Mura
| Mura | |
 |
|
| Úszó vízimalom a Murán (Veržej, Szlovénia) | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Ausztria,  Horvátország,  Magyarország,  Szlovénia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 454 km |
| Forrásszint | 1898 m |
| Forrás | Magas-Tauern |
| Torkolat | Dráva |
A Mura (németül: Mur, vendül Müra, vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete[szerkesztés]
Római neve az 1–4. században Murus volt. f [1] A Frank Birodalom idején a 9. században Marua néven szerepel. f [2]
Leírása[szerkesztés]
Az 1898 m magasan eredő Felső-Mura a Magas-Tauernban, Salzburg tartományban ered, majd Stájerországban egy éles kanyarral délre, a szlovén határ felé veszi az irányt. Itt kelet-délkeletnek fordul és Légrádnál ömlik a Drávába. Teljes hossza 454 km. A Mura alsó folyása, az Alsó-Mura "megrögzött" határfolyó. Az utolsó 130 km-ből, mintegy 100 km hosszan képez államhatárt (kb. 35 km szlovén-osztrák határ, 20 km horvát-szlovén, és kb. 45 km magyar-horvát határ). Az Alsó-Mura-sík nevű dombvidéki medencén folyik keresztül, amely a Dráva-Mura-dombvidék részét képezi.
A Murán tavasszal és nyáron magas a vízállás, mivel az Alpokban ekkortájt olvad el a hó.
Jelentősebb mellékfolyói a Murica, Lendva balról, jobbról pedig a Ščavnica és a Trnava, melyet szabályozásakor a horvátok átirányítottak a Drávából a Murába.
A Mura két nagyobb tájegység nevét adta: a Muravidékét a mai Szlovéniában és a Muraközét a mai Horvátországban, a Dráva és a Mura között. Jelentősebb városok a Mura mentén : Murau, Judenburg, Graz, Mureck, Gornja Radgona, Radenci és Muraszerdahely (Mursko Središće).
Történelmi és gazdasági szerepe[szerkesztés]
A folyó jellegzetessége az úszó vízimalom. Valaha 92 volt a folyón, mára csak mutatóba maradt belőlük. A magas tavaszi vízhozamot kihasználandó 31 vízerőmű épült rajta, ebből harminc Ausztriában, egy pedig Szlovéniában található. A folyó az 1980-as évek végéig az egyik legszennyezettebb volt egész Európában. Főleg az osztrák részen szennyezték, papírgyárak és a nehézipar. A helyzet azóta sokat változott, a folyóba visszatért a pénzes pér, amely különösen érzékeny a környezeti viszonyokra.
Hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Római térkép: A Kárpát-medence a rómaiak idején (Kr. e. 15 – Kr. u. 395), Történelmi világatlasz. Katográfiai Vállalat, Budapest, 105. o. ISBN 963-351-696-X CM (1991)
- ↑ Frank térkép: A Kárpát-medence a frank uralom idején (9. század), Történelmi világatlasz. Katográfiai Vállalat, Budapest, 106. o. ISBN 963-351-696-X CM (1991)
