Giraffatitan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Giraffatitan
Evolúciós időszak: 155,6–145,5 Ma
késő jura
A Giraffatitan rekonstrukciója

A Giraffatitan rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Sauropodomorpha
Alrendág: Sauropoda
Család: Brachiosauridae
Nem: Giraffatitan
Paul, 1988
Species
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Giraffatitan témájú kategóriát.

A Giraffatitan (jelentése 'zsiráf titán') a sauropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura korban (a kimmeridge-itithon korszakban) élt. Eredetileg a Brachiosaurus afrikai fajaként nevezték el (B. brancai néven). Az egyik legnagyobb állat, ami valaha járt a Földön, és az egyik legismertebb dinoszaurusznak számít.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Giraffatitan koponyája a berlini Museum für Naturkunde gyűjteményében

A Giraffatitan a sauropodák, a hosszú nyakkal és farokkal, valamint aránylag kis aggyal rendelkező négy lábon járó növényevők csoportjának tagja. A többi sauropoda családtól eltérően zsiráfszerű testfelépítése volt, hosszú mellső lábak és igen hosszú nyak jellemezte. A Giraffatitannak lapos (vésőszerű), a növényevő életmódhoz illő fogai voltak. A koponyáján több nyílás helyezkedett el, valószínűleg a súlycsökkentés érdekében. A mellső lábain levő első és a hátsó lábain levő harmadik ujjakon karmok nőttek.

A Brachiosaurus hagyományosan az egyedi, magas fejdíszű koponyáról ismert, ami csak a tanzániai, jelenleg a Giraffatitanhoz kapcsolt példányokra jellemző, és egyedi tulajdonság lehet ennél a nemnél.

Méret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Giraffatitan és az ember méretének összehasonlítása
A Giraffatitan csontváza Berlinben a Museum für Naturkunde kiállításán

A Giraffatitan évtizedeken át a legnagyobb dinoszaurusznak számított. Azóta több óriás titanosaurus sauropodát is felfedeztek (például az Argentinosaurust), melyek meghaladták Giraffatitant a testtömeg tekintetében. Később felfedeztek egy másik, Sauroposeidon nevű brachiosauridát is, melynek tömege valószínűleg szintén túllépte a Giraffatitanét.

A Giraffatitan a legnagyobb, aránylag teljes, fosszilizálódott csontváz alapján ismert dinoszaurusz. A legteljesebb példányok, köztük a berlini Humboldt Múzeumban felállított (Tanzániából származó) egyed — amely a világ legmagasabb felállított csontváza —, a G. brancai fajhoz tartoznak.

Egy teljes, összeállított csontváz alapján a G. brancai elérte a 26 méteres hosszúságot.[1]

Történelmileg a G. brancai tömegét legalább 15 és legfeljebb 78,26 tonnára becsülték.[2][3] Ezeket az extrém becsléseket azonban jelenleg valószínűtleneknek tartják. A kisebb, 15 tonnás becslés (melyet Dale Russell és kollégái végeztek 1980-ban) nem egy test modellen, hanem a kisebb példányok végtagcsontjainak felnagyításán alapulnak, míg a nagyobb érték (ami Edwin Harris Colberttől 1962-ből származik) egy elavult és túlsúlyos modellen alapul. Több újabb keletű számításnál csonttérfogat-becslésekből indultak ki (amik számításba veszik a sauropodáknál található tömegcsökkentő légzsákok jelenlétét is), melyeknél az izomtömegre vonatkozóan 23–37 tonnás értéket valószínűsítettek.[4][5][6]

Osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Giraffatitan lapockája a berlini Museum für Naturkunde gyűjteményében

A Giraffatitan brancait 1914-ben, mikor Werner Janensch leírása megjelent, a Brachiosaurus egyik fajaként sorolták be. Öt részleges csontváz alapján ismert, melyekhez legalább három koponya és a végtagok csontjai tartoznak, melyeket Lindi mellett, Tanzániában fedeztek fel az 1900-as évek elején. A késő jura kor kimmeridgi–tithon korszakai idején élt, mintegy 145–150 millió évvel ezelőtt. Fejlettebb volt, mint a B. altithorax, hosszabb lábakkal, rövidebb orrívvel vagy orrdísszel ellátott, magasabb koponyával és rövidebb pofával rendelkezett. A tudósok később ezekre a különbségekre hivatkozva vetették fel, hogy egy saját, Giraffatitannak elnevezett nembe tartozik.

1988-ban Gregory S. Paul megjegyezte, hogy a nem afrikai képviselőjénél (melynek népszerű ábrázolásai a Brachiosaurus alapján készültek) jelentős eltérések találhatók az észak-amerikai Brachiosaurushoz képest, többek között mások a csigolyák arányai és a testfelépítés is vékonyabb. Paul ezeket a különbségeket használta fel az új Brachiosaurus (Giraffatitan) brancai alnem létrehozására. 1991-ben George Olshevsky kijelentette, hogy ezek a különbségek elegendőek ahhoz, hogy az afrikai brachiosauridát egy saját, Giraffatitanra egyszerűsített nevű nembe helyezzék el.[7]

További különbséget jelent a két faj között az 1998-as leírásban szereplő észak-amerikai Brachiosaurus koponya. Ezt a fosszíliát, amit közel egy évszázaddal korábban találtak (és amit Othniel Charles Marsh a Brontosaurus rekonstruálására használt fel), „Brachiosaurus sp.” néven azonosították, és lehet, hogy a B. altithoraxhoz tartozott. Ez a koponya jobban hasonlít a Camarasauruséra, mint a Giraffatitan rövid pofájú és magas fejdíszű koponyája.[8]

A Giraffatitan külön nemként való besorolását a tudósok először széles körben nem fogadták el, mivel ezt a döntést nem támogatták a két faj alapos elemzésével. 2009-ben azonban Michael Taylor egy részletes összehasonlítást jelentetett meg. Taylor megmutatta, hogy a „Brachiosaurus” brancai szinte minden összevetett fosszilis csont esetében, a méretet, az alakot és a részleteket illetően egyaránt eltér a B. altithoraxtól, így a Giraffatitan külön nemként történő elhelyezését érvényesnek találta.[4]

Ősbiológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más sauropodákhoz hasonlóan a Giraffatitannak a testtömegéhez viszonyítva aránylag kisméretű agya volt. Egy 2009-es tanulmány szerint az agy-testtömeg arány (egy durva intelligenciabecslés) a felhasznált méretbecslés alapján 0,62–0,79 közti. A Giraffatitan a gerince csípő feletti területének megnagyobbodása, az egyes régi forrásokban tévesen „második agyként” leírt rész miatt is hasonlít a többi sauropodára.[9]

Anyagcsere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a Giraffatitan endoterm (meleg vérű) volt, akkor körülbelül tíz évre volt szüksége ahhoz, hogy elérje a teljes méretét, ha viszont poikiloterm (hideg vérű) volt, akkor ez több, mint száz évbe is beletelhetett.[10] Melegvérű állatként a Giraffatitannak hatalmas napi energiaigénye lehetett; naponta valószínűleg több, mint 182 kilogramm táplálékot kellett elfogyasztania. Ha viszont teljesen hideg vérű volt, vagy a gigantotermia révén, passzív módon vált meleg vérűvé, akkor jóval kevesebb élelemre lehetett szüksége a napi energiaigénye fedezésére. Egyes tudósok állítása szerint a Giraffatitanhoz hasonló nagy dinoszauruszok gigantotermek voltak.[11]

Környezet és viselkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy felnőtt és egy fiatal Giraffatitan brancai rekonstrukciója

A Giraffatitan orrlyukairól sokáig azt gondolták, hogy a koponyán levő, hozzájuk tartozó nyílásokkal együtt a fej felső részén helyezkedtek el. Az utóbbi évtizedekben a tudósok azt feltételezték, hogy az állat az orrlyukait a búvárpipához hasonlóan használta, és hatalmas testtömege megtartása érdekében az idő nagy részét a vízbe merülve töltötte. A jelenleg elfogadott nézet szerint azonban a Giraffatitan teljesen a szárazföldön élt. A tanulmányok megmutatták, hogy a hidrosztatikus nyomás meggátolta volna a vízbe merült állatot a légzésben, és hogy a lábai túl keskenyek voltak a vízi használathoz. Ezen kívül Lawrence Witmer újabb (2001-es) tanulmányaiból kiderült, hogy amíg a koponya orrnyílásai magasan, a szemek felett voltak, addig az orrlyukak a pofa elejéhez közel helyezkedtek el (egy tanulmány azt az elméletet is támogatta, ami szerint a brachiosauridák magas fejdíszéhez egy húsos rezonátorkamra tartozott).

Felfedezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fosszíliagyűjtők a Giraffatitan maradványaival Német Kelet-Afrikában, Lindi városa közelében, 1909-ben

A Giraffatitan brancairól elsőként a német őslénykutató, Werner Janensch készített leírást 1914-ben, néhány jó állapotban megőrződött példány alapján, melyek a ma Tanzánia néven ismert területről, a Tendaguru-formációból származnak.[12]

Popkulturális hatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Giraffatitan felállított csontváza az újabb felállítást megelőzően

A berlini Museum für Naturkunde híres Giraffatitan brancai példánya az egyik legnagyobb és egyben a legmagasabb felállított dinoszaurusz csontváz, ami a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel. 1909-től kezdődően Werner Janensch további G. brancai fosszíliákat, köztük majdnem teljes példányokat fedezett fel az afrikai Tanzániában, az egyes részekből pedig összeállította a ma is látható csontvázat.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Giraffatitan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Holtz, Thomas R. Jr. (2008) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages Supplementary Information
  2. Russell, D., Béland, P. and McIntosh, J.S. (1980.). „Paleoecology of the dinosaurs of Tendaguru (Tanzania)”. Mémoires de la Societé géologique de la France 59, 169–175. o.  
  3. Colbert, E. (1962.). „The weights of dinosaurs”. American Museum Novitates 2076, 1–16. o.  
  4. ^ a b Taylor, M.P. (2009.). „A Re-evaluation of Brachiosaurus altithorax Riggs 1903 (Dinosauria, Sauropod) and its generic separation from Giraffatitan brancai (Janensh 1914)”. Journal of Vertebrate Paleontology 29 (3), 787–806. o.  
  5. Paul, G.S. (1988.). „The brachiosaur giants of the Morrison and Tendaguru with a description of a new subgenus, Giraffatitan, and a comparison of the world's largest dinosaurs”. Hunteria 2 (3), 1–14. o.  
  6. Christiansen, P. (1997.). „Feeding mechanisms of the sauropod dinosaurs Brachiosaurus, Camarasaurus, Diplodocus and Dicraeosaurus”. Historical Biology 14 (3), 137–152. o.  
  7. Glut, D.F.. Brachiosaurus, Dinosaurs: The Encyclopedia. McFarland & Company (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  8. Carpenter, K., Tidwell, V. (1998.). „Preliminary description of a Brachiosaurus skull from Felch Quarry 1, Garden Park, Colorado.”. Modern Geology 23 (1–4), 69–84. o.  
  9. Knoll, F., Schwarz-Wings, D. (2009.). „Palaeoneuroanatomy of Brachiosaurus”. Annales de Paléontologie. DOI:10.1016/j.annpal.2009.06.001.  
  10. Case, T.J. (1978.). „Speculations on the Growth Rate and Reproduction of Some Dinosaurs”. Paleobiology 4 (3), 323. o.  
  11. Bailey, J.B. (1997.). „Neural spine elongation in dinosaurs: Sailbacks or buffalo-backs?”. Journal of Paleontology 71 (6), 1124–1146. o.  
  12. Janensch, W. (1914.). „Übersicht über der Wirbeltierfauna der Tendaguru-Schichten nebst einer kurzen Charakterisierung der neu aufgefuhrten Arten von Sauropoden”. Archiv fur Biontologie 3, 81–110. o.