Spelletich Bódog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Farkasven (vitalap | szerkesztései) 2021. május 18., 11:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Spelletich Bódog
Spelletich Bódog) magyar honvéd, nemzetőr őrnagy
Spelletich Bódog) magyar honvéd, nemzetőr őrnagy
Született1815. május 12.[1]
Szabadka[1]
Meghalt1890. augusztus 25. (75 évesen)[1]
Tóváros[1]
Állampolgárságamagyar
Rendfokozataőrnagy
GyermekeiSpelletich István
A Wikimédia Commons tartalmaz Spelletich Bódog témájú médiaállományokat.

Spelletich Bódog (Szabadka, Bács-Bodrog vármegye, 1815. május 12.Tata, Tóváros, Komárom vármegye, 1890. augusztus 25.) jogász, magyar birtokos nemesi család sarja, az 1848-49-es magyar szabadságharc résztvevője, nemzetőr őrnagy.[2]

Élete

Apja, Spelletich József, anyja, özvegy Demerácz Alajosné Plenczer Magdolna (1795-1873) úrnő volt.[3] Spelletich Bódog jogot végzett Pesten, ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1848 nyarától Bács-Bodrog vármegye szabadkai kerületének országgyűlési képviselője.[4] 1849 február közepétől bácskai kormánybiztos, címzetes nemzetőr, őrnagy. 1849 március 5-én gyorsan szervezett nemzetőri csapatokkal megtámadta a bécsi kezdeményezésre Szabadka feldúlására készülő szerbeket. A gyorsan mozgó alakulatokkal viszonylagos rendet tudott teremteni a Délvidéken.

A világosi fegyverletétel után menekülnie kellett. Rövid ideig egy lengyel grófnő rejtegette Galíciában. Innen Hamburgba, Londonba, majd 1850-ben Amerikába emigrált. Anyja, előbb Spelletich Józsefné, később Demerácz Alajosné, időben el tudta adni a szabadkai birtokot, így Davenport mellett (Iowa) nagyobb földbirtokot vásárolt. Az iowai földbirtok értéke gyorsan emelkedett mintegy tizenötszörösére, mert hamarosan vasutat és gőzkompot kapott a város. Spelletich Bódog 1855-ben anyjával kihozatta Amerikába három fiát és két leányát. Távollétében halálra ítélték.[5] Amerikában a "Bódog" név latín és angol nyelv megfelelő változatát használta: "Félix".[6]

Ádám nevű fia 1863-ban, 15 éves korában az iowai Hickory Grove-ban halt meg betegségben. Spelletich István nevű fia mint Fort Donelson hőse került be az amerikai polgárháború hadtörténelmébe. István 1868-ban halt meg a szülői házban, 24 évesen. Ekkor az apa, Spelletich Bódog birtokának egy részét eladta, a Davenport (Iowa) körül maradt birtokot és a városban felépített bérházakat pedig Mihály fiára hagyta, 1866-ban leányaival hazaköltözött.[7] Spelletich Mihály (Szabadka, 1845. IX. 27. - Davenport, Iowa, USA, 1922. szeptember 28.) 1922-ben hunyt el, Ádám, István nevű testvérével nyugszik a családi sírboltban. (Oakdale temető, Scott County, Iowa, USA)[8]

Itthonról Spelletich Bódog levelezett Kossuth Lajossal, s tapasztalatait hírlapi cikkekben adta közre. Nekrológja arcképével együtt a Vasárnapi Újság című hetilapban jelent meg az 1890/35. számban.

Házassága és gyermekei

Feleségül vette nemes Markovics Paulinát (18191890),[9] akinek a szülei nemes Markovics Mátyás, Szabadka főügyésze, tanácsosa és országgyűlési követe, és bajsai Vojnics Teréz (17721824) voltak. A házasságukból született:

Jegyzetek

Források

  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Budapest; Zrinyi Katonai Kiadó, 1983. Spelletich Bódog lásd 350. p.
  • Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861–1865. Budapest, 1964. 149 p. Spelletich Bódog és István lásd 93-94. p.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. 1. köt. (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1977. 189 p. ISBN 963 17 2582 0 Spelletich Bódog lásd 14, 27, 156. p.
  • Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. 2. köt. Amerikai napló [ (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1979. 262 p. ISBN 963 17 4433 7 Spelletich Bódog lásd 162, 163, 183, 241. p.
  • Arcképe a Vasárnapi Újságból