Entelodontidae
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Középső eocén - korai miocén | ||||||||||||||||
Rajz egy Entelodonról |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Elotheridae |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Entelodontae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Entelodontae témájú médiaállományokat. |
Az Entelodontidae vagy Elotheridae az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez tartozó kihalt család.
Az Entelodontiae család 49-23 millió évvel ezelőtt élt, az eocén közepétől a miocén elejéig.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenésük
E családhoz tartozó állatok, óriási, disznószerű dögevők voltak. Egyes fajok marmagassága több mint 2 méter volt, és súlyuk elérte a 350 kilogrammot, de agyuk, csak narancs méretű volt. A legnagyobb képviselők az észak-amerikai Daeodon shoshonensis és az eurázsiai Paraentelodon intermedium voltak, mindkettőnek a marmagassága 210 centiméter volt.[1] A család tagjai, óriási koponyáik és állkapcsaik segítségével csontokat tudtak szétzúzni, de biztos, hogy ettek növényi eredetű táplálékot is. A maradványok azt mutatják, hogy agresszív állatok voltak, egymással szemben is, mert csontjaikon fajtársaik fogazatának a nyoma látható. Pofájukon elcsontosodott dudorok voltak, melyek védték a könnyen sebezhető helyeket, mint a szemet és az orrt, de az is lehet, hogy ezekre erős állkapocsizmok kapcsolódtak[2][3] vagy csak egyszerűen a párkeresésben játszottak szerepet, mivel a hímeké nagyobb volt, mint a nőstényeké.[4] Hatalmas, tömzsi testükhöz képest, lábaik rövidek, de karcsúak voltak. Mint minden párosujjú patásnak, ezeknek az állatoknak is csak a két középső ujja érte a földet, a két szélső elcsökevényesedett.[2] M. Mendoza, C. M. Janis, és P. Palmqvist őslénykutatók csak egy példánynak próbálták megállapítani a testsúlyát; a következő adatot kapták: 420,7 kilogramm.[5] Az állatok fogazata hatalmas szemfogakból, nehéz metszőfogakból, és egyszerű, de erős őrlőfogakból tevődött össze.
[szerkesztés] Életmódjuk
A családba tartozó állatok egyaránt kedvelték az erdőket és a füves pusztákat. Az oligocén kortól a korai miocénig, ők voltak az északi féltek csúcsragadozói. Az Entelodontidaek nagy testű állatokra vadásztak, mint amilyenek az Eporeodon major és Poebrotherium wilsoni voltak, ezeket hatalmas állkapcsaikkal ölték meg. A zsákmányolt állatok mellett dögöket, növényeket és gyökereket is ettek. Néhány, velük kortárs, más állat faj csontján megtalálhatók az Entelodontidae fognyomok. Mint a mai disznófélék, amelyekkel rokonságban állnak, mindenevők voltak, de a rokonoktól eltérően az Entelodontidae-fajok inkább a húsevést kedvelték. Testfelépítésük megengedte, hogy könnyen vadászhassanak, a dögevésre és a növényi táplálékra csak a szárazság idején került sor. Egyes faj rejtekhelyet készített magának, ilyen volt az Archaeotherium is, amelynek rejtekhelyén néhány korai teveféle maradványt találtak.
[szerkesztés] Lelőhelyek
Entelodontidae családhoz tartozó maradványokat találtak Ázsia, Európa és Észak-Amerika területein.
[szerkesztés] Rendszertani besorolásuk
Az Entelodontidae nevet Richard Lydekker alkotta meg; 1910-ben Gregory[6] Nonruminantia alrendbe helyezte a családot. 1998-ban Lucas[7] a párosujjú patások közé, míg 2005-ben Boisserie az Entelodontoidea öregcsaládba sorolta az Entelodontidae családot.
[szerkesztés] Rendszerezés
A kihalt családba az alábbi nemek tartoztak:
- Archaeotherium - szinonimák: Scaptohyus, Eotherium, Pelonax
- Boochoerus
- Choerodon
- Brachyhyops
- Cypretherium
- Daeodon - szinonimák: Ammodon, Dinochoerus, Dinohyus
- Entelodon
- Eoentelodon
- Megachoerus
- Paraentelodon
- Proentelodon
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Walking_With_Beasts#.22Land_of_Giants.22|Walking With Beasts, episode 3
- ^ a b Savage, RJG, & Long, MR. Mammal Evolution: an illustrated guide. New York: Facts on File, 209–210. o (1986). ISBN 0-8160-1194-X
- ↑ szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions (1999). ISBN 1-84028-152-9
- ↑
- ↑ M. Mendoza, C. M. Janis, and P. Palmqvist. 2006. Estimating the body mass of extinct ungulates: a study on the use of multiple regression. Journal of Zoology 270.
- ↑ Full reference W. K. Gregory. 1910. The orders of mammals. Bulletin of the American Museum of Natural History 27:1-524
- ↑ S. G. Lucas, R. J. Emry, and S. E. Foss. 1998. Taxonomy and distribution of Daeodon, an Oligocene-Miocene entelodont (Mammalia: Artiodactyla) from North America. Proceedings of the Biological Society of Washington 111(2):425-435
[szerkesztés] Források
- WALKING WITH BEASTS review by Karen Marais
- http://www.abc.net.au/beasts/factfiles/factfiles/entelodont.htm Video, images & sound
- http://cdm.lib.uiowa.edu/cdm4/item_viewer.php?CISOROOT=/geoscience&CISOPTR=34&REC=1 Entelodont Skeleton
- http://www.keltationsart.com/Daeodon.htm
- http://www.avph.hpg.ig.com.br/dinohyus.htm
- Paleobiology Database
- Párosujjú patások
- Emlőscsaládok
- Ázsia állatvilága az eocénben
- Európa állatvilága az eocénben
- Észak-Amerika állatvilága az eocénben
- Ázsia állatvilága az oligocénben
- Európa állatvilága az oligocénben
- Észak-Amerika állatvilága az oligocénben
- Ázsia állatvilága a miocénben
- Európa állatvilága a miocénben
- Észak-Amerika állatvilága a miocénben
- Fosszilis párosujjú patások

