Esztebnek
| Esztebnek (Stebník) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Štefan Kučečka | ||
| Irányítószám | 086 33 (pošta Zborov) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 301 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 377 m | ||
| Terület | 20,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 22′ 43″, k. h. 21° 16′ 06″49.378611°N 21.268333°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 43″, k. h. 21° 16′ 06″49.378611°N 21.268333°E | |||
| Esztebnek weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Esztebnek témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Esztebnek (1899-ig Sztebnik, szlovákul: Stebník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bártfától 12 km-re északra fekszik. Külterülete egészen a lengyel határig húzódik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1414-ben Zsigmond király oklevelében említik először, melyben Makovicát és környékét, így Esztebneket is a Cudar családnak ajándékozza.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTEBNIK. Orosz falu, és Huta Sáros Várm. földes Urai Gr. Aspremont, és Gr. Szirmay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Makoviczai Uradalomban; határja középszerű, erdője elég tágas.”[2]
1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított, melynek a faluban 40 áldozata volt. 1838-ban építették meg Szent Paraszkevának szentelt görögkatolikus templomát.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztebnik, orosz falu, Sáros vmegyében, Zboro fil., a makoviczi uradalomban: 18 romai, 600 görög kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[3]
A 19. század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra. 1915-ben közelében súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és az orosz csapatok között. Ennek következtében súlyos károk keletkeztek és a falu több háza is leégett. 1915. április 3-án 3 prágai hadosztály itt állt át az oroszok oldalára. A község határában 189 osztrák-magyar és orosz katona van eltemetve. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 356 | 334 | 293 | 301 |
| Különbség | -6,17 % | -12,27 % | +2,73 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 303 | 301 |
| Eltérés | -0,66 % |
1910-ben 501, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 342 lakosából 285 szlovák, 37 ruszin, 18 ukrán volt.
2011-ben 315 lakosából 255 szlovák, 46 ruszin, 7 ukrán volt.
2021-ben 305 lakosából 270 (+15) szlovák, 28 (+86) ruszin és 7 egyéb nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görögkatolikus temploma 1838-ban épült.
- A falu a nemzetiségi viszonyok megváltozása ellenére őrzi ruszin kultúráját. Női népi kórusa, a Stebničanka (Esztebneki asszony) híres a környéken.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Jozef Zbihlej (József) ukrán nyelven író költő.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ <Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
