Chasmosaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Chasmosaurus
Evolúciós időszak: 76,5–75,5 Ma
késő kréta
A Chasmosaurus rekonstrukciója
A Chasmosaurus rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Marginocephalia
Alrendág: Ceratopsia
Család: Ceratopsidae
Alcsalád: Chasmosaurinae
Nem: Chasmosaurus
Lambe, 1914
Fajok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Chasmosaurus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Chasmosaurus témájú kategóriát.

A Chasmosaurus (jelentése 'nyitott gyík' az ógörög χάσμα / khaszma 'nyílás', 'üreg' vagy 'öböl', és σαυρος / szaürosz szavak összetételéből, a nyakfodron levő nagy nyílásokra utalva) a ceratopsida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt Észak-Amerikában. 4–5 méteres testhosszával és 2 tonnás tömegével a Chasmosaurus közepes méretű ceratopsiának számított. A többi ceratopsiához hasonlóan növényevő volt. Kezdetben Protorosaurusnak hívták, de átnevezték, mivel ezt a nevet korábban már publikálták egy másik állattal kapcsolatban. Valamennyi Chasmosaurus példányra a kanadai Alberta tartományban, a Dinoszaurusz Tartományi Park területén levő Dinosaur Park-formációban találtak rá. A C. russelli a formáció alsó padjaiból származik, míg a C. belli a középső és felső padokból.[1]

Felfedezés és fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

G. F. Sternberg a Chasmosaurus belli koponyájának preparálása közben, Musées Nationaux du Canada, 1914.
A C. bellihez tartozó, ROM 5436 katalógusszámú koponya, a C. „brevirostris” típuspéldánya a torontói Royal Ontario Museumban

1898-ban Lawrence Lambe, a Kanadai Geológiai Szolgálat (Geological Survey of Canada) kutatója fedezte fel az első Chasmosaurus maradványt, egy nyakfodor darabját.[2] Habár felismerte, hogy a lelet egy új fajt képvisel, Lambe úgy gondolta, hogy a fosszília a korábbról ismert rövid nyakfodrú ceratopsia nemhez, a Monocloniushoz tartozik.[2] A példány leírásához létrehozta a Monoclonius belli nevű fajt.[2]

1913-ban Charles Sternberg és fia több teljes „M. belli” koponyát talált a kanadai Albertában levő Dinosaur Park-formáció közepén. Ezeket Lambe 1914-ben egy új nemként, Chasmosaurusként írta le.[2]

Ezután további Chasmosaurus maradványok, köztük koponyák kerültek elő.[2] Úgy tűnt, hogy morfológiai eltérések találhatók az ismert Chasmosaurus koponyák között.[2] Több Chasmosaurus faj is ismertté vált. Lambe eredeti fajához, a C. bellihez ('Bell lyukas gyíkja') még ugyanabban az évben csatlakozott a C. canadensis ('kanadai lyukas gyík'). A következő fajt Lambe Eoceratops canadensis néven írta le, de Thomas M. Lehman később átsorolta ebbe a nembe. Az Eoceratopsot és a hosszúszarvú Chasmosaurus kaisenit jelenleg ideiglenesen a Mojoceratops példányainak tekintik.[3] Lull egy szokatlan, rövid pofájú koponya után elnevezett egy új fajt, a C. brevirostrist, amely 1926-ban került elő. Ezt 1940-ben C. M. Sternberg C. russelli nevű faja követte, melyre Alberta délnyugati (a Dinosaur Park-formáció alsó) részén találtak rá. A Thomas Lehman által 1989-ben leírt texasi C. mariscalensis később átkerült az Agujaceratops nembe.[4] A legújabb faj, a C. irvinensis a Dinosaur Park-formáció legfelső padjából származik. Ezt a fajt 2010-ben a számára létrehozott Vagaceratops nemben helyezték el.[5]

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A C. russelli a Kanadai Természet Múzeumában (Canadian Museum of Nature)

A taxonómusok a ceratopsiákat két alcsaládra osztották fel; a rövid nyakfodrúakra (a centrosaurinákra), mint például a Centrosaurus és a hosszú nyakfodrúakra (a chasmosaurinákra), melyek közé a Chasmosaurus is tartozik. A hosszú nyakfodrú ceratopsiák a nagyobb nyakfodor mellett jellemzően hosszabb arccal és állcsontokkal rendelkeztek, és egyes őslénykutatók kijelentették, hogy jobban megválogatták a táplálékukat. A hosszú nyakfodrok a dinoszauruszok evolúciója során aránylag későn fejlődtek ki, a Chasmosaurus maradványai pedig a késő kréta korból, 76,5–75,5 millió évvel ezelőttről származnak.[6] A Chasmosaurus nyakfodrát szív alakúnak írták le, mivel a csontszerkezete két nagy hurokból áll, melyek egy központi csont körül helyezkednek el.

Egyes fosszíliák kis elcsontosodott részeket (úgynevezett epoccipitalokat) tartalmaznak, amik a nyakfodor kerületén helyezkedhettek el. A nyakfodor talán élénk színű volt, hogy felhívja a figyelmet a méretére vagy egyszerűen a párválasztás során történő pózolásra szolgált. Bár a nyakfodor nagy méretet ért el, mégis olyan gyenge volt (a csontok között főként bőr feszült), hogy a védekezés során nem sok haszna lehetett. Lehetséges, hogy egyszerűen csak a figyelem felkeltésére vagy esetleg hőszabályzásra szolgált.

A két érvényes faj, a C. belli és a C. russelli csontvázának rekonstrukciója

Sok ceratopsiához hasonlóan a Chasmosaurus az arcán három szarvat viselt, melyek közül egy az orron, kettő pedig a szemek felett helyezkedett el. Az egyes fosszilis maradványok eltérő eredményre vezetnek – a Chasmosaurus egyik fajánál, a C. kaiseninél, a szemöldök szarvak hosszúak voltak, a C. bellinél viszont rövidek. Habár kezdetben külön fajként nevezték el ezeket a példányokat, mégis lehetségesnek tűnik, hogy a hosszú szarvúak hímek, a rövid szarvúak pedig nőstények voltak.

Az egyik Sternberg által feltárt Chasmosaurus példány érdekes módon fosszilizálódott bőrrel együtt került elő.[2] Úgy tűnik, hogy a bőrön számos öt- vagy hatszögű csomót alkotó nagy pikkely helyezkedett el, szabályos sorokba rendezve a kisebb pikkelyek között.[2] A fosszilis bőrminták nem nyújtanak információt a Chasmosaurus színezetét illetően.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chasmosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ryan 2005: Ryan, M.J., Evans, D.C.. Ornithischian dinosaurs, Dinosaur Provincial Park: A Spectacular Ecosystem Revealed. In: Currie, P.J. & Koppelhus, E.B. (Eds) Indiana University Press, Bloomington, 312–348. o (2005) 
  • Dodson 1994: Dodson, P., Britt, B. & Carpenter, K. & Forster, C.A. & Gillette, D.D. & Norell, M.A. & Olshevsky, G. & Parrish, J.M. & Weishampel, D.B.. Chasmosaurus, The Age of Dinosaurs. Publications International, LTD., 110–111. o (1994). ISBN 0-7853-0443-6 
  • Longrich 2010: Longrich, Nicholas R. (2010.). „Mojoceratops perifania, A New Chasmosaurine Ceratopsid from the Late Campanian of Western Canada”. Journal of Paleontology 84 (4), 681–694. o. DOI:10.1666/09-114.1.  
  • Lucas 2006: Lucas, SG, Sullivan RM, Hunt AP (2006.). „Re-evaluation of Pentaceratops and Chasmosaurus (Ornithischia: Ceratopsidae) in the Upper Cretaceous of the Western Interior”. New Mex Mus. Nat. Hist. Sci. Bull. 35, 367–370. o.  
  • Sampson 2010: Sampson, Scott D., Loewen, MA, Farke AA, Roberts EM, Forster CA, Smith JA, Titus AL (2010.). „New Horned Dinosaurs from Utah Provide Evidence for Intracontinental Dinosaur Endemism”. PLoS ONE 5 (9), e12292. o. DOI:10.1371/journal.pone.0012292. PMID 20877459. Hozzáférés ideje: 2012. április 6.  
  • Arbouretal 2009: Arbour, V. M., Burns, M. E.; and Sissons, R. L. (2009.). „A redescription of the ankylosaurid dinosaur Dyoplosaurus acutosquameus Parks, 1924 (Ornithischia: Ankylosauria) and a revision of the genus”. Journal of Vertebrate Paleontology 29 (4), 1117–1135. o. DOI:10.1671/039.029.0405.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]