Sárosgörbény
Sárosgörbény (Krivé) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Bártfai |
Rang | falu |
Első írásos említés | 1406 |
Polgármester | Ján Steranka |
Irányítószám | 086 04 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | BJ |
Népesség | |
Teljes népesség | 212 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 40 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 400 m |
Terület | 5,28 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 21° 09′ 40″49.291667°N 21.161111°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 21° 09′ 40″49.291667°N 21.161111°E | |
Sárosgörbény weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosgörbény témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Sárosgörbény (1899-ig Krive, szlovákul: Krivé) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 16 km-re nyugatra, a Tapoly felső folyása alatt fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut a 15. században alapították. 1454-ben „Krywa”, 1773-ban „Kriwe” néven találjuk. A 18. században a Klobusiczky és a Dessewffy család tulajdonában állt. 1787-ben 24 háza és 175 lakosa volt. A 19. században Anhalt gróf birtokába került. 1828-ban 40 házát 302-en lakták, akik mezőgazdasággal és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kriva, Sáros v. orosz falu, Richvaldhoz 1 órányira, igen erdős, hegyes, sovány vidéken: 11 romai, 200 g. kath., 7 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[2]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 195, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 203 lakosából 185 szlovák és 16 ruszin volt.
2011-ben 210 lakosából 177 szlovák és 27 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1826-ban épült. Ikonosztáza 18. századi, de egyes képei 17. századiak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.