Zdeněk Burian

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zdeněk Burian
Zdenek Burian memorial plaque.jpg
Zdeněk Burian emléktáblája a szülőházán
Születési neve Zdeněk Michael František Burian
Született 1905. február 11.
Kopřivnice (Csehország)
Elhunyt 1981. július 1.
Prága (76 évesen)
Nemzetisége cseh
Foglalkozása festőművész
Fontosabb munkái ősvilági művészi rekonstrukciók

Zdeněk Michael František Burian (Kopřivnice, 1905. február 11.Prága, 1981. július 1.) egy cseh festőművész és könyvillusztrátor volt. Figyelemre méltó karrierjének öt évtizede alatt keletkezett festményei jelentős hatással voltak a paleontológiai rekonstrukciók fejlődésére. Először csak szülőföldjén volt elismert művész, később hírneve nemzetközivé vált, sok más festő próbálta utánozni stílusát. Sokak szerint a legnagyobb hatású paleofestője volt a modern kornak.

Bevezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Burian rendkívül termékeny festő volt, munkáit 15 000–20 000 körüli festményre és rajzra becsülik. Több mint 500 könyvet illusztrált (köztük természettudományos munkákat és számos klasszikust, mint például Robinson Crusoe, Tarzan, Utazás Plutóniába) és mintegy 600 könyvborítót festett, de legnagyobb hatással mégis a paleontológia és a paleoantropológia területére volt. Az 1960-as évek eleje óta, amikor is Burian munkássága ismert lett nyugaton, számos, a prehisztorikus életről szóló, tudományos és közkedvelt könyv jelentette meg vagy használta fel műveit.

Korai karrierje és hatása a paleontológiára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938/39-től Burian együttműködött Josef Augustával, az egyetemi paleontológussal, majd (Augusta 1968-as halálát követően) Zdeněk Špinarral, hogy pontos és nagyszerű rekonstrukciókat fessenek számtalan prehisztorikus életformáról a Föld minden részéről, a legkorábbi gerinctelenektől egészen a halak, kétéltűek, hüllők, emlősök és madarak rendjéig, mint ahogy a korabeli táj panorámájáról is, ahol ezek az állatok éltek. Közel 500 őskori kép született tőle az 1930-as évek eleje és az 1970-es évek vége között.

Míg néhányat Burian korai munkái közül az úttörő, amerikai paleofestő Charles R. Knight ihletett (például az az első Stegosaurus és Brontotherium festményeket), Burian munkái kevésbé voltak stilizáltak, és sokkal meggyőzőbbek voltak alanyuk és a táj iránti tiszteletükben, ezért hamar igen elismert lett az európai paleontológusok között. Korábbi paleofestők gyakran spekulatív munkákat adtak ki kezeik közül, ami a 19. századi véleményt tükrözte. A nagy testű dinoszauruszokat tespedt állatoknak ábrázolta, hasonlóan a hatalmas, szétterülő végtagú gyíkokhoz, viszont Burian mozgékony állatoknak festette meg őket, paraszagittális (emlős vagy madárszerű) végtagmozgással.

Burian az amerikai sauropodákat, az Apatosaurust [1940], Diplodocust [1952-es és 1960-as verziókat] és a Barosaurust elefántszerűen sétálva a földön ábrázolta, és az észak-afrikai sauropoda, a Brachiosaurus vízben ábrázolt képe az egyik leggyakrabban sokszorosított dinoszaurusz ábrázolás lett.

Munkái Magyarországon az Ádám nyomában [Josef Kleibl, Madách, 1973], Élet az ember előtt [Zdenek V. Spinar, Gondolat, 1976], Az őskori ember [Josef Wolf, Gondolat, 1987], Az ősidő állatai [J. Beneš, Gondolat, 1989] és Az őskori ember és elődei [V. Mazák, Gondolat, 1990] című könyvekben jelentek meg.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]