Esztebnek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esztebnek (Stebník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterŠtefan Kučečka
Irányítószám086 33 (pošta Zborov)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség305 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság377 m
Terület20,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 43″, k. h. 21° 16′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 43″, k. h. 21° 16′ 06″
Esztebnek weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Esztebnek (1899-ig Sztebnik, szlovákul: Stebník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 12 km-re északra fekszik. Külterülete egészen a lengyel határig húzódik.

Története[szerkesztés]

A települést 1414-ben Zsigmond király oklevelében említik először, melyben Makovicát és környékét, így Esztebneket is a Cudar családnak ajándékozza.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTEBNIK. Orosz falu, és Huta Sáros Várm. földes Urai Gr. Aspremont, és Gr. Szirmay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Makoviczai Uradalomban; határja középszerű, erdője elég tágas.[2]

1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított, melynek a faluban 40 áldozata volt. 1838-ban építették meg Szent Paraszkevának szentelt görögkatolikus templomát.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztebnik, orosz falu, Sáros vmegyében, Zboro fil., a makoviczi uradalomban: 18 romai, 600 görög kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.[3]

A 19. század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra. 1915-ben közelében súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és az orosz csapatok között. Ennek következtében súlyos károk keletkeztek és a falu több háza is leégett. 1915. április 3-án 3 prágai hadosztály itt állt át az oroszok oldalára. A község határában 189 osztrák-magyar és orosz katona van eltemetve. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 501, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 342 lakosából 285 szlovák, 37 ruszin, 18 ukrán volt.

2011-ben 315 lakosából 255 szlovák, 46 ruszin, 7 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1838-ban épült.
  • A falu a nemzetiségi viszonyok megváltozása ellenére őrzi ruszin kultúráját. Női népi kórusa, a Stebničanka (Esztebneki asszony) híres a környéken.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Jozef Zbihlej (József) ukrán nyelven író költő.

Hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]