Geréb (település)
| Geréb (Hrabské) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1351 |
| Polgármester | Ján Kolcun |
| Irányítószám | 086 06 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 642 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 474 m |
| Terület | 10,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 20′ 19″, k. h. 21° 04′ 24″49.338611°N 21.073333°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 19″, k. h. 21° 04′ 24″49.338611°N 21.073333°E | |
| Geréb weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Geréb témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Geréb (1899-ig Hrábzke, szlovákul: Hrabské) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 20 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szlovák hrabské (= grófi birtok) szóból származik.
Története
[szerkesztés]Az a terület, amelyen ma a község fekszik, a 13. században királyi birtokként a sárosi várispánsághoz tartozott. 1338-ban Károly Róbert király az uradalomnak ezt a részét a szepességi Polyánfaluból származó Pongrác fia Bertalannak adja. Még ebben az évben a korotnoki Polyák Péter birtoka a Gerébi patak mentén fekvő terület. A falu létezésének első bizonyítéka egy 1351-es okirat, melyben „Grabow” alakban említik. Az 1440-es években és egészen a 16. századig korotnoki nemesek birtoka. Később a Zedniczky, Bakonyi és Petróczi családé. 1600-ban 13 adózó portája volt. A 17. században a gerébi Csáky család a birtokosa. 1787-ben 312 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABSZKI. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Büdeskúti Úr, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Zombori járásban, savanyú kútfői is vagynak, és sindelyeket készítenek lakosai, réttye, legelője, van.”[2]
1828-ban 77 házában 588 lakosa élt. A 19. században az Anhalt család a birtokosa. Lakói hagyományosan mezőgazdaságból, zsindelykészítésből és faeszközök készítéséből éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrabszke, orosz falu, Sáros vmegyében, a Kárpát alatt, Galliczia szélén: 22 romai, 550 g. kath., 29 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Szép fenyves erdő. Savanyuviz-források. Zsindelykészités. Sovány, hideg föld. F. u. a Bideskuty nemzetség. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 449, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 567 lakosából 527 szlovák volt.
2011-ben 600 lakosából 549 szlovák és 23 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Demeter tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1822-ben épült klasszicista stílusban.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1904-ben Vasiľ Hopko eperjesi görögkatolikus püspök.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Geréb Szlovákia térképén
- Fotógaléria
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
Ábrahámfalva (Abrahámovce) · Alsófricske (Fričkovce) · Alsópagony (Nižná Polianka) · Alsószabados (Nižná Voľa) · Alsótaróc (Nižný Tvarožec) · Aranypataka (Zlaté) · Bartosfalva (Bartošovce) · Bélavézse (Beloveža) · Bércalja (Janovce) · Biharó (Becherov) · Boglárka (Bogliarka) · Berezóka (Brezovka) · Borókás (Jedlinka) · Bucló (Buclovany) · Cigelka (Cigeľka) · Csarnó (Šarišské Čierne) · Endrevágása (Andrejová) · Erdővágás (Richvald) · Esztebnek (Stebník) · Esztebnekhuta (Stebnícka Huta) · Felsőfricske (Frička) · Felsőkomaróc (Komárov) · Felsőköcsény (Kučín) · Felsőpagony (Vyšná Polianka) · Felsőszabados (Vyšná Voľa) · Felsőtaróc (Vyšný Tvarožec) · Ferzsó (Sveržov) · Galbatő (Gaboltov) · Geréb (Hrabské) · Gerla (Gerlachov) · Hankvágása (Hankovce) · Hazslin (Hažlín) · Herhely (Harhaj) · Hertnek (Hertník) · Hervartó (Hervartov) · Hutás (Hutka) · Iványos (Vaniškovce) · Kavicsos (Livov) · Kiskereszt (Kríže) · Kiskohány (Kochanovce) · Kislankás (Lukavica) · Kolossó (Kľušov) · Komlóspatak (Chmeľová) · Kozsány (Kožany) · Kőtelep (Kružlov) · Krucsó (Vyšný Kručov) · Kurima · Kuró (Kurov) · Lapos (Lopúchov) · Lászó (Lascov) · Lénártó (Lenartov) · Livóhuta (Livovská Huta) · Lófalu (Kobyly) · Lukó (Lukov) · Magyarkapronca (Koprivnica) · Malcó (Malcov) · Margonya (Marhaň) · Miklósvölgye (Mikulášová) · Nyírjes (Brezov) · Ondavafő (Ondavka) · Orsós (Oľšavce) · Ortutó (Ortuťová) · Oszikó (Osikov) · Rabóc (Hrabovec) · Raszlavica (Raslavice) · Regettő (Regetovka) · Réső (Rešov) · Rokitó (Rokytov) · Sárosgörbény (Krivé) · Sasó (Šašová) · Szánkó (Snakov) · Szekcsőalja (Šiba) · Szemelnye (Smilno) · Tapolylengyel (Poliakovce) · Tapolylippó (Lipová) · Tapolynémetfalu (Nemcovce) · Tapolyortovány (Porúbka) · Tapolysárpatak (Mokroluh) · Tapolytarnó (Tarnov) · Tölgyed (Dubinné) · Trocsány (Tročany) · Váradka (Varadka) · Varjúfalva (Stuľany) · Végpetri (Petrová) · Zboró (Zborov) |  | |
