Erdővágás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Erdővágás (Richvald)
Church Sv.Bartolomeja Apostola-Richvald Village(Slovakia).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang község
Első írásos említés 1355
Polgármester Zuzana Germanová
Irányítószám 085 01 (pošta Bardejov 1)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Népesség
Teljes népesség 974 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság373 m
Terület21,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdővágás (Szlovákia)
Erdővágás
Erdővágás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 33″, k. h. 21° 11′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 33″, k. h. 21° 11′ 07″
Erdővágás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdővágás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Erdővágás, (1899-ig Richwald, szlovákul: Richvald) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 8 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyatja az a kőbalta, amit az eperjesi múzeumban őriznek. Kerültek elő még az i. e. 2500 – 1800-as évekből származó fésűs motívumú cseréptöredékek is. A mai település a tatárjárást követő években keletkezett akkor, amikor németeket telepítettek erre a vidékre. Neve is a német Reichwald kifejezésből származik. Írásos dokumentumban azonban csak 1355-ben említik először abban az oklevélben, melyben más falvakkal együtt Perényi Miklós birtokaként szerepel. Ekkor már a falunak kőből épített temploma és vízimalma is volt. 1426-ban György nevű plébánosát is említik. 1427-ben 52 háztartást számláltak a faluban. 1529 és 1848 között Bártfa szabad királyi város fennhatósága alá tartozott. A 16. században lakói reformátusok lettek és a későbbiekben is megmaradt a református többség. 1700-ban tiszta luteránus falu volt, 1703-ban mindössze 23 katolikust számláltak. 1749-ben 245 evangélikus és 37 római katolikus, 1771-ben 372 evangélikus, 96 római katolikus és 19 görögkatolikus, valamint 20 zsidó vallású lakosa volt. 1785-ben 103 ház állt a faluban, melyekben 691 lakos élt. 1828-ban 110 házában 813-an laktak. 1797-ben és 1818-ban pestis, 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1847-ben 1056 lakosa volt, közülük 611 evangélikus, 391 római katolikus, 12 görögkatolikus és 42 zsidó vallású.

Vályi András szerint "RICHVALD. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához fél mértföldnyire; határja hegyes, és sovány, fája, réttye, legelője van, lakosai fuvarozással is keresik élelmeket."[2]

Fényes Elek szerint "Richvald, tót falu, Sáros vármegyében, Bártfához dél-nyugotra 1 órányira: 503 kath., 428 evang., 36 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. Bártfa városa."[3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 850, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1004 lakosából 1000 szlovák volt.

2011-ben 974 lakosából 922 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]