Tiszanána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2021. március 5., 14:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Külső hivatkozások)
Tiszanána
A római katolikus templom a paplakkal
A római katolikus templom a paplakkal
Tiszanána címere
Tiszanána címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3385
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség2315 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület68,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 40″, k. h. 20° 31′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 40″, k. h. 20° 31′ 23″
Tiszanána (Heves vármegye)
Tiszanána
Tiszanána
Pozíció Heves vármegye térképén
Tiszanána weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszanána témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszanána község Heves megye Hevesi járásában.

Fekvése

A Füzesabony – Kisköre útvonalon közelíthető meg. A legközelebbi város Kisköre, kb. 10 km-re található a falutól. A községhez tartozik Dinnyéshát üdülőterülete.

Története

Tiszanána község – amelyet első ízben IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említett, akkor még az Apocz nemzetség birtokainak szomszédjaként –, a 18. századig közvetlenül a Tisza partján feküdt, állandó árvíz veszély által fenyegetve. A folyó mentén a történelem előtti korokban különböző népek telepedtek le, hosszabb-rövidebb időre. Aztán szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát.

Attila halála után következtek a gepidák, az avarok, a bolgárok, a szlávok, akiknek maradékai később beolvadtak a 896 táján érkező nomád magyar törzsekbe.

A hagyomány szerint Szent László király adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdonába került. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben tehát, Nánaként fordul elő, az egri püspökség 1483-1494. évi számadáskönyveiben azonban – megkülönböztetésként a többi hasonló nevű községtől – Tyzanana néven szerepel.

Érdekes adat, hogy az 1546. évi összeírás szerint tíz jobbágytelek volt a faluban, három évvel később pedig nyolc adókötelest, hét elszegényedettet, kettő elhagyottat, és két újonnan települt telket regisztráltak.

Sokat szenvedett e vidék a török pusztításoktól. A janicsárok nemcsak állatot, de a rabláncokon embereket is hajtottak a török tartományok felé. Nem csoda, hogy Eger várának 1552-es ostroma után, az 1554-es adóösszeírás szerint a település teljesen elpusztult. Amit le lehetett rombolni, azt a hódítani akarók lerombolták. Ami fölött itt sem tudtak győzni, ugyanúgy, mint csillagpéldaképpé váló hősök esetében, az a szülőföldhöz való ragaszkodás volt.

Ebből a korszakból számtalan település neve ismeretes, amely végkép lekerült a térképekről. Ám Nánát újraépítették lakói. Alig telt el tíz esztendő, s már ismét tíz porta állt a romok fölött.

A falu a 17. században Török János és Kürthy György birtokába került. Valószínűleg azonban hamarosan visszakapta az egri püspökség, mivel a XVIII. században a község áttelepítését a folyópartról a biztonságosabb területekre már gróf Eszterházy Károly egri püspök rendelte el. (A régi helyet ma is Ó-Nánának nevezik.)

1770-1776 között belakták a tiszanánaiak által használt Kömlő pusztát.

A föld nélkül maradtak közül 102 család elköltözött.

Az elvándoroltak helyébe zömébe katolikus lakosság telepedett le.

A század végén Ulrich János püspöki jószágkormányzó mintegy száz düledező házat leromboltatott. Új utcasorok kijelölésével és azonos méretű telkek (szám szerint 259) kimérésével végrehajtotta a község belterületének átrendezését. Elrendelte, hogy minden jobbágy, még a negyedtelkes is nyers vagy égetett téglából két kényelmes szobát építsen s akik erre nem voltak képesek, azokat leszorította nyolcadtelkesekké. Így nyert a falu belsősége szabályosabb alakot.

A község 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség birtokába jutott. Lélekszáma 1787-ben 2054 fő. Amikor 1805 után a szatmári püspökség lett a birtokos, majorsági szántógazdálkodást nem épített ki hanem a majorüzem továbbra is állattartásból, juhászatból állt. A 19. század első felében a helybeli katolikus lelkész egy kis kórházat állított fel, az urasági tiszti lak mellett felépült a tiszanánai uradalom központi tömlöce.

A szatmári püspökség 1848-ig volt Tiszanánán földesúri joga, később már csak a helység legnagyobb birtokosa.

Tiszanánát több ízben, így 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1888-ban árvíz öntötte el.

A református templom 1752-ben épült. A katolikus templomot Galántai gróf Eszterházy Károly egri püspök építette 1788-ban.

A századfordulón lakóinak száma 4.755 fő, ebből 2.822 római katolikus, 1840 református 93 fő görögkatolikus, izraelita, ágostai (evangélikus) hitvallású.

Tiszanána. A név első fele a Tisza közelségére utal, a Nána pedig eredetileg puszta személynév volt.

A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület, Dinnyéshát. Csónakkikötője több száz vízi jármű befogadására alkalmas. A kikötő közelében szabad vizű strand található.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Sallós Károlyné (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Tóth József (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Tóth József (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Tóth József (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Tóth József (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2508
2482
2474
2460
2288
2315
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2011-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 20,3% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 12,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,1% (20,2% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

  • Római katolikus templom (1788)
  • Református Templom (1752)
  • Dinnyésháti szabadstrand
  • Szent József temetőkápolna

Jegyzetek

  1. ↑ a b Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  11. ↑ Tiszanána Helységnévtár

Külső hivatkozások

Sablon:Heves megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszanána&oldid=23649558”