Pincemajor
Pincemajor (Pince-Marof) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Statisztikai régió | Pomurska |
Község | Lendva |
Rang | falu |
Polgármester | Anton Balažek |
Irányítószám | 9220 |
Rendszám területkód | MS |
Népesség | |
Teljes népesség | 85 fő (2020. jan. 1.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 156 m |
Terület | 15,47 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 30′ 57″, k. h. 16° 30′ 22″46.515950°N 16.506047°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 57″, k. h. 16° 30′ 22″46.515950°N 16.506047°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pincemajor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pincemajor (szlovénül: Pince-Marof) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Fekvése
Lendvától 8 km-re délkeletre a szlovén Muravidék délkeleti csücskében a Mura bal partján a magyar és a horvát határ által határolt területen fekszik. Szlovénia legkeletibb települése.
Története
Uradalmi majorként korábban Pince község részét képezte, csak a 20. században lett önálló falu. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. Pince falu első írásos említése 1381-ből származik "Pynche" alakban. 1524-ben "Pyncze" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Közigazgatásilag területe Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 115 lakosa volt.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.