Mesonychia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mesonychidák
Evolúciós időszak: Középső paleocén – kora oligocén
Andrewsarchus
Andrewsarchus
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Mesonychia
Családok

Hapalodectidae
Mesonychidae
Triisodontidae

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Mesonychidák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mesonychidák témájú kategóriát.

A Mesonychia („középmancsosok”, korábbi nevükön 'Acreodi') a ragadozó, patás emlősök rendje, a párosujjú patások (Artiodactyla) és a bálnák kihalt rokonai. A középső paleocén idején jelentek meg, de az eocén után a más emlős ragadozó csoportokkal szembeni versenyben hanyatlásnak indultak és az oligocén elején kipusztultak.

Leírásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mesonychidák külsejükben erősen hasonlítottak a farkasokra, de ez véletlen és nem rokonság következménye. Jellegzetes háromszögletű rágófogaik voltak, hasonlóak a bálnák, különösen az Archaeoceti alrend („ősbálnák”) fogaihoz, és a koponyájuk anatómiájában is vannak hasonlóságok. Ennek alapján korábban azt is gondolták, hogy a bálnák a mesonychidáktól származhatnak, a molekuláris genetikai és egyéb morfológiai kutatások szerint azonban valódi őseik a párosujjú patások, közülük is talán a Anthracotheriidae család, amelyből a vízilovak is származnak. Egyes paleontológusok ma is a mesonychidákat tartják a bálnák és vízilovak közös őseinek. Viszonylag új vélemény, hogy a mesonychidák az őspatásoktól (Condylarthra) származhatnak és a Laurasiatheria főrendbe tartoznak.

A mesonychida szó szoros értelemben véve csak a Mesonychidae család tagjaira vonatkozik, mint például a Mesonyx nem fajai. Szélesebb értelemben azonban használják az egész Mesonychia rend tagjaira, így olyan családok is hozzártartoznak, mint a rend legismertebb képviselője, az Andrewsarchus, amely versenyben áll a valaha élt legnagyobb szárazföldi emlős ragadozó címéért.

A mesonychidák, e „patás farkasok” voltak a domináns ragadozók a paleocén és eocén idején az ekkor szigetívet képező Európában, a szigetkontinens Ázsiában és Észak-Amerikában. Sok paleontológus véli azonban, hogy inkább dögevők lehettek. A legnagyobb fajokkal kapcsolatban ez valószínű is. Sok fajuk halakkal táplálkozhatott.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelven: