Naszály (település)
| Naszály | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Tatai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Maszlavér Petra (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2899 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2369 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 76,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 41′ 55″, k. h. 18° 15′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 55″, k. h. 18° 15′ 39″ | |||
 Naszály
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Naszály weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Naszály témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Naszály község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Tata északnyugati szomszédságában fekszik, a várost Almásfüzitővel összekötő 8138-as út mentén, utóbbi településhez valamivel közelebb. Területén áthalad (és érinti Grébicspuszta településrészét) a 8139-es út is; ez utóbbi útvonal és a településközpont között a kevesebb mint 3 kilométer hosszú, ennek ellenére négy számjegyű közútnak minősülő 8134-es út biztosít összeköttetést. Nyugati szomszédjával, Mocsával a 8141-es út kapcsolja össze.
Története[szerkesztés]
Naszály község Tata és Komárom között található. A 2300 lakosú kicsiny falunak történelme igen viharos.
A vaskori hallstatti kultúra embere telepedett meg először a község területén, halomsíros temetkezéseik őrzik emléküket. Oklevelekben csak az Árpád-kor vége felé tűnik fel a település. 1269-ben Keurus, 1284-ben Nostan alakban. Naszály község nevének első említésével viszonylag későn, 1628-ban találkozunk, Naszal néven. Régen a tatai várbirtok pereme volt. 1234-ből és az 1270-ből származó dokumentumok Ladomér néven említették a települést. A falu fejlődése egészen az 1500-as évekig töretlen volt, amit egyrészt fekvésének köszönhetett, hiszen közel volt már az akkor is komoly jelentőséggel bíró Dunához. A török dúlás alatt Naszály és a napjainkban hozzá tartozó puszták – Billeg, Grébics és Almáspuszta – elpusztultak.
Az 1600-as évek tájékán a Csákyak birtokába került. Ebben az időben számos zsidó vallású polgár telepedett le itt. Csupán az 1600-as évek közepén indult meg a falu lakóinak vallási rétegződése, a reformátusok mellett megjelentek a római katolikusok és az evangélisták. A Csákyak után 1700-ban a buzgó református Péchy Menyhérté lett a falu. Ekkor református községgé alakult át a település.
A következő tulajdonos Krapff Ferenc, 1727-ben gróf Esterházy Józsefnek adta el Naszályt, ami egyben a tatai uradalomhoz való visszakerülést is jelentette.
A település igazán Esterházy Miklós idejében élte virágkorát.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Maszlavér István | független | 1990 – 2015 | Az 1990-es választásról csak a végeredmény ismert:[3] |
| Az 1994. december 11-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 840 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg [4] | |||
| Az 1998. október 18-án megtartott választáson két jelölt közül, 921 érvényes szavazatból 883-at szerzett meg, amivel 95,87 %-os eredményt ért el:[5] | |||
| A 2002. október 20-án megtartott választáson három jelölt közül, 904 érvényes szavazatból 708-at szerzett meg, amivel 78,32 %-os eredményt ért el:[6] | |||
| A 2006. október 1-jén megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 652 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[7] | |||
| A 2010. október 3-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így az 569 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[8] | |||
| A 2014. október 12-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így az 514 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[9] | |||
| Dr. Maszlavér Petra | független | 2015 óta | A 2015. augusztus 30-án megtartott időközi választáson a 960 érvényesen leadott szavazatból, hat jelölt közül 284 szavazatot szerzett meg, amivel 29,58 %-os eredményt ért el.[10][11] |
| A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így az 587 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[1] |
A településen 2015. augusztus 30-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] az addigi polgármester májusban bekövetkezett halála miatt.[12] A posztért hat független jelölt indult, köztük az addigi alpolgármester és a néhai polgármester lánya; a verseny végül kettejük között dőlt el, hat szavazatnyi különbséggel.[11]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2335 | 2330 | 2297 | 2376 | 2372 | 2369 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 25,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 16,8% (24,1% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
Műemléke az 1765-ben készült barokk temetőkereszt, a malomudvar téglahídja és a vízimalom, amelyet az 1959-ben forgatott Szegény gazdagok című filmben többször láthatunk.
Billegpusztán a 18. századi volt Balogh–Esterházy-kastély barokk épülettömbje és a hozzá kapcsolódó horgásztó kínál kellemes időtöltést.
A Ferencmajori-halastórendszer Észak-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű és leggazdagabb madárvilággal rendelkező vízfelülete. Nyaranta madárgyűrűző és természetvédelmi táborokat, október első hétvégéjén Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat rendez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Képtár[szerkesztés]
-
Polgármesteri hivatal -
A református templom -
A református templomban -
A református templom légifelvételen -
Katolikus templom -
Művelődési ház -
A billegpusztai barokk stílusú Balogh-Esterházy-kastély -
A billegpusztai kastély -
Barokk temetőkereszt -
Világháborús emlékművek -
Vízimalom -
-
Régi tűzoltókocsi az egykori tűzoltószertár helyén -
Feszület Almáspusztán
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b Naszály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Naszály települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Naszály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
- ↑ Naszály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Naszály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Naszály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Naszály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
- ↑ Naszály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ a b Naszály települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. augusztus 30. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ a b Naszályi időközi: az elhunyt polgármester lánya folytatja édesapja munkáját (magyar nyelven) (html). Kemma.hu, 2015. augusztus 30. (Hozzáférés: 2020. március 31.)[halott link]
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Naszály Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
