Magyarország és az EU kapcsolatának kronológiája

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbi cikk Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát mutatja be időrendben, az 1989-es rendszerváltástól és részletesebben a 2004-es csatlakozástól kezdődően.

A kronológia jellegéből adódóan alkalmasabb az egyedi politikai események (pl. döntések) bemutatására, mint a lassú de tartós gazdasági folyamatok bemutatására. A gazdasági folyamatokat érzékelteti, hogy az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson a társulási megállapodás megkötésekor (1991) az EU átlag 57%-a volt, azóta átlagosan évi 0,6 százalékponttal közelített az EU átlaghoz.[1]

Az időrendben Magyarország és az EU kapcsolatának eseményei mellett néhány szomszédos vagy hasonló helyzetben lévő ország és az EU kapcsolatának Magyarországot közelről érintő eseménye is szerepel.

A csatlakozás előtt[szerkesztés]

1989 – Az EU programot indított Magyarország és Lengyelország gazdasági átalakításának támogatására (Phare: Poland and Hungary: Assistance for Restructuring their Economies; december 18.).[2] A programot hamarosan a többi kelet-európai országra is kiterjesztették.

1990 – A Phare program keretében elindult a kelet-európai egyetemi hallgatók EU-tagállamokban folytatott tanulmányainak támogatása (Tempus program; május 7).[3] Évente több száz magyar hallgató jutott ösztöndíjhoz.

1991 – Az EU társulási megállapodást kötött Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával (szabadkereskedelem, a csatlakozás szándékának kinyilvánítása) (december 16.).

1993 – A Tanács meghatározta a kelet-európai országok csatlakozásának feltételeit (Koppenhága, június 21-22.).

1994 – Magyarország benyújtotta kérelmét a csatlakozásra (április 1.).

1995 – A szomszédos Ausztria csatlakozott az EU-hoz (január 1.). Az EU hét tagállamában hatályba lépett a schengeni egyezmény (március 26.).

1997 – A szomszédos Ausztria csatlakozott a schengeni övezethez (december 1.). A Tanács elhatározta a csatlakozási tárgyalások indítását a kelet-európai országokkal (Luxemburg, december 12-13.).

1998 – Megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az EU és Magyarország között.

1999 – Az EU a Phare programot a csatlakozásra való felkészülés támogatására alakította át, a tagállamok fejlesztését támogató strukturális alapok logikáját alkalmazva. Egyúttal kiegészítette egy infrastruktúra-fejlesztési programmal (ISPA) és egy vidékfejlesztési programmal (SAPARD). Magyarország – valamint Lengyelország és Csehország – csatlakozott a NATO-hoz (március 12.).

2001 – A tizenöt tagállam vezetői aláírták az alapszerződéseket módosító nizzai szerződést (február 26.). A módosítás megkezdte az EU intézményrendszerének és döntéshozatalának megújítását, amire különösen azért volt szükség, mert a kelet-európai országok küszöbön álló csatlakozásával a tagállamok száma jelentősen nőtt (15-ről 25-re).

2002 – Az EU tizenkét tagállama bevezette az eurót (január 1.). Eredményesen befejeződtek a csatlakozási tárgyalások az EU és Magyarország között.

2003 – Magyarország népszavazást tartott a csatlakozásról (április 12.). Az összes parlamenti párt a csatlakozás mellett kampányolt. Az érvényes szavazatok 84%-a támogatta a tagságot.

A csatlakozás után[szerkesztés]

2004-2010[szerkesztés]

2004

2007

  • A szomszédos Románia csatlakozott az EU-hoz (január 1.).
  • A szomszédos Szlovénia bevezette az eurót (január 1.).
  • Elindult a 2007-2013 költségvetési időszak. Magyarország évente mintegy 3,5 milliárd euró támogatásra lett jogosult az EU kohéziós politikája keretében.[6]
  • A huszonhét tagállam vezetői aláírták az alapszerződéseket módosító lisszaboni szerződést (december 13.). A módosítás tovább vitte az EU intézményrendszerének és döntéshozatalának megújítását (elsősorban a Tanácsban a többségi döntéshozatal kiterjesztésével és a Parlament szerepének megerősítésével), amire különösen azért volt szükség, mert a kelet-európai országok csatlakozásával a tagállamok száma jelentősen nőtt.
  • Magyarország – többek között a szomszédos Szlovákiával és Szlovéniával együtt – csatlakozott a schengeni övezethez (december 21.).

2008

  • Az Európai Parlament új épületének egyik szárnyát Antall József volt miniszterelnökről nevezték el.[7]
  • A pénzügyi világválság a tagállamok közül elsőként az erősen eladósodott Magyarországot érte el. Az EU, az IMF és a Világbank pénzügyi mentőcsomagot nyújtott Magyarországnak, összesen 20 milliárd eurós kerettel (ebből az EU 6,5 milliárd eurót) (november 4.).[8][9]

2009

  • A szomszédos Szlovákia bevezette az eurót (január 1.).

2010-től[szerkesztés]

2010

  • Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa.
  • Az Európai Bizottság nem támogatta Magyarország és további nyolc, többségében új tagállam kérését, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket vegyék figyelembe a költségvetési hiány és az államadósság számításakor (október 5.).[10] Ezután a kormány gyakorlatilag megszüntette a „kötelező” magánnyugdíjpénztári rendszert.
  • Az Országgyűlés elfogadta a médiatörvényt (december 21.). Bár sokan az EU-tól várták volna a média függetlenségének védelmét, ennek nem volt jogi alapja.[11] Később más, a fékeket és ellensúlyokat gyengítő törvények esetében is hasonló volt a helyzet.

2011

  • Magyarország látta el a Tanács soros elnöki feladatait (január 1-június 30.).
  • Orbán Viktor miniszterelnök első alkalommal hasonlította Moszkvához Brüsszelt (március 15.).[12]
  • A tagállamok közül utolsóként Németország és Ausztria is megnyitotta a munkaerő-piacot a magyarok előtt (május 1.).[4]
  • Magyarország a 2008-ashoz hasonló pénzügyi mentőcsomagot kért (november 21.). Később az ország képes volt hitelt felvenni a nemzetközi piacon, és nem igényelte a mentőcsomagot.[8]
  • Közben a kormány törvénytervezetet készített a Nemzeti Bankról. Az Európai Bizottság értékelése szerint a tervezet sértette a nemzeti bank függetlenségét, ezért a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso levélben kérte Orbán Viktortól a törvénytervezet visszavonását (december 20.).[13] Az Országgyűlés elfogadta a törvényt (december 30.).

2012

  • Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a nemzeti bank, – a bírák és ügyészek kötelező nyugdíjazása miatt – az igazságszolgáltatás, valamint az adatvédelmi hivatal függetlenségének sérülése miatt (január 17.).[14] A nemzeti bank ügyében a kormány ígéretet tett a szabályozás módosítására; a másik két ügyet Bizottság az Európai Bírósághoz utalta (április 25.).[15] A Bíróság mindkét ügyben megállapította az uniós jog megsértését (2012 illetve 2014).[16][17]
  • Az Európai Parlamentben, Orbán Viktor és José Manuel Barroso részvételével, éles vitát tartottak a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről (január 18.).[18]
  • Kormánypárti tüntetést („békemenetet”) tartottak Budapesten, „Nem leszünk gyarmat” jelszóval (január 21.).

2013

  • A kormány tervezetet készített az alaptörvény negyedik módosítására. Az Európai Bizottság értékelése szerint a tervezet sértheti a jogállamiság elvét, ezért a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso telefonon kérte Orbán Viktortól a tervezetről szóló döntés elhalasztását (március 8.).[19] Az Országgyűlés elfogadta a módosítást (március 11.). Barroso levélben is kifejezésre juttatta aggályait (április 12.).[20]
  • A Tanács lezárta a túlzotthiány-eljárást Magyarországgal szemben (június 21.).
  • A szomszédos Horvátország csatlakozott az EU-hoz (július 1.).
  • Az Európai Parlamentben, Orbán Viktor és José Manuel Barroso részvételével, vitát tartottak az alapvető jogok magyarországi helyzetéről. Barroso arról számolt be, hogy Magyarország korrigálta az általa korábban jelzett aggályok többségét (július 2.).[21]
  • Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az alapvető jogok magyarországi helyzetéről (Tavares-jelentés, július 3.).[22]
  • Magyarország visszafizette az IMF-nek a 2008-as pénzügyi mentőcsomag utolsó részletét (augusztus 12.).

2014

2015

  • Az európai migrációs válság az EU délkeleti határán lévő Magyarországot is fokozottan érintette: sok tízezer menekült és bevándorló érkezett, azzal a szándékkal, hogy az országon áthaladva Nyugat-Európába jusson. Ugyanakkor a szabályok szerint az a tagállam volt felelős a menedékkérelem elbírálásáért, ahol az érintett belépett az EU-ba.
  • A kormány határzár (kerítés) építéséről döntött a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszon (június 17).
  • A Tanács döntött, hogy a túlterhelt Görögországból és Olaszországból helyezzenek át összesen 40 000 menekültet más tagállamokba, önkéntes alapon („önkéntes kvóta”), Magyarország és Ausztria nem vállalta egy menekült átvételét sem (július 20.).
  • Angela Merkel német kancellár nyilatkozatot tett, miszerint a szíriai menekülteket nem küldik vissza abba a tagállamba, ahol beléptek az EU-ba (augusztus 25.). Ez bizonytalanságot keltett a szabályok értelmezésével kapcsolatban. Néhány nappal később a budapesti Keleti pályaudvaron várakozó menekültek ezrei indultak el gyalog az autópályán Ausztria felé (szeptember 4.). A káosz megszüntetése érdekében a kormány úgy döntött, hogy maga szállíttatja busszal a menekülteket az osztrák határhoz. Másnap Angela Merkel megerősítette, hogy a szíriai menekülteket befogadják.
  • Életbe lépett a „jogi határzár”: büntetendővé vált a határzár átlépése, és megváltoztak a menekültügyi eljárás szabályai (szeptember 15.).
  • A Tanács minősített többséggel döntött, hogy a túlterhelt Görögországból és Olaszországból helyezzenek át összesen 120 000 menekültet más tagállamokba, az ország népessége és gazdasága arányában („kötelező kvóta”).[26][27] Magyarországnak 2353 menekültet kellett volna átvennie (szeptember 22.).[28] Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia a döntés ellen szavazott. Magyarország és Szlovákia az Európai Bíróságon megtámadta a döntést, de az Európai Bíróság 2017-ben elutasította a keresetet.[29]
  • Lengyelországban az euroszkeptikus Jog és Igazságosság párt nyerte a választást és alakított kormányt, Orbán Viktor fontos szövetségesévé válva (október 25.).
  • Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a menekültügyi eljárás egyes szabályai – így a jogorvoslat korlátozása – miatt (december 10.).[30] A Bizottság később az Európai Bírósághoz utalta az ügyet (2018. július 19.).[31] A Bíróság megállapította az uniós jog megsértését (2020).[32]

2016

  • Magyarország visszafizette az EU-nak a 2008-as pénzügyi mentőcsomag utolsó részletét (április 6.).
  • Magyarország népszavazást tartott a betelepítésről (október 2.). Az érvényes szavazatok 98%-a elutasította a betelepítést. Ugyanakkor a jogosultak kevesebb mint fele szavazott, így a népszavazás érvénytelen lett.
  • Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentős szabálytalanságokat talált az EU támogatással finanszírozott M4-es metróval kapcsolatban. Az ügyben felmerült Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök (2002-2004) érintettsége.

2017

  • A kormány nemzeti konzultációt indított „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel. A kérdések szerint „Brüsszel” illegális bevándorlók beengedésére, a munkahelyteremtő intézkedések, az adócsökkentés és a rezsicsökkentés eltörlésére kényszerítené az országot (március 31.).[33] Az Európai Bizottság tételesen cáfolta a vádakat.[34]
  • Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a „lex CEU” és a civiltörvény miatt (április 26., július 13.).[35][36] A Bizottság az Európai Bírósághoz utalta mindkét ügyet (december 7.).[37][38] A Bíróság megállapította az uniós jog megsértését (2020).[39][40]
  • Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal szemben a Tanács 2015-ös, menekültek áthelyezésére vonatkozó döntése szerinti kötelezettség elmulasztása miatt (június 14.).[41] A Bizottság az Európai Bírósághoz utalta az ügyet (december 7.).[42] A Bíróság megállapította az uniós kötelezettség elmulasztását (2020).[43]
  • A kormány újabb nemzeti konzultációt indított a „Soros-tervről”. A kérdések szerint Soros György és „Brüsszel” a határvédelmi kerítés lebontására, bevándorlók befogadására kényszerítené az országot, és politikai támadást indítana a bevándorlást ellenző országok ellen (szeptember 28.). A magyar biztos, Navracsics Tibor cáfolta, hogy az Európai Bizottság foglalkozna ilyen elképzelésekkel.[44]
  • Az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítése érdekében 20 tagállam döntött az Európai Ügyészség létrehozásáról (október 12.). Azóta még 2 tagállam csatlakozott. Az EU-s támogatások fő kedvezményezettjei közül csak Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott.

2018

2019

  • Az európai parlamenti választás előtt a kormány kampányt indított „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!” címmel. A kampány a 2017-es vádakat ismételte meg, miszerint az Európai Bizottságnak titkos terve lenne, amelynek keretében a határvédelmet gyengítenék, a bevándorlást ösztönöznék, és csökkentenék a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását. A kampány személyesen az Európai Bizottság néppárti elnökét, Jean-Claude Junckert támadta (február 18.).[50] Az Európai Bizottság tételesen cáfolta a vádakat.[51]
  • Az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát (március 20.)[52]
  • Az európai parlamenti választáson a Néppárté maradt a legnagyobb frakció, és a szocialistákkal, a liberálisokkal és a zöldekkel együtt kétharmados többséget szereztek (május 23-26.).
  • Az Európai Parlament elutasította a magyar biztosjelöltet, Trócsányi Lászlót (és a román jelöltet, Rovana Plumbot) (szeptember 30.).[53]

2020

  • Az Európai Bíróság jogellenes őrizetnek minősítette a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezését (2020. május 14.).[54] Egy héttel később a kormány megszüntette a tranzitzónákat (május 21.).[55]
  • Az Európai Tanács megállapodott a 2021-2027 közötti, a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásai miatt jelentős hitelfelvétellel növelt EU költségvetésről. A megállapodás része volt, hogy az EU költségvetését jogállamisági feltételhez kötik, de a részleteket nyitva hagyták (július 17-21.).[56]
  • Az Európai Bizottság közzétette az első jogállamisági jelentéseit az egyes tagállamokról (szeptember 30.).[57]
  • Magyarország és Lengyelország azzal fenyegetett, hogy megvétózza az EU költségvetését, ha jogállamisági feltételhez kötik. Három héttel később kompromisszumos megoldás született (december 10.).[58][59]
  • Magyarországon is megkezdődött a koronavírus ellen az EU által beszerzett védőoltás használata (december 26.).[60][61]

2021

  • Miután az Európai Néppárt előkészítette a Fidesz kizárását, a Fidesz kilépett a Néppárt frakciójából, majd a Néppártból is (márc. 3. és 18.).[62][63][64]
  • A kormány a Helyreállítási Eszköz két eleme közül csak a 2500 milliárd forintnyi támogatást igényelte, a 3300 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt egyelőre nem (máj. 12.).[65]
  • Az Országgyűlés elfogadta a törvényt a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról, amely széles körben tiltja a homoszexualitás népszerűsítését, megjelenítését. (jún. 15.).[66] Az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők többsége az EU alapértékeivel élesen ellentétesnek ítélte a törvényt (jún. 24-25.).[67]
  • A kormány nemzeti konzultációt és emojis plakátkampányt indított (júl. 1.). A kérdésekbe bújtatott állítások szerint „Brüsszel (…) eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát”, „Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni”, „A brüsszeli bürokraták szerint (…) fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát”. Az egyik plakáton egy mérges emoji mellett ez áll: „Dühíti Önt Brüsszel?”[68][69]
  • Orbán Viktor október 23-i beszédében az EU-val kapcsolatban kijelentette: „Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt”, továbbá „Európaivá, érzékennyé és liberálissá vernek minket, akkor is, ha beledöglünk”. Szerinte Brüsszel úgy viselkedik velünk és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel szokás.[70][71]
  • Az Európai Bizottság levelet küldött Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyben kifejtette a jogállamisági aggályait, előkészítve a jogállamisági mechanizmus alkalmazását (nov. 19.).[72]

2022

2024

  • Március 15-i beszédében Orbán Viktor a közelgő európai parlamenti választásokra tekintettel kifejtette: „Mi vagyunk a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt, mi vagyunk azok, akibe beletörik a bicska, a fejsze. A magyar történelemben már rájöhetett mindenki, hogy azzal jár jól, ha békén hagynak bennünket. Úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, mint hogy el kell foglalnunk Brüsszelt.”[74]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Adatok: Világbank https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.KD?end=2019&locations=EU-HU&start=1991
  2. ↑ A Tanács 3906/89/EGK rendelete (1989. december 18.) a Magyar Köztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak nyújtott gazdasági támogatásról
  3. ↑ Council Decision 90/233/EEC of 7 May 1990 establishing a trans-European mobility scheme for university studies (Tempus) (A Tanács 90/233/EGK rendelete (1990. május 7.) egy transzeurópai mobilitási program (Tempus) létrehozásáról (angolul)
  4. ↑ a b A csatlakozási szerződés legfeljebb 7 év átmenetet engedélyezett. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_11_506
  5. ↑ A csatlakozásra készülő országokban a növekedés fontosabb volt, mint az egyensúly. Magyarországon 2003-ban a költségvetés hiánya (a GDP 5,9%-a) lényegesen magasabb volt a referenciaértéknél (3%). Az eljárás célja a hiány csökkentése. Az első ilyen eljárások az előző évben Németországgal és Franciaországgal szemben indultak. https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/stability-and-growth-pact/corrective-arm-excessive-deficit-procedure/closed-excessive-deficit-procedures/hungary_en
  6. ↑ Archivált másolat. [2021. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  7. ↑ https://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20080121STO19280+0+DOC+XML+V0//HU
  8. ↑ a b https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/financial-assistance-eu/which-eu-countries-have-received-assistance/financial-assistance-hungary_en
  9. ↑ Két évvel később hasonló mentőcsomagot nyújtottak Görögországnak, több mint tízszer nagyobb összeggel.
  10. ↑ https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/10/05/kudarcot_vallott_a_fidesz-lobbi_brusszelben/
  11. ↑ Dezséri Kálmán (2011): A magyar médiatörvény a médiáról szóló európai vitákban
  12. ↑ https://2010-2014.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/1848-es-2010-is-megujulast-hozott
  13. ↑ https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/12/20/szo_szerint_kozze_teszik_a_barroso_levelet/
  14. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_12_24
  15. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_12_395
  16. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2012-11/cp120139hu.pdf
  17. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2014-04/cp140053hu.pdf
  18. ↑ https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/CRE-7-2012-01-18-ITM-021_HU.html/
  19. ↑ https://index.hu/belfold/2013/03/08/barroso_felhivta_orbant/
  20. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_13_327
  21. ↑ https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/CRE-7-2013-07-02-ITM-014_HU.html
  22. ↑ https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-7-2013-0315_HU.html
  23. ↑ https://index.hu/belfold/2014/05/15/kagebela_lehet_a_jobbik_veszte/
  24. ↑ https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2015-0356_HU.html
  25. ↑ https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/orban-viktor-teljes-beszede-2-4054256/
  26. ↑ Az eredeti terv szerint Magyarországról helyeztek volna át 54 000 menekültet más tagállamokba, ld. https://index.hu/kulfold/eurologus/2015/09/22/magyarorszag_leszavazta_a_menekultkvotakat/.
  27. ↑ Németországban a menekültek tartományok közti elosztására már a migrációs válság előtt hasonló kvóta volt használatban, ld. https://de.wikipedia.org/wiki/Königsteiner_Schlüssel.
  28. ↑ https://www.consilium.europa.eu/en/meetings/jha/2015/09/22/
  29. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2017-09/cp170091hu.pdf
  30. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_15_6228
  31. ↑ a b https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_18_4522
  32. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-12/cp200161hu.pdf
  33. ↑ https://index.hu/belfold/2017/03/31/igy_nez_ki_a_legujabb_nemzeti_konzultacio/
  34. ↑ https://ec.europa.eu/hungary/news/20170426_nationalconsultation_hungary_hu
  35. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/MEX_17_1116
  36. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_17_1982
  37. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/HU/IP_17_5004
  38. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/HU/IP_17_5003
  39. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-10/cp200125hu.pdf
  40. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-06/cp200073hu.pdf
  41. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/MEMO_17_1577
  42. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/HU/IP_17_5002
  43. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-04/cp200040hu.pdf
  44. ↑ https://index.hu/kulfold/eurologus/2017/10/06/navracsics_brusszelezes_kotelezettsegszegesi_eljaras_puccs/
  45. ↑ https://24.hu/belfold/2018/02/07/igy-csalt-orban-vejenek-cege-megszereztuk-az-olaf-jelenteset/
  46. ↑ 2017-ben az erős növekedéshez (4,0%) képest viszonylag magas volt a költségvetés hiánya (a GDP 2,0%-a). Az eljárás célja a magas hiány megelőzése. Az első ilyen eljárás az előző évben Romániával szemben indult. https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/stability-and-growth-pact/preventive-arm/significant-deviation-procedure_en
  47. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_19_4260
  48. ↑ https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2018-0340_HU.html
  49. ↑ Az első ilyen eljárást az előző évben az Európai Bizottság kezdeményezte Lengyelországgal szemben.
  50. ↑ https://index.hu/belfold/2019/02/18/egy_vilaghiri_magyar_szarmazasu_szemelyt_tesz_a_kormany_az_uj_plakatjaira/
  51. ↑ https://ec.europa.eu/hungary/news/20190228_facts_matter_hu
  52. ↑ https://www.epp.eu/press-releases/fidesz-membership-suspended-after-epp-political-assembly/
  53. ↑ https://index.hu/kulfold/eurologus/2019/09/30/trocsanyi_nem_lehet_unios_biztos/
  54. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-05/cp200060hu.pdf
  55. ↑ https://index.hu/belfold/2020/05/21/tranzitzona_megszuntetes_emberi_jogok_europai_unio_birosaga_strasbourgi_birosag/
  56. ↑ https://index.hu/kulfold/eurologus/2020/07/21/eu_koltsegvetesi_csucs_vegso_megallapodas/
  57. ↑ https://ec.europa.eu/info/publications/2020-rule-law-report-communication-and-country-chapters_hu
  58. ↑ https://telex.hu/kulfold/2020/11/16/orban-vetoja-valojaban-all-in-es-meg-be-is-johet
  59. ↑ https://telex.hu/kulfold/2020/12/10/orban-elallt-a-vetotol-elfogadtak-az-unios-koltsegvetest-es-a-helyreallitasi-alapot
  60. ↑ https://telex.hu/koronavirus/2020/12/26/megerkezett-a-vakcina-magyarorszagra-kezdodhet-a-koronavirus-elleni-oltas
  61. ↑ https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/safe-covid-19-vaccines-europeans_hu
  62. ↑ https://www.epp.eu/press-releases/epp-statement-on-fidesz
  63. ↑ https://hu.euronews.com/2021/03/03/minden-amit-a-fidesz-es-a-nepparti-frakcio-szakitasarol-tudni-akart
  64. ↑ https://hu.euronews.com/2021/03/18/novak-katalin-megirta-kilep-a-fidesz-a-neppartbol
  65. ↑ https://hu.euronews.com/my-europe/2021/04/30/kapkodva-keszul-magyarorszag-az-unios-penzesore
  66. ↑ https://hu.euronews.com/2021/06/15/elfogadta-a-parlament-a-pedofiltorvenyt-a-melegellenes-modositasokkal-egyutt
  67. ↑ https://www.politico.eu/article/eu-summit-european-council-live-blog-coronavirus-travel-russia-turkey-hungary-lgbtq/
  68. ↑ https://telex.hu/belfold/2021/07/01/itt-az-uj-nemzeti-konzultacio-14-kerdese-csutortoktol-postazzak-soros
  69. ↑ https://telex.hu/belfold/2021/07/07/lement-tokeletes-alfaba-a-kormany-kommunikacioja-a-nemzeti-konzultacios-plakatokon
  70. ↑ https://444.hu/2021/10/23/orban-mi-vagyunk-a-homok-a-gepezetben-bot-a-kullok-kozott-tuske-a-korom-alatt
  71. ↑ https://telex.hu/belfold/2022/10/24/orban-viktor-beszedei-oktober-23-tortenelem-1956-uzenete
  72. ↑ https://hvg.hu/gazdasag/20211119_jogallamisagi_eljaras_europai_bizottsag
  73. ↑ Magyarország már nem teljes értékű demokrácia - megszavazta az állásfoglalást az EP. euronews, 2022. szeptember 15. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
  74. ↑ https://hu.euronews.com/2024/03/15/orban-viktor-europa-nepei-brusszeltol-feltik-a-szabdsagukat

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_és_az_EU_kapcsolatának_kronológiája&oldid=27097971”