Andrewsarchus mongoliensis
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Felső Eocén | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Andrewsarchus mongoliensis Osborn, 1924 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Andrewsarchus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Andrewsarchus témájú médiaállományokat. |
Az Andrewsarchus mongoliensis faj a kihalt Mesonychia ragadozó emlős rend („középmancsosok”) legtermetesebb képviselője volt. Az 1920-as években Mongóliában járt Roy Chapman Andrews vezette amerikai expedíció fedezte fel.
[szerkesztés] Jellemzői
Koponyahossza elérte a 84 centimétert. Ez négyszer olyan nagy, mint egy farkaskoponya, s kétszer akkora, mint a mai legnagyobb ragadozó, a Kodiak-medve koponyája. Az Andrewsarchus fogainak száma nem redukálódott, a metszőfogak feltűnően nagyok. A koponya hatalmas, oldalirányban kissé összenyomott, a száj nagyra tátható. A mellső és a hátulsó végtagokon négy ujj volt; a hüvelykujj elcsökevényesedett. Az ujjakon lévő karmok igen sajátosak voltak: inkább emlékeztettek valamiféle primitív patás állat patájára, mint ragadozó állat karmára. Az állat életmódjáról keveset tudunk: fogazata arra enged következtetni, hogy fő tápláléka hús volt, de alkalomadtán növényeket is fogyasztott.
[szerkesztés] Legfontosabb adatai
| Adat | Érték |
| Testméret | testhossz: 4 m testmagasság 2 m |
| Földtörténeti kor | felső eocén, 43-38 millió esztendeje |
| Földrajzi elterjedés | Ázsia (Mongólia) |
[szerkesztés] Forrásművek
- (magyarul) J. Beneš – Z. Burian: Az ősidő állatai. Gondolat, Budapest, 1989. ISBN 963-282-137-8
