Regettő
Regettő (Regetovka) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Bártfai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1618 |
Polgármester | Dárius Kuruc |
Irányítószám | 086 35 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | BJ |
Népesség | |
Teljes népesség | 46 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 4 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 463 m |
Terület | 7,12 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 25′ 10″, k. h. 21° 16′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 25′ 10″, k. h. 21° 16′ 30″ | |
Regettő weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Regettő (szlovákul: Regetovka, ukránul: Rehetyivka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Bártfától 15 km-re északra, az Alacsony-Beszkidekben, a lengyel határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „REGETŐ. Regetnoka. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bártfához 1 3/4 mértföldnyire; határja hegyes, és nehéz termésű, fájok van, ’s más vagyonnyaik is.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Regető, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Zboró fil., 16 r., 340 kath. lak. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
A falu ma inkább üdülőközpont, hat különböző nehézségű sípályával (esti síelési lehetőséggel), sífelvonókkal, turistaszállóval és étteremmel.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 277, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 14 lakosából 8 ruszin, 4 szlovák és 1 cseh volt.
2011-ben 28 lakosából 22 szlovák és 5 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Demeter tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1893-ban épült.
- A falu a téli sportok kedvelőinek paradicsoma.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.