Mura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mura
Plavajoci mlin na Muri.jpg
Úszó vízimalom a Murán (Veržej, Szlovénia)
Közigazgatás
Országok  Ausztria,  Horvátország,  Magyarország,  Szlovénia
Földrajzi adatok
Hossz 454 km
Forrásszint 1898 m
Forrás Magas-Tauern
Torkolat Dráva
é. sz. 46° 17′ 54″, k. h. 16° 53′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 54″, k. h. 16° 53′ 09″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mura témájú médiaállományokat.

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római neve az 1–4. században Murus volt. [1] A Frank Birodalom idején a 9. században Marua néven szerepel. [2]

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1898 m magasan eredő Felső-Mura a Magas-Tauernban, Salzburg tartományban ered, majd Stájerországban egy éles kanyarral délre, a szlovén határ felé veszi az irányt. Itt kelet-délkeletnek fordul és Légrádnál ömlik a Drávába. Teljes hossza 454 km. A Mura alsó folyása, az Alsó-Mura "megrögzött" határfolyó. Az utolsó 130 km-ből, mintegy 100 km hosszan képez államhatárt (kb. 35 km szlovén-osztrák határ, 20 km horvát-szlovén, és kb. 45 km magyar-horvát határ). Az Alsó-Mura-sík nevű dombvidéki medencén folyik keresztül, amely a Dráva-Mura-dombvidék részét képezi.

A Murán tavasszal és nyáron magas a vízállás, mivel az Alpokban ekkortájt olvad el a hó.

Jelentősebb mellékfolyói a Murica, Lendva balról, jobbról pedig a Ščavnica és a Trnava, melyet szabályozásakor a horvátok átirányítottak a Drávából a Murába.

A Mura két nagyobb tájegység nevét adta: a Muravidékét a mai Szlovéniában és a Muraközét a mai Horvátországban, a Dráva és a Mura között. Jelentősebb városok a Mura mentén : Murau, Judenburg, Graz, Mureck, Gornja Radgona, Radenci és Muraszerdahely (Mursko Središće).

Történelmi és gazdasági szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó jellegzetessége az úszó vízimalom. Valaha 92 volt a folyón, mára csak néhány maradt belőlük. A magas tavaszi vízhozamot kihasználandó 31 vízerőmű épült rajta, ebből harminc Ausztriában, egy pedig Szlovéniában található. A folyó az 1980-as évek végéig az egyik legszennyezettebb volt egész Európában. Főleg az osztrák részen szennyezték a papírgyárak és a nehézipar. A helyzet azóta sokat változott: a folyóba visszatért a pénzes pér, amely különösen érzékeny a környezeti viszonyokra.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római térkép: A Kárpát-medence a rómaiak idején (Kr. e. 15 – Kr. u. 395), Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 105. o. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
  • Frank térkép: A Kárpát-medence a frank uralom idején (9. század), Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 106. o. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mura témájú médiaállományokat.