Esztebnek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Esztebnek (Stebník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Štefan Kučečka
Irányítószám 086 33 (pošta Zborov)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség295 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság377 m
Terület20,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Esztebnek (Szlovákia)
Esztebnek
Esztebnek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 22′ 43″, k. h. 21° 16′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 43″, k. h. 21° 16′ 06″
Esztebnek weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Esztebnek, (1899-ig Sztebnik, szlovákul: Stebník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 1910-ben 501, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2011-ben 315 lakosából 255 szlovák, 46 ruszin, 7 ukrán volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 12 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1414-ben Zsigmond király oklevelében említik először, melyben Makovicát és környékét, így Esztebneket is a Cudar családnak ajándékozza.

Vályi András szerint "SZTEBNIK. Orosz falu, és Huta Sáros Várm. földes Urai Gr. Aspremont, és Gr. Szirmay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Makoviczai Uradalomban; határja középszerű, erdője elég tágas."[2]

Fényes Elek szerint "Sztebnik, orosz falu, Sáros vmegyében, Zboro fil., a makoviczi uradalomban: 18 romai, 600 görög kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa."[3]

1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított, melynek a faluban 40 áldozata volt. 1838-ban építették mag Szent Paraszkevának szentelt görögkatolikus templomot. A 19. század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra. 1915-ben közelében súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és az orosz csapatok között. Ennek következtében súlyos károk keletkeztek és a falu több háza is leégett. 1915. április 3-án 3 prágai hadosztály itt állt át az oroszok oldalára. A község határában 189 osztrák-magyar és orosz katona van eltemetve. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 342 lakosából 285 szlovák, 37 ruszin, 18 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1838-ban épült.
  • A falu a nemzetiségi viszonyok megváltozása ellenére őrzi ruszin kultúráját. Női népi kórusa a Stebničanka ("Esztebneki asszony") híres a környéken.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Jozef Zbihlej (József) ukrán nyelven író költő.

Hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]