Bucló
Bucló (Buclovany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Miroslav Sabol | ||
Irányítószám | 086 43 (pošta Koprivnica) | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 207 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 245 m | ||
Terület | 4,10 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 09′ 20″, k. h. 21° 21′ 58″49.155556°N 21.366111°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 20″, k. h. 21° 21′ 58″49.155556°N 21.366111°E | |||
Bucló weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucló témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bucló (szlovákul: Buclovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 23 km-re délre, a Tapolytól nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1345-ben említik először. 1672-ben új, kő udvarház állt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUCZLO. Buzlo, Putzlován. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Kaprontzának szomszédságában, mellynek filiája, nem rosz földgye vagyon, ’s réttyei is kétszer kaszáltatnak, legelője elegendő, de erdeje nem lévén, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Buczló, (Buclowgani), tót falu, Sáros vmegyében, Kaproncza fiókja: 14 kath., 150 evang., 10 zsidó lak. F. u. többen.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 194, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 240 lakosából 238 szlovák volt.
2011-ben 219 lakosából 215 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.