Kötelezettségszegési eljárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság jogi eszköze az uniós jog végrehajtásának biztosítására.

Fogalma[szerkesztés]

Az európai uniós Szerződések[1] értelmében az Európai Bizottság vizsgálja az uniós jog végrehajtását. Ha egy tagállam nem teljesíti valamely kötelezettségét, a Bizottság jogi lépéseket tehet: kötelezettségszegési eljárást indíthat, majd szükség esetén az Európai Bírósághoz fordulhat.

Szakaszai[szerkesztés]

A kötelezettségszegési eljárás szakaszai:

  • A Bizottság felszólítást küld és információkat kér a tagállamtól.
  • Ha a tagállam nem ad kellő magyarázatot illetve nem szünteti meg a Bizottság által jogsértőnek ítélt állapotot, a Bizottság indoklással ellátott véleményt küldésével hivatalosan felkéri a tagállamot az uniós jogszabályok betartására, és tájékoztatást kér a helyzet megoldása érdekében hozott intézkedésekről.
  • Ha a tagállam továbbra sem szünteti meg a Bizottság által jogsértőnek ítélt állapotot, a Bizottság az ügyet a Bíróság elé utalhatja.
  • Ha a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy a tagállam megsértette az uniós jogot, ítéletet hoz a tagállam által meghozandó intézkedésekről.

Jellemzői[szerkesztés]

A Bizottság a kötelezettségszegési eljárásokról évente jelentést ad ki.[2]

A kötelezettségszegési eljárások jellemzően az irányelvekhez kötődnek, azoknak a tagállamok jogrendszerébe történő késő vagy nem megfelelő beillesztése miatt indulnak.

A Bizottság évente sok száz, akár több ezer kötelezettségszegési eljárást indít. Az eljárások többsége az első szakaszok egyikében lezárul.

A kötelezettségszegési eljárások legnagyobb része a környezetvédelemmel, a belső piaccal, a közlekedéssel kapcsolatos uniós joghoz kötődik.

Kötelezettségszegési eljárások Magyarországgal szemben[szerkesztés]

Magyarországgal szemben évente átlagosan 45 kötelezettségszegési eljárás indult, amelyek közül átlagosan 10 jutott a második szakaszba és átlagosan 2 került a Bíróság elé.

Ismertebb ügyek, amelyek a Bíróság elé kerültek:

  • 2012-ben – a bírák és ügyészek kötelező nyugdíjazása révén – az igazságszolgáltatás és – Jóri András adatvédelmi biztos kinevezésének idő előtti megszüntetése révén – az adatvédelmi hivatal függetlenségének sérelme miatt indult két eljárás. Mindkettő még abban az évben a Bíróság elé került.[3] A Bíróság előbbiben 2012-ben, utóbbiban 2014-ben a Bizottság keresetének adott helyt.[4][5] A bírák és ügyészek nyugdíjazására vonatkozóan az Országgyűlés 2013-ban módosította a törvényt, majd a Bizottság lezárta az eljárást.[6] Ugyanakkor Jóri András idő előtti elmozdítását az ítélet nem tudta helyrehozni.
  • 2015-ben és 2018-ban a menekültügyi szabályok módosítása (2015: „jogi határzár”, 2018: „Stop Soros” törvénycsomag) miatt indult több eljárás. Előbbi 2018-ban került a Bíróság elé.[7] A Bíróság 2020-ban a Bizottság keresetének adott helyt.[8] Utóbbi 2019-ben került a Bíróság elé.[9]
  • 2017-ben szintén a menekültügyhöz kapcsolódóan, a Tanács a Görögországban és Olaszországban lévő menekültek áthelyezésére vonatkozó 2015. évi döntésének megtagadása miatt indult eljárás, Magyarországgal együtt Csehországgal és Lengyelországgal szemben. Még abban az évben a Bíróság elé került.[10] A Bíróság 2020-ban a Bizottság keresetének adott helyt.[11]
  • 2017-ben a felsőoktatási törvény módosítása (lex CEU) majd a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény (civiltörvény) miatt indult eljárás. Mindkettő még abban az évben a Bíróság elé került.[12][13] A Bíróság 2020-ban mindkét ügyben a Bizottság keresetének adott helyt.[14][15] Ugyanakkor a CEU legtöbb oktatási tevékenysége 2019. szeptembertől Budapesten ellehetetlenült, Bécsbe került át, amit az ítélet nem tudott helyrehozni.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A12012E%2FTXT
  2. ↑ https://ec.europa.eu/info/law/infringements/annual-reports-monitoring-application-eu-law_hu
  3. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/HU/IP_12_395
  4. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2012-11/cp120139hu.pdf
  5. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2014-04/cp140053hu.pdf
  6. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_13_1112
  7. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/HU/IP_18_4522
  8. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-12/cp200161hu.pdf
  9. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/HU/IP_19_4260
  10. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/HU/IP_17_5002
  11. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-04/cp200040hu.pdf
  12. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/HU/IP_17_5004
  13. ↑ https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/HU/IP_17_5003
  14. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-10/cp200125hu.pdf
  15. ↑ https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-06/cp200073hu.pdf

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kötelezettségszegési_eljárás&oldid=23721624”