Kiskereszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiskereszt (Kríže)
Kríže 1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1635
Polgármester Oľga Dutková
Irányítószám 086 04
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség64 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság560 m
Terület14,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskereszt (Szlovákia)
Kiskereszt
Kiskereszt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 21° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 21° 09′ 00″
Kiskereszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskereszt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskereszt (1899-ig Krizse, szlovákul: Kríže) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 22 km-re délnyugatra, a Szlatvinc-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a 16. század második felében alapították, amikor a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide. Írott forrásban 1600-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRIZSE. Tót falu Sáros Várm. erdeje tágas, mellyből deszkák is készíttetnek, legelője elég van, határja soványas.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krizse, Sáros vm. orosz falu, szinte hasonló vidéken mint Kriva, Richvaldhoz délre 1 órányira: 8 rom., 450 g. kath., 16 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Bártfa.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 232, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 82 lakosából 77 szlovák volt.

2011-ben 77 lakosából 73 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Védelmező Szűzanya tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1852-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 8.)