Szánkó (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szánkó (Snakov)
Snakov, gréckokatolícky kostol.jpg
Szánkó címere
Szánkó címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1543
Polgármester Ján Bijalko
Irányítószám 086 06
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 685 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság459 m
Terület12,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szánkó (Szlovákia)
Szánkó
Szánkó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 19′ 30″, k. h. 21° 02′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 30″, k. h. 21° 02′ 50″
Szánkó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szánkó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szánkó, (1899-ig Sznakó, szlovákul: Snakov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 652 lakosából 373 szlovák, 199 roma és 67 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 20 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Közvetett írásos bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a falu már a 15. században létezett, első írásos említése azonban csak 1543-ban történt. Valószínűleg a német jog alapján alapították és a falu első embere a soltész volt. A 16. század végére már a nagyobb falvak közé számított. Birtokosai a 15. század végén korotnoki nemesek, később a polyánfalvi Bornemissza család volt. 1524-ben Bárány Péternek volt itt birtoka és udvarháza. A 16. század végén a Thökölyeknek is volt itt birtoka. 1600-ban már több mint 30 jobbágyháza volt. Lakói többségben ruszinok voltak, akik állattartással, mezőgazdasággal, favágással foglalkoztak. 1785-ben 306 lakost számláltak a községben. 1834-ben nagy tűzvész pusztított a községben, melyben 33 ház égett le gazdasági épületekkel együtt. Ezen kívül még két nagyobb tűzvész volt 1877-ben és 1885-ben. A 19. században birtokosa a Dessewffy család, akiktől 1887-ben a birtokot a Lorbert család vásárolta meg. Új birtokosai kocsmát nyitottak a településen, ahol 1870-től szeszfőzde is működött. Nem csoda tehát, hogy a faluban elterjedt volt az alkoholizmus még a nők körében is. 1880-ban 504, főként ruszin lakos élt itt.

Vályi András szerint " SZNAKO. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Petróczy, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Bártfához 1 1/4 mértföldnyire; határja hegyes, és néhol sovány."[2]

Fényes Elek szerint "Sznakó, orosz falu, Sáros vármegyében, Lénártó fiókja: 29 r., 556 g. kath., 23 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Hegyes, és sovány határ. F. u. többen. Ut. p. Bártfa."[3]

1910-ben 520, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 642 lakosából 531 szlovák és 91 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1843-ban épült a Szeplőtelen Szűz tiszteletére.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája 1895-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]