Ugrás a tartalomhoz

Ferzsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferzsó (Sveržov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1355
PolgármesterPavol Ceľuch
Irányítószám086 02 (pošta Gaboltov)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség617 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség100 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság347 m
Terület5,70 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 08″, k. h. 21° 09′ 28″49.335556°N 21.157778°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 08″, k. h. 21° 09′ 28″49.335556°N 21.157778°E
Ferzsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferzsó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ferzsó (1899-ig Sverzsó, szlovákul: Sveržov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 11 km-re északnyugatra, a Sverzsói-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 14. századtól Szemelnye uradalmához tartozott. A települést 1355-ben említik először, amikor az egri káptalan megerősíti a szemelnyei uradalom határait. Ferzsó az uradalom keleti részén fekvő falu volt malommal. 1427-ben 17 jobbágyportája volt. A környék legnagyobb városa ekkor Bártfa, amely már régóta törekedett a környező birtokok megszerzésére. 1446-ban a szepesi káptalan oklevelében Ferzsó már Bártfa szolgálófaluja. 1472-ben Mátyás király oklevelében is hasonló összefüggésben szerepel. Az 1470-es évekig Makovica váruradalmának része volt.

A 16. században a közepes nagyságú falvak közé számított. 1567-ben 9 adózó háztartása volt, a zsellérházak száma körülbelül négy. A század második felében a reformáció térhódítása kezdődött el. A Bocskai-felkelést még jól átvészelte a lakosság, a Thököly-felkelés során azonban a katolikus papot elűzték, mire császári katonaság vonult be a községbe, amely továbbra is Bártfa kezén maradt. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén a harcok nem érintették, 1706-ban azonban a fenyegetések hatására a lakosság nagy része Lengyelországba menekült. 1708-ban a község a Szirmay család zálogbirtoka lett, később a Klobusiczky család birtoka. 1776-ban a vizitáció során még fatemplomát említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVERSZO. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Bártfa Városa, lakosai ó hitüek, fekszik Tapoly vize mellett, Gaboltónak szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, réttye, legelője hasznos, fája is van.[2]

A fatemplom 1813-ban összedőlt és 1828-ban felépült az új kőtemplom.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Svirzsó, tót falu, Sáros vgyében, Gáboltó fiókja: 163 r., 10 gör. kath., 14 evang., 40 zsidó lak. Ut. p. Bártfa 1 3/4 óra.[3]

1863-ban a templom közelében megalapították a katolikus iskolát. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 510 lakosából 461 szlovák és 48 cigány volt.

2011-ben 568 lakosából 482 szlovák és 81 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1828-ban épült. 1903-ban renoválták.
  • Evangélikus temploma.

Hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]