Ósvacsákány

	Ósvacsákány (Čakanovce)
	; Ósvacsákány zászlaja
	; Ósvacsákány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1439
Polgármester	Emil Imro
Irányítószám	044 45
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	688 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	64 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	271 m
Terület	9,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 21° 26′ 50″48.766700°N 21.447200°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 00″, k. h. 21° 26′ 50″48.766700°N 21.447200°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ósvacsákány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ósvacsákány (szlovákul: Čakanovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 18 km-re északkeletre, az Ósva-patak bal oldalán, annak egyik mellékágának partján található.

Története

1276-ban „Chakan” néven említik először. 1293-ban Szinyei Péter fia Péter birtoka, a szinyei uradalom része. Péter fia János halála után Erzsébet királyné a szinyei uradalommal együtt Balázs pécsi püspöknek adja, majd 1390-től Perényi Péter birtoka. 1427-ben 20 portát számláltak a faluban, ez mintegy száz lakost jelent. A török időkben a település lakossága jelentősen csökkent, akik a rajtaütések következtében nagyrészt elmenekültek. 1552-ben Losonczi István birtoka mindössze 2 portával. 1565-ben 8 gazdaház és 6 zsellérház állt a faluban. A 16. század végére a reformáció itt is tért hódított. 1746-ban 39 luteránus mellett 16 római katolikus és 8 görögkatolikus lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSÁKÁNY. Csákánovce. Tót falu Abauj Vármegyében, földes Ura Keltz Uraság, fekszik a’ Fűzéri járásban, és az Uraságnak Kastéllyával díszesíttetik, mivel minden javai vannak, és Kassa Városának szomszédságában lévén, vagyonnyait jól eladhattya, első Osztálybéli.”^[2]

1851-re teljesen szlovák település lett. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csákány, (Csakanowce), tót falu, Abauj vmgyében, közel a Sáros vármegyei határszélhez: 60 r. kath., 31 g. kath., 275 evang., 3 ref., 5 zsidó lak. Evang. templom. F. u. g. Forgács.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Innen délnek fordulva, a 177 lakossal biró kis Zsir falun keresztül Csákányt érjük. Kis község, 64 házzal, 376 tótajku lakossal. Postája Bődön van. Evangelikus temploma 1500 körül épült. E faluban született a vértanuként elhalt Dessewffy Arisztid 1848/49-iki honvédtábornok. A gróf Forgách családnak egy régi kastélya is van itt, mely azelőtt a Dessewffy családé volt.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 362, túlnyomórészt tót lakosa volt.

2001-ben 534 lakosából 505 szlovák volt.^[5]

2011-ben 618 lakosából 455 szlovák és 86 cigány.

Híres emberek

Az itteni evangélikus templomban keresztelték meg 1802. június 16-án Dessewffy Arisztid honvédtábornokot, aradi vértanút. Az eseményről a templomban márványtábla emlékezik meg.
Itt szolgált Munyay Antal Lajos evangélikus lelkész, teológiai tanár, egyházi író.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis^{[halott link]}

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. június 4.)

[5] Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis^{[halott link]}

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]