Nemzetközi Valutaalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(IMF szócikkből átirányítva)
Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund)
Headquarters of the International Monetary Fund (Washington, DC).jpg
A Nemzetközi Valutaalap székháza Washingtonban
IMF.png
A Nemzetközi Valutaalap tagországai

Alapítva 1944. július 22.
hatályos: 1945. december 27.
Tevékenység nemzetközi pénzügyi szabályozás
Székhely Washington, USA
Tagság 188 tagország
Nyelvek angol, francia, spanyol
Vezérigazgató Christine Lagarde
Dolgozók száma 2635

é. sz. 38° 54′ 00″, ny. h. 77° 02′ 39″Koordináták: é. sz. 38° 54′ 00″, ny. h. 77° 02′ 39″
A Nemzetközi Valutaalap weboldala

A Nemzetközi Valutaalap (angolul International Monetary Fund, IMF) 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezet, amely jelenleg (2013) 188 tagországot számlál. A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1944-es Bretton Woods-i konferencia határozatai alapján hozták létre. Működését 1947-ben kezdte meg.

2011 májusában hackertámadás érte a Nemzetközi Valutaalap számítógépeit. A hackerek valószínűleg megpróbáltak beférkőzni a Valutaalap levelezési rendszerébe, hogy nem nyilvános gazdasági adatokhoz férjenek hozzá. A támadás még május 14-e előtt történt.[1]

Vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományosan európai – általában francia – vezérigazgatója van az IMF-nek, a Világbank elnökét pedig jellemzően az Amerikai Egyesült Államok adja. Számos fejlődő ország kritizálta ezt a gyakorlatot.

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatói
Név Mettől Meddig Ország
Camille Gutt 1946. május 6. 1951. május 5. Belgium
Ivar Rooth 1951. augusztus 3. 1956. október 3. Svédország
Per Jacobsson 1956. november 21. 1963. május 5. Svédország
Pierre-Paul Schweitzer 1963. szeptember 1. 1973. augusztus 31. Franciaország
Johannes Witteveen 1973. szeptember 1. 1978. június 16. Hollandia
Jacques de Larosière 1978. június 17. 1987. január 15. Franciaország
Michel Camdessus 1987. január 16. 2000. február 14. Franciaország
Horst Köhler 2000. május 1. 2004. március 4. Németország
Rodrigo Rato 2004. június 7. 2007. október 31. Spanyolország
Dominique Strauss-Kahn 2007. november 1. 2011. június 27. Franciaország
Christine Lagarde 2011. június 28. Franciaország

Tagállamok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IMF tagországai között van az ENSZ 188 tagországa és  Koszovó.[2][3]

Korábban tagország volt  Kuba is, ám 1964-ben kilépett a szervezetből[4] és a  Kínai Köztársaság, mely az ENSZ tagságának visszavonását követően 1980-ban zárt ki tagjai sorából a szervezet.[5] Azonban az IMF továbbra is nyilvántartja a területet, mint „Tajvan, kínai tartomány”.[6]

Kubán kívül az ENSZ következő tagállamai nem tagjai a Nemzetközi Valutaalapnak:  Észak-Korea,  Andorra,  Monaco,  Liechtenstein,  Nauru. Továbbá az ENSZ által nyilvántartott három nem tagállam ország:  Niue, a  Cook-szigetek és a  Vatikán, továbbá Koszovón kívül az összes de facto független állam.

Magyarország tagsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, részvételi kvótája 1038,4 millió SDR. Az IMF-hez történt csatlakozás óta hazánk többször is igénybe vette a Valutaalap forrásait ún. készenléti hitelmegállapodás formájában. 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitelmegállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására, a program sikeres teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatásainak enyhítésére a magyar kormány 20 milliárd eurós kölcsönt kapott aminek a nagy részét az IMF adta. Hazánkban a következő törvény írja le az IMF jogkörét: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98200006.TVR Ezen törvénycikkelyen belül a IX. cikk tartalmazza a IMF-re vonatkozó mentességeket és kiváltságokat. A mentességekbe beletartozik mindenfajta bírósági eljárás alóli mentesség, illetve adó- és vámmentesség is.

Célkitűzései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzetközi valutáris együttműködés érdekében konzultációs fórum biztosítása;
  • Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítése;
  • Nemzetközi valutastabilitás
  • Deviza-korlátozások fokozatos eltörlése;
  • Fizetési egyensúly helyreállítása érdekében IMF-segítség
  • Nemzetközi fizetési mérleg kiegyensúlyozás
  • Statisztikai számítás alapján kvótarendszer, ennek alapján történik meg az alaptőkéhez való hozzájárulás. A kvóta határozza meg, hogy az adott ország milyen mértékű pénzügyi segítséget vehet igénybe az IMF-től
  • Special Drawing Rights (SDR): különleges lehívási jog

Tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Árfolyampolitikák felügyelete
  • Pénzügyi hitelezés. A lehetséges hitelcsomagok:[7][8]
    • Készenléti hitelmegállapodás (Stand-By Arrangements, SBA) likviditáspótló, biztosítás jellegű keret, amiből nem feltétlenül szükséges pénzt lehívni. Jellemző nagysága az ország egyéves külső refinanszírozási szükséglete.
    • Rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line, FCL) szabad felhasználású keret csak erős gazdaságú országoknak.
    • Elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (Precautionary and Liquidity Line, PLL) szigorú feltételekkel, makrogazdasági egyensúlyt helyreállító gazdaságpolitikai intézkedésekhez kötött hitelkeret.
    • Kibővített megállapodás (Extended Fund Facility, EFF) stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló közép- és hosszútávú hitelkeret.
    • Pénzügyi gyorssegély (Rapid Financing Instrument, RFI) „exogén sokkok”, például természeti katasztrófák miatt sürgős fizetési mérleg kiegyenlítésre szolgál.
  • Technikai segítségnyújtás

Egy nemzetközi megállapodás szerint nem tárgyalhat önállóan európai uniós tagállammal az Európai Bizottság részvétele nélkül. A hitelezés során politikai feltételeket nem támaszthat.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IMF legfőbb döntéshozó szerve a Kormányzótanács (Board of Governors), melynek a tagállamok által kinevezett kormányzók és helyetteseik (általában az országok pénzügyminiszterei vagy központi bankjaik elnökei) a tagjai. Üléseit évente egy alkalommal tartja a Világbank-csoporttal közösen. Kizárólagos jogkörébe tartozik a tagfelvétel, a kvótameghatározás és az SDR-allokáció. A Kormányzótanács választja a vezérigazgatót is, akinek hivatali ideje 5 évre szól. A vezérigazgató a 24 tagú Ügyvezető Igazgatóság (Executive Board) vezetője, amely a mindennapi működést biztosítja. 8 tagállam (köztük az Amerikai Egyesült Államok (USA) és Kína) saját ügyvezető igazgatóval rendelkezik, míg a maradék 16 igazgató országcsoportokat képvisel.

Szavazati súlyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kormányzótanács döntéseit súlyozott szavazással hozza. A súly az országok kvótája alapján kerül meghatározásra. A 2010-es reform óta a legnagyobb szavazati súllyal rendelkező tagállamok:

  1.  USA: 16,74%
  2.  Japán: 6,01%
  3.  Németország: 5,87%
  4.  Franciaország: 4,85%
  5.  Egyesült Királyság: 4,85%
  6.  Kína: 3,65%
  7.  Olaszország: 3,19%
  8.  Szaúd-Arábia: 3,16%
  9.  Kanada: 2,88%
  10.  Oroszország: 2,69%

Az Európai Unió összesen a szavazatok több mint 30%-ával rendelkezik.

Kritikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász – aki hét éven át volt Világbank és a Clinton-kormányzat vezető közgazdásza – erős kritikát fogalmazott meg az IMF akkori állapotáról a magyarul 2003-ban megjelent könyvében[9]. Stiglitz úgy látja, hogy az IMF kölcsönökhöz szabott feltételek legalább annyiszor érintették károsan a kölcsönt felvett országot, mint ahányszor segítették azokat. A szerző sok esetben tapasztalt elfogult, sematikusan, elegendő helyismeret hiányában meghozott, helyi szakértők vitából való kizárásával hozott és végül károsnak bizonyult döntéseket. A szerző szerint az IMF egy olyan közintézmény, amely nem teljesíti azt a célt, amiért létrehozták: „azon meggyőződésből hozták létre, hogy a piacok gyakran rosszul működnek, mára a piac felsőbbrendűségének bajnokává és főideológusává lépett elő.”[10] A szerző problematikusnak tartja, hogy az IMF, noha közintézmény, nem számon kérhető azoknak, akik működését finanszírozzák. „Az IMF-terápiák mélyítették el a válságot Thaiföldön és Indonéziában. A szabadpiaci reformok Latin-Amerikában itt-ott ugyan sikerrel jártak – Chilét szokták emlegetni –, de a kontinens többi része még mindig nem hozta be a lemaradást az 1980-as évek sikeres IMF-mentőakcióit követő úgynevezett »elveszett évtized« után.”[11]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [origo]: Hackertámadás érte az IMF számítógépes rendszerét (magyar nyelven) (html), 2011. június 12. (Hozzáférés: 2011. június 12.)
  2. Republic of Kosovo is now officially a member of the IMF and the World Bank. The Kosovo Times, 2009. június 29. (Hozzáférés: 2009. június 29.) „Kosovo signed the Articles of Agreement of the International Monetary Fund (IMF) and the International Bank for Reconstruction and Development (the World Bank) on behalf of Kosovo at the State Department in Washington.”
  3. International Monetary Fund (2009-06-29). "Kosovo Becomes the International Monetary Fund’s 186th Member". Press release. Elérés: 2009-06-29.
  4. Brazil calls for Cuba to be allowed into IMF. Caribbean Net News, 2009. április 27. (Hozzáférés: 2009. május 7.) „Cuba was a member of the IMF until 1964, when it left under revolutionary leader Fidel Castro following his confrontation with the United States.”
  5. Andrews, Nick, Bob Davis. „Kosovo Wins Acceptance to IMF”, The Wall Street Journal, 2009. május 7. (Hozzáférés ideje: 2009. május 7.) „Taiwan was booted out of the IMF in 1980 when China was admitted, and it hasn't applied to return since.” 
  6. http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2012/01/weodata/co.htm
  7. IMF Lending – IMF.org, 2011. november 23. (angolul)
  8. Mit kínál az IMF?Index, 2011. november 18.
  9. A globalizáció és visszásságai Napvilág 2003
  10. A globalizáció és visszásságai – 31.o.
  11. A globalizáció és visszásságai 36.o.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Valutaalap témájú médiaállományokat.