Hertnek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hertnek (Hertník)
Hertnek látképe.
Hertnek látképe.
Hertnek címere
Hertnek címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Bártfai
Rang község
Első írásos említés 1351
Polgármester Jozef Semanek
Irányítószám 086 42
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 1042 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 463 m
Terület 17,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hertnek (Szlovákia)
Hertnek
Hertnek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 27″, k. h. 21° 14′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 27″, k. h. 21° 14′ 14″
Hertnek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hertnek témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hertnek, (szlovákul: Hertník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 1042 lakosából 984 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 10 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Hertnek pecsétje 1787-ből

1351-ben említik először. 16. századi reneszánsz udvarházát gróf Forgách Simon nagy költséggel kastéllyá alakította át, 1598-ban már így említik. A kastély uradalmi központ és a család kedvelt tartózkodási helye volt. Később az anhalti herceg tulajdona lett.

Vályi András szerint "HERTNEK. Hernknektből származott, elegyes tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Forgács Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában, Bártfához 1 mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával, és jeles kertyével ékes, határja nem igen termékeny, erdeje nagy, mellyből zsindelyeket tsinálnak lakosai, réttye, legelője van." [2]

Fényes Elek szerint "Hertnek, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Bártfához délre 1 mfldnyire, az eperjesi postautban, 750 kath., 5 evang., 1 ref., 15 zsidó lak. Gyönyörű fenyves erdő. Zsindelykészités. F. u. gr. Forgács; s feje egy uradalomnak." [3]

1910-ben 800, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 981 lakosából 955 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1612-ben gróf Forgách Zsigmond építtette.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt hunyt el 1598. szeptember 24-én gróf Forgách Simon királyi főpohárnokmester, dunántúli főkapitány.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]