Ugrás a tartalomhoz

Szekcsőalja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szekcsőalja (Šiba)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterStanislav Balaž
Irányítószám086 22
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség633 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület13,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 21° 13′ 00″49.230556°N 21.216667°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 21° 13′ 00″49.230556°N 21.216667°E
Szekcsőalja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekcsőalja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szekcsőalja (1899-ig Siba, szlovákul: Šiba) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 8 km-re délnyugatra, a Szekcső-patak közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 14. században a soltészjog alapján keletkezett, első írásos említése 1427-ből való. Ekkor az adóösszeírás szerint 25 adózója volt. A Perényiek és a Szapolyaiak birtoka volt. 1600-ban 28 ház állt a faluban. 1715-ben 16, 1720-ban 13 adózó portája volt. A faluban két malom is működött. 1787-ben 43 házában 323-an laktak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SIBA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához, és Hertnekhez nem meszsze, mellynek filiája; földgye sovány, erdeje, réttye, legelője van.[2]

1828-ban 62 házában 476-an laktak. Lakói évszázadok óta erdőgazdálkodással, földműveléssel, fazsindely készítéssel és teknővájással foglalkoznak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Siba, tót falu, Sáros vgyében, Richvaldhoz 2 órányira, 402 kath., 47 zsidó lak. Vizimalom. Sok erdő. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. p. Bártfa.[3]

A 19. század második felében, 1847 és 1877 között üvegkohó, a 20. században szeszfőzde, fűrésztelep és vizimalom is működött a területén. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 565, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 565 lakosából 562 szlovák volt.

2011-ben 556 lakosából 540 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1986 és 1991 között épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]