 16. századtól malom és fűrésztelep működött a községben. A 18. századtól a Büdöskúthy család birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "KOMARÓCZ. Komarno.Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bideskúti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hrabócznak szomszédságában, és annak filiája, határja jó, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelőjök, fájok elég van." [2]

Fényes Elek szerint "Komarócz, Sáros v. tót falu, a Tapoly mellett, Bártfához keletre 1 mfld: 331 kath., 31 zsidó lak. Mind földe, mind rétje igen jó; erdeje, vizimalma, s két nemes udvara van. F. u. Bideskuthy." [3]

1910-ben 210, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott. A II. világháborúban egyike volt azon szerencsés településeknek, melyeket elkerültek a harcok.

2001-ben 409 lakosából 408 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1856-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]