Cigelka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Cigelka (Cigeľka)
Church Sv.Kozma a Damian-Cigelka(Slovakia).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Turisztikai régióFelső-Sáros
Rang község
Polgármester Ľudovít Kravec
Irányítószám 086 02 (pošta Gaboltov)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 525 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság526 m
Terület15,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cigelka (Szlovákia)
Cigelka
Cigelka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 24′ 28″, k. h. 21° 08′ 52″Koordináták: é. sz. 49° 24′ 28″, k. h. 21° 08′ 52″
Cigelka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cigelka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cigelka, (szlovákul: Cigeľka, ukránul: Cihelka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 525 lakosából 444 szlovák, 34 ruszin és 18 cigány volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 20 km-re északnyugatra a lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1414-ben említik először, a makovicai váruradalomhoz tartozott. A falu gyógyvizét a 18. századtól ismerik. Az 1830-as években Tognio Lajos[2][3] mutatta ki a Ludwig forrás vizének egyedülálló tulajdonságait. A 20. század elején faházat és 8 fürdőkabint építettek ide. A 19. század végén lakói közül sokan vándoroltak ki Észak-Amerikába.

Vályi András szerint "CZIGELKA. Csigelka. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, lakosai egyesűlt katolikusok, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, mivel határja sovány, és hegyes, ’s azonban más javai sintsenek, fája tűzre elegendő, negyedik Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Czigelka, orosz falu, Sáros vgyében, Gáboltóhoz északra 1 mfd. a galicziai határszélen: 12 római, 588 g. kath., 15 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Határa hegyes kősziklás és sovány. Szép erdő. F. u. gr. Erdődy. Ut. p. Bártfa. " [5]

1910-ben 506, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 431 lakosából 336 szlovák 39 cigány, 35 ruszin, 15 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]