Gérard Depardieu
Gérard Depardieu | |
Született | Gérard Xavier Marcel Depardieu[1] 1948. december 27. (75 éves)[2][3][4][5][6] Châteauroux[7] |
Állampolgársága | |
Házastársa |
|
Élettársa |
|
Gyermekei |
|
Szülei | Alice Depardieu René Depardieu |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | a Cannes-i fesztivál zsűrijének elnöke |
Kitüntetései |
|
Magassága | 180 cm |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gérard Depardieu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gérard Xavier Marcel Depardieu kiejtés (Châteauroux, 1948. december 27. –) francia színész, filmrendező és producer. Egyike a legfoglalkoztatottabb francia színészeknek, beleértve az angol nyelvterületet is.
Életrajza
Apja, René Depardieu karosszérialakatos volt, anyja, Lilette háztartásbeli. A fiatal Gérard – öt testvérével együtt – szerény anyagi körülmények között nevelkedett. Nehezen kezelhető serdülő volt: 13 évesen kimaradt az iskolából, ideje nagy részét csavargással töltötte. Rettentő nagy fizikai erejét verekedésre, lopásra és más nemtelen cselekedetekre használta – sokszor akadt dolga a rendőrséggel. Önéletrajzában azt írja ezekről az időkről, hogy homoszexuális férfiaknak prostituálta magát és hullákat ásott ki, hogy az így megszerzett ékszerekkel jusson pénzhez.[15] Színészi pályájának kezdete sok tekintetben tipikus. Véletlenül fedezte fel a színházat: egy szociális munkás ajánlotta neki a színjátszást, hogy megmentse a teljes elzülléstől. Az ifjú azonnal átadta magát ennek az új passziónak. Jean-Laurent Cochet színitanodájában folytatott tanulmányokat. Itt találkozott későbbi feleségével, Élisabeth Depardieu színésznővel is, akivel 1971. február 19-én kötött házasságot. Magánélete sem alakult felhőtlenül. Feleségétől húszévi házasság után, 1992-ben különköltözött, majd 1996-ban elvált. Két gyerekük született: Guillaume (1971–2008) és Julie, mindketten színészi pályára léptek. Depardieu-nek 1992-ben házasságon kívül született Karine Sylla modell-színésznőtől egy kislánya, Roxane.
Tagja volt Romain Bouteille 1969-ben alapított társulatának, a Café de la Gare-nak; ide tartozott többek között Coluche, Patrick Dewaere és Miou-Miou is. A többiekhez hasonlóan ő is gyors népszerűségre tett szert, a kabaréból egyenes út vezetett a filmezéshez.
1970-ben Michel Audiard egy kisebb szerepet bízott rá a Le cri du cormoran le soir au-dessus des jonques című filmben. Az igazi áttörést 1974-ben Bertrand Blier rendező filmje, a Herék, avagy a tojástánc hozta meg számára, amelyben a nagyközönség Miou-Miou és Patrick Dewaere oldalán fedezhette fel. 1975-ben sikerült megszabadulnia a huligán-csirkefogó szerepkörtől, miután sikert aratott Jacques Rouffio Sept morts sur ordonnance című filmjében. Ezt követően nagy olasz rendezőkkel dolgozott: Bernardo Bertolucci (Huszadik század), illetve Marco Ferreri (Szia, majom!). Depardieu mindenkit lenyűgözött azzal, hogy rendkívüli könnyedséggel váltott az egymástól olyannyira különböző világoktól, mint amilyenek Marguerite Duras A kamion (1977), vagy Claude Zidi Fürkész felügyelő (1980) című filmjeiben találhatók.
Miközben hű marad Bertrand Blier rendezőhöz (Estélyi ruha), (Túl szép hozzád)), Gérard Depardieu – vigyázva arra, nehogy beskatulyázzák – más francia művészfilm-rendezőkkel is szélesítette repertoárját:
- Maurice Pialat négy filmet forgatott vele, közülük a legjelentősebbek a Zsaruszerelem és a A Sátán árnyékában, mely utóbbiért 1985-ben megkapta a legjobb színésznek járó Volpi Kupát a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon;
- Alain Resnais, kísérletező rendező kísérleti nyúlnak használja az Amerikai nagybácsim című filmben;
- François Truffaut ez idő tájt a szenvedélyes szerelmes szerepét osztotta rá: a Szomszéd szeretők és Az utolsó metró filmjeiben, amely utóbbi hatalmas kasszasikert hozott, Depardieu pedig 1981-ben elnyerte vele a legjobb színésznek járó César-díjat;
- Francis Veber ugyanekkor francia buddy movie típusú komédiákban szerepelteti, tandemben Pierre Richard-ral: Balfácán (1981), Balekok (1983) és Négybalkezes (1986).
Miután hírneve nőttön-nőtt, Hollywood is szerepeket ajánlott neki, például 1990-ben Peter Weir Zöld kártya című filmjében Andie MacDowell-, vagy 2000-ben a 102 kiskutya c. filmben, Glenn Close oldalán.
Gérard Depardieu-t egy sor kosztümös filmekben is láthatjuk, melyekben történelmi, vagy a francia irodalomból ismert személyeket alakít:
- Daniel Vigne Martin Guerre visszatér (1982) című filmjének főszerepe kétségkívül ízlésére való volt;
- Jean de Florette szerepe Claude Berri A paradicsom… című filmjében, melyben együtt játszott feleségével, Élisabeth-tel;
- Rodin szerepe Bruno Nuytten Camille Claudel című filmjében;
- Jean-Paul Rappeneau Cyrano de Bergerac (1990) című filmjének főszerepe, melyért ismételten César-díjat kapott, a film pedig – meghódítva mind a kritikusokat, mind a nagyközönséget – Arany Pálmát nyert Cannes-ban, majd Oscar-díjra jelölték;
- Kolumbusz Kristóf Ridley Scott 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmjében;
- Porthos a Vasálarcos című filmben (1998).
- Martin Marais szerepe, melyet fiával, Guillaume-mal az oldalán játszott Alain Corneau Minden áldott reggel című filmjében, 1991-ben.
- Eugène-François Vidocq Pitof Vidocq című 2001-es fantázia-kalandfilmjében.
1993-ban, Jean-Luc Godard ajándékozta meg a Balszerencsémre című filmmel. Sikerét olyan nagyszerű alkotásokkal növelte, mint Claude Zidi-től az Astérix és Obélix, Francis Vebertől az Addig jár a korsó a kútra… vagy a Pofa be!. Mivel a nagyjátékfilmek egyre kevesebb kihívást jelentettek számára, tévéfilmekben kezdett játszani. 2004-ben a kritika nagyra értékelte a megfáradt zsaruként nyújtott alakítását a 36 – Harminchat című filmben. A francia filmjátszás oszlopos tagja, olyan rendkívüli színésznők mellé hívják játszani, mint Isabelle Adjani (Bon voyage 2003-ban), vagy Catherine Deneuve (Változó idők 2004-ben).
1999-ben, az Astérix és Obélix forgatása közben elszenvedett motorbaleset miatt kórházba került. Komoly vitát kavart, amikor a baleset után fülvédővel lépett színpadra.
1992-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének elnöke volt.
Kiváló borszakértő, ő maga is termel a Loire-menti szőlészetében. Fogyasztani is szereti a bort: többször kapták ittas vezetésen, 1990-ben 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Két étterem tulajdonosa Párizsban.
Egy alkalommal, mikor értesítették róla, hogy Medgyessy Péter – aki akkor Magyarország miniszterelnöke volt – éppen egyik éttermének vendége, mindent félrerakva sietett oda, hogy személyesen üdvözölje Medgyessyt.
Gérard Depardieu erősen vallásos, különösen csodálja Hippói Szent Ágostont. 2000-ben, a művészek jubileuma során találkozott II. János Pál pápával, amikor éppen a hippoi püspök emlékét idézték fel. Paul Poupard bíboros javasolta, készítsen filmet e szent életéről.
Az egykori Chanel-modellből színésznővé avanzsált Carole Bouquet-vel folytatott hét évnyi románc után, 2004-től Clémentine Igou-val, egy Harvardon végzett fiatal amerikai regényírónővel él együtt, aki egyben egy toszkánai szőlészet marketingfelelőse.
A francia Le Figaro napilap éves besorolása szerint 2005-ben Gérard Depardieu volt a legjobban fizetett színész: összesen 3,2 millió euró, azaz filmenként mintegy 800 000 euró bevételt könyvelhetett el. 2004-ben, nagyjából hasonló bevétel (3,35 millió) mellett, ugyanezen rangsorban harmadik volt.
Fia, Guillaume 2008. október 13-án meghalt, a hivatalos jelentés szerint hirtelen fellépő, vírusos tüdőgyulladás következtében [2] [3].
Állandó magyar szinkronja Helyey László volt.
Állampolgárság
Depardieu 2012-ben élesen bírálta François Hollande elnök adópolitikáját, amelynek része volt egy végül be nem vezetett 75 százalékos személyijövedelemadó-sáv az egymillió euró feletti jövedelmekre. Depardieu szerint Hollande adókoncepciója bünteti a sikert, az alkotást és a tehetséget, és kijelentette, inkább feladja francia állampolgárságát és külföldre költözik, mint hogy a szerinte igazságtalanul magas adót megfizesse. Új lakhelyéül először Belgium jött szóba, de azután Putyin elnök közbenjárására 2013. január 3-án orosz állampolgárságot kapott. Oroszországban egysávos, 13 százalékos jövedelemadó van. A döntést követően Depardieu nagyszerű demokráciának nevezte Oroszországot, és kijelentette, hogy szereti az országot, annak népét, történelmét, íróit, kultúráját és intelligenciáját.[16] Orosz neve Жерар Реневич Депардьё (Zserar Renevics Gyepargyjo).
2015 júliusában, több más hírességgel együtt felkerült az ukrán kulturális minisztérium által készített, nemkívánatos személyek nevét tartalmazó feketelistára.[17] 2016 augusztusában róla elnevezett kulturális és moziközpontot avatott fel az oroszországi Mordvinföld fővárosában, Szaranszkban. Depardieu lakosként és vállalkozóként is hivatalosan be van jegyezve a városba.[18]
Filmjei
Színészként
- 1967 – Le beatnik et le minet, rendező: Roger Leenhardt
- 1970 – Nausicaa, rendező: Agnès Varda (tévéfilm)
- 1970 – Le cri du cormoran le soir au-dessus des jonques, rendező: Michel Audiard
- 1970 – Tango, rendező: Jean Kerchbron (tévéfilm)
- 1970 – Le cyborg ou le voyage vertical, rendező: Jacques Pierre (tévéfilm)
- 1970 – Rendez-vous à Badenberg, rendező: Jean-Michel Meurice (tévésorozat)
- 1970 – Les aventures de Zadig, rendező: Claude-Jean Bonnardot (tévéfilm)
- 1971 – Un peu de soleil dans l'eau froide, rendező: Jacques Deray
- 1971 – La vie sentimentale de Georges Le Tueur, rendező: Daniel Berger
- 1972 – Le tueur, rendező: Denys de La Patellière
- 1972 – La ccoumoune, rendező: José Giovanni
- 1972 – Nathalie Granger, rendező: Marguerite Duras
- 1972 – Le viager, rendező: Pierre Tchernia
- 1973 – Au rendez-vous de la mort joyeuse, rendező: Luis Buñuel
- 1973 – L’An 01, rendező: Alain Resnais
- 1973 – A Dominici-ügy[19] (L'affaire Dominici), rendező: Claude Bernard-Aubert
- 1973 – Barátom, Maigret (Mon ami Maigret), rendező: Claude Boissol (a Maigret felügyelő nyomoz tévésorozat epizódja)
- 1973 – Un monsieur bien rangé, rendező: Agnès Delarive
- 1973 – Két férfi a városban (Deux hommes dans la ville), rendező: José Giovanni
- 1973 – A királyné nehéz napja (Rude journée pour la reine), rendező: René Allio
- 1973 – L’inconnu, rendező: Youri (tévéfilm)
- 1974 – Nem is olyan rossz ember (Pas si méchant que ça), rendező: Claude Goretta
- 1974 – Párizsi alvilág (Les Gaspards), rendező: Pierre Tchernia
- 1974 – Herék, avagy a tojástánc (Les valseuses), rendező: Bertrand Blier
- 1974 – A Gangesz asszonya (Femme du Gange), rendező: Marguerite Duras
- 1974 – Stavisky, rendező: Alain Resnais
- 1974 – Vincent, François, Paul és a többiek (Vincent, François, Paul… et les autres), rendező: Claude Sautet
- 1975 – Sept morts sur ordonnance, rendező: Jacques Rouffio
- 1976 – Szeretlek, én se (Je t'aime moi non plus), rendező: Serge Gainsbourg
- 1976 – Az utolsó asszony (La dernière femme), rendező: Marco Ferreri
- 1976 – Huszadik század (Novecento), rendező: Bernardo Bertolucci
- 1976 – Maîtresse, rendező: Barbet Schroeder
- 1976 – Barocco, rendező: André Téchiné
- 1977 – Visszaverődések (Violanta), rendező: Daniel Schmid
- 1977 – René la canne, rendező: Francis Girod
- 1977 – A kamion (Le camion), rendező: Marguerite Duras
- 1977 – Baxter, Vera Baxter rendező: Marguerite Duras
- 1977 – Dites-lui que je l'aime, rendező: Claude Miller
- 1977 – La nuit, tous les chats sont gris, rendező: Gérard Zingg
- 1977 – Elő a zsebkendőkkel! (Préparez vos mouchoirs), rendező: Bertrand Blier
- 1978 – Szia, majom! (Ciao maschio), rendező: Marco Ferreri
- 1978 – A balkezes asszony (Die linkshändige Frau), rendező: Peter Handke
- 1978 – A cukor (Le sucre), rendező: Jacques Rouffio
- 1979 – Forgalmi dugó (L'ingorgo, una storia impossibile), rendező: Luigi Comencini
- 1979 – A kutyák (Les chiens), rendező: Alain Jessua
- 1979 – Hidegtál (Buffet froid), rendező: Bertrand Blier
- 1979 – Hurrikán Rosy (Temporale Rosy), rendező: Mario Monicelli
- 1980 – Amerikai nagybácsim (Mon oncle d'Amérique), rendező: Alain Resnais
- 1980 – A vagány (Loulou), rendező: Maurice Pialat
- 1980 – Az utolsó metró (Le dernier métro), rendező: François Truffaut
- 1980 – Gyanútlan gyakornok[20] (Inspecteur la Bavure), rendező: Claude Zidi
- 1980 – Szeretlek benneteket (Je vous aime), rendező: Claude Berri
- 1981 – A fegyverek választása (Le choix des armes), rendező: Alain Corneau
- 1981 – Szomszéd szeretők (La femme d'à côté), rendező: François Truffaut
- 1981 – Balfácán (La chèvre), rendező: Francis Veber
- 1982 – Martin Guerre visszatér (Le retour de Martin Guerre), rendező: Daniel Vigne
- 1982 – A nagy testvér (Le grand frère), rendező: Francis Girod
- 1982 – Danton, rendező: Andrzej Wajda
- 1983 – Holdfény a csatorna felett (La lune dans le caniveau), rendező: Jean-Jacques Beineix
- 1983 – Balekok (Les compères), rendező: Francis Veber
- 1983 – A Saganne erőd (Fort Saganne), rendező: Alain Corneau
- 1984 – Tartuffe (Le Tartuffe), rendező: Gérard Depardieu
- 1984 – Jobb part, bal part (Rive droite, rive gauche), rendező: Philippe Labro
- 1985 – Zsaruszerelem (Police), rendező: Maurice Pialat
- 1985 – Egy nő vagy kettő (Une femme ou deux), rendező: Daniel Vigne
- 1986 – Estélyi ruha (Tenue de soirée), rendező: Bertrand Blier
- 1986 – A paradicsom… (Jean de Florette), rendező: Claude Berri
- 1986 – Gyűlölöm a színészeket (Je hais les acteurs), rendező: Gérard Krawczyk
- 1986 – Rue du départ, rendező: Tony Gatlif
- 1986 – Négybalkezes (Les fugitifs), rendező: Francis Veber
- 1987 – A sátán árnyékában (Sous le soleil de Satan), rendező: Maurice Pialat
- 1988 – Drôle d'endroit pour une rencontre, rendező: François Dupeyron
- 1988 – Camille Claudel, rendező: Bruno Nuytten
- 1988 – Ketten (Deux), rendező: Claude Zidi
- 1989 – Túl szép hozzád (Trop belle pour toi), rendező: Bertrand Blier
- 1989 – Haza akarok menni (I Want to Go Home), rendező: Alain Resnais
- 1990 – Cyrano de Bergerac, rendező: Jean-Paul Rappeneau
- 1990 – Uranus, rendező: Claude Berri
- 1990 – Zöld kártya (Green Card), rendező: Peter Weir
- 1991 – Kösz, megvagyok (Merci la vie), rendező: Bertrand Blier
- 1991 – Hanta-palinta (Mon père ce héros), rendező: Gérard Lauzier
- 1991 – Minden reggel (Tous les matins du monde), rendező: Alain Corneau
- 1992 – From Time to Time, rendező: Jeff Blith
- 1992 – 1492 – A Paradicsom meghódítása (1492: Conquest of Paradise), rendező: Ridley Scott
- 1993 – Balszerencsémre (Hélas pour moi), rendező: Jean-Luc Godard
- 1993 – Germinal, rendező: Claude Berri
- 1994 – Apám a hős (My Father the Hero), rendező: Gérard Lauzier
- 1994 – Puszta formalitás (Una pura formalità), rendező: Giuseppe Totnatore
- 1994 – Le Colonel Chabert, rendező: Yves Angelo
- 1994 – La machine, rendező: François Dupeyron
- 1995 – 101 éjszaka (Les cent et une nuits de Simon Cinéma), rendező: Agnès Varda
- 1995 – Élisa, rendező: Jean Becker
- 1995 – Huszár a tetőn (Le hussard sur le toit), rendező: Jean-Paul Rappeneau
- 1995 – Zűrangyalok (Les Anges gardiens), rendező: Jean-Marie Poiré
- 1995 – A legényélet (Le garçu), rendező: Maurice Pialat
- 1995 – Csillagot az égről (Unhook the Stars), rendező: Nick Cassavetes
- 1996 – Segíts, mumus! (Bogus), rendező: Norman Jewison
- 1996 – A titkosügynök (The Secret Agent), rendező: Christopher Hampton
- 1996 – A világ legszebb mestersége (Le plus beau métier du monde), rendező: Gérard Lauzier
- 1996 – Hamlet, rendező: Kenneth Branagh
- 1997 – XXL, rendező: Ariel Zeitoun
- 1998 – A vasálarcos (The Man in the Iron Mask), rendező: Randall Wallace
- 1998 – A szerelem szó létezik (La parola amore esiste), rendező: Mimmo Calopresti
- 1998 – Monte Cristo grófja (Le comte de Monte-Cristo), rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
- 1998 – Éjkirálynő nappal (Bimboland), rendező: Ariel Zeitoun
- 1999 – Astérix és Obélix (Astérix et Obélix contre César), rendező: Claude Zidi
- 1999 – Híd két part között (Un pont entre deux rives), rendező: Frédéric Auburtin és Gérard Depardieu
- 1999 – Balzac, rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
- 2000 – Mirka, rendező: Rachid Ben Hadj
- 2000 – Tutto l'amore che c'è, rendező: Sergio Rubini
- 2000 – Vatel, rendező: Roland Joffé
- 2000 – Nyomorultak (Les misérables), rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
- 2000 – Bérénice, rendező: Jean-Daniel Verhaeghe (tévéfilm)
- 2000 – The Envy of Gods,[21] rendező: Vlagyimir Menysov
- 2000 – 102 kiskutya (102 Dalmatiens), rendező: Kevin Lima
- 2001 – Addig jár a korsó a kútra… (Le placard), rendező: Francis Veber
- 2001 – Concorrenza sleale, rendező: Ettore Scola
- 2001 – CQ, rendező: Roman Coppola
- 2001 – Vidocq, rendező: Pitof
- 2001 – Streghe verso nord, rendező: Giovanni Veronesi
- 2002 – Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (Astérix & Obélix : Mission Cléopâtre), rendező: Alain Chabat
- 2002 – Dina vagyok (I Am Dina), rendező: Ole Bornedal
- 2002 – Szeresd apádat (Aime ton père), rendező: Jacob Berger
- 2002 – A női lélek fájdalmai (Between Strangers), rendező: Edoardo Ponti
- 2002 – Szellemek városa (City of Ghosts), rendező: Matt Dillon
- 2002 – Napóleon ("Napoléon"), rendező: Yves Simoneau (tévéfilmsorozat)
- 2002 – Blanche, a bosszúálló angyal (Blanche), rendező: Bernie Bonvoisin
- 2002 – A királyasszony lovagja (Ruy Blas), rendező: Jacques Weber (tévéfilm)
- 2003 – Destructive Force,[22] rendező: Jevgenyij Akszenov és Viktor Buturlin (tévéfilmsorozat)
- 2003 – Hallgatási fogadalom (Le pacte du silence), rendező: Graham Guit
- 2003 – Balhé (Crime Spree), rendező: Brad Mirman
- 2003 – Bon voyage, rendező: Jean-Paul Rappeneau
- 2003 – Nathalie…, rendező: Anne Fontaine
- 2003 – Pofa be! (Tais-toi !), rendező: Francis Veber
- 2003 – Les clefs de bagnole, rendező: Laurent Baffie
- 2003 – Volpone, rendező: Frédéric Auburtin (tévéfilm)
- 2004 – RRRrrrr!!!, rendező: Alain Chabat
- 2004 – San Antonio, rendező: Frédéric Auburtin
- 2004 – Muskétás kisasszony (La Femme Musketeer), rendező: Steve Boyum (tévéfilm)
- 2004 – Bátrak harca – Az új Franciaország (Nouvelle France), rendező: Jean Beaudin
- 2004 – 36 – Harminchat (36 quai des Orfèvres), rendező: Olivier Marchal
- 2004 – Változó idők (Les temps qui changent), rendező: André Téchiné
- 2005 – La vie de Michel Muller est plus belle que la vôtre, rendező: Michel Muller
- 2005 – Csajozós páros (Je préfère qu'on reste amis…), rendező: Eric Toledano
- 2005 – Bomlott Boudu beköltözött (Boudu), rendező: Gérard Jugnot
- 2005 – Les rois maudits, rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
- 2005 – Eladó a szerelem (Combien tu m'aimes ?), rendező: Bertrand Blier
- 2005 – Olé!, rendező: Florence Quentin
- 2006 – Az utolsó vakáció (Last Holiday), rendező: Wayne Wang
- 2006 – Párizs, szeretlek! (Paris, je t’aime) („Quartier Latin”), rendező: Frédéric Auburtin és Gérard Depardieu
- 2006 – Amikor énekes voltam (Quand j'étais chanteur), rendező: Xavier Giannoli
- 2007 – Piaf (La Môme), rendező: Olivier Dahan
- 2007 – Michou története (Michou d’Auber), rendező: Thomas Gilou
- 2007 – Asterix az olimpián (Astérix aux Jeux Olympiques), rendező: Frédéric Forestier
- 2008 – Disco, rendező: Fabien Onteniente
- 2008 – Sans arme, ni haine, ni violence, rendező: Jean-Paul Rouve
- 2008 – Babylon A.D., rendező: Mathieu Kassovitz
- 2008 – Halálos közellenség - Public Enemy (Mesrine: L'instinct de mort), rendező: Jean-François Richet
- 2008 – L'abolition, rendező: Jean-Daniel Verhaeghe (tévéfilm)
- 2008 – Bouquet final, rendező: Michel Delgado
- 2008 – Hello Goodbye, rendező: Graham Guit
- 2008 – Elhúztak a felnőttek, miénk a pálya (Les enfants de Timpelbach), rendező: Nicolas Bary
- 2009 – Diamant 13, rendező: Gilles Béhat
- 2009 – Coco, rendező: Gad Elmaleh
- 2009 – Bellamy, rendező: Claude Chabrol
- 2009 – À l'origine, rendező: Xavier Giannoli
- 2009 – Je n'ai rien oublié, rendező: Bruno Chiche
- 2009 – Mammuth, rendező: Gustave de Kervern és Benoît Delépine
- 2010 – Született feleség (Potiche), rendező: François Ozon
- 2010 – Nem beszélek zöldségeket! (La tête en friche), rendező: Jean Becker
- 2010 – Je n'ai rien oublié, rendező: Bruno Chiche
- 2010 – Dumas (L'autre Dumas), rendező: Safy Nebbou
- 2011 – Raszputyin, rendező: Josée Dayan
- 2011 – Grenouille d'hiver, rendező: Slony Sow (rövidfilm)
- 2011 – Un baiser papillon, rendező: Karine Silla
- 2012 – Le grand soir, rendező: Gustave de Kervern és Benoît Delépine
- 2012 – Pi élete (Life of Pi), rendező: Ang Lee
- 2012 – Franck-Étienne vers la béatitude, rendező: Constance Meyer (rövidfilm)
- 2012 – L'homme qui rit, rendező: Jean-Pierre Améris
- 2012 – Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát (Astérix et Obélix: Au service de Sa Majesté), rendező: Laurent Tirard
- 2012 – Frank-Étienne vers la béatitude (rövidfilm), rendező: Constance Meyer
- 2012 – Homme qui rit, rendező: Jean-Pierre Améris
- 2013 : Turf, rendező: Fabien Onteniente
- 2013 – A Farewell to Fools, rendező: Bogdan Dreyer
- 2013 – Niente può fermarci, rendező: Luigi Cecinelli
- 2013 – La marque des anges, rendező: Sylvain White
- 2013 – Les invincibles, rendező: Frédéric Berthe
- 2013 – Cadences obstinées, rendező: Fanny Ardant
- 2014 – Welcome to New York, rendező:Abel Ferrara
- 2014 – A közös szenvedély (United Passions, rendező: Frédéric Auburtin
- 2014 – Viktor (Victor), rendező: Philippe Martinez
- 2015 – La voix des steppes, rendező: Yermek Shinarbayev
- 2015 – Valley of Love, rendező: Guillaume Nicloux
- 2015 – Le voyage, rendező: Frank Dobrin, szerep: Vania
- 2016 – Saint-Amour, rendezők: Benoît Delépine és Gustave Kervern
- 2016 – La Dream Team, rendező: Thomas Sorriaux
- 2016 – The End, rendező: Guillaume Nicloux
- 2016 – Tour de France, rendező: Rachid Djaïdani
- 2016 – Creators : The Past, rendező: Piergiuseppe Zaia
- 2016 – Le divan de Staline, rendező: Fanny Ardant
- 2016 – Mata Hari, rendező: Julius Berg, Dennis Berry, Olga Ryashina (televíziós sorozat)
- 2016 – Marseille, rendező: Dan Franck (televíziós sorozat)
- 2017 – Senki sem tökéletes (Bonne pomme), rendező: Florence Quentin
- 2017 – Jöjj el napfény! (Un beau soleil intérieur), rendező: Claire Denis
- 2017 – Sólo se vive una vez, rendező: Federico Cueva
- 2017 – Carbone, rendező: Olivier Marchal
- 2018 – Sgt. Stubby: An American Hero, rendező: Richard Lanni (Gaston Baptiste hangja)
- 2018 – Amoureux de ma femme, rendező: Daniel Auteuil
- 2018 – Les confins du monde, rendező: Guillaume Nicloux
- 2018 – La belle affaire, rendező: Constance Meyer (kisjátékfilm)
- 2018 – Mon cochon et moi, rendező: Frank Dobrin
- 2018 – Alad'2, rendező: Lionel Steketee
- 2019 – Convoi exceptionnel, rendező: Bertrand Blier
- 2019 – A terápia (Thalasso), rendező: Guillaume Nicloux
- 2019 – Fahim, rendező: Pierre-François Martin-Laval
Rendezőként
- 1984 – Tartuffe[19] (Le Tartuffe)
- 1999 – Híd két part között (Un pont entre deux rives) (Fred Auburtinnel közösen)
- 2006 – Párizs, szeretlek! (Paris, je t’aime) („Quartier Latin”) (Fred Auburtinnel közösen)
- 2014 – La voix des steppes (Ermek Sinarbajevvel közösen)
Producerként
- 1990 – Shakha Proshakha, rendező: Satyajit Ray
- 1991 – A látogató[19] (Agantuk), rendező: Satyajit Ray
- 1997 – Életem szerelme (She's So Lovely), rendező: Nick Cassavetes
- 1999 – Híd két part között (Un pont entre deux rives), rendező: Frédéric Auburtin és Gérard Depardieu
- 2000 – Nyomorultak (Les misérables), rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
- 2002 – Szeresd apádat (Aime ton père), rendező: Jacob Berger
- 2002 – Napóleon, rendező: Yves Simoneau (tévéfilmsorozat)
Elismerések
- 1973 – Párizs városának "Gérard Philipe Nagydíja";
- 1981 – Az amerikai kritikusok szövetsége az év legjobb színészének választotta
- 1981: – A legjobb színésznek járó César-díj Az utolsó metró című film főszerepéért;
- 1983 – A kanadai média díja (A.C.I.C. díj) összes alakítása és filmes karrierje elismeréseként
- 1985 – A Francia Nemzeti Érdemrend lovagja
- 1989 – Fellowship Award (British Film Institute)
- 1990 – Az amerikai filmkritika az 1980-90-es évek legjobb külföldi színészének nevezte.
- 1990: – Az 1990-es cannes-i filmfesztivál legjobb férfi alakítás díja a Cyrano de Bergerac főszerepéért.
- 1990 – Oscar-díj-jelölés Cyrano de Bergerac alakjának megformálásáért.
- 1991: – A a legjobb színésznek járó Golden Globe-díj a Zöld kártya főszerepéért.
- 1991: – A legjobb színésznek járó César-díj a Cyrano de Bergerac főszerepéért.
- 1996 – a Francia Becsületrend lovagja.
- 1997 – Filmes karrierjének egészéért Arany Oroszlán Életműdíj az 54. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, valamint Rudolph Valentino Award XXIV.
- 2011 – Filmes karrierjének egészéért Lumière-díj
Bibliográfia
- Portraits – Gérard Depardieu, niveau 3 – Szerző: Jacques Billardière – Edition Hachette (1993) ISBN 2-01-020316-X (franciául)
- Lettres volées – Szerző: Gérard Depardieu – Editions Livre de Poche (1998) ISBN 2-253-05232-9 (franciául)
- Gérard Depardieu – Szerző: Olivier Dazat – Edition Seghers (1999) ISBN 2-232-10125-8 (franciául)
- Gérard Depardieu. 25 ans de cinéma – Szerző: Michel Mahéo – Edition Fayard (2000) ISBN 2-8289-0603-5 (franciául)
- Titkos leveleim (eredeti címe: Lettres volées) – Szerző: Gérard Depardieu – Edition Solar (2001) ISBN 963-9368-07-5 (magyarul)
- Vivant ! – Beszélgetés Laurent Neumann-nal – Edition Plon (2004) ISBN 2-290-34743-4 (franciául)
- Kösz, megvagyok… (eredeti címe: Vivant !) – Beszélgetés Laurent Neumann-nal – Kiadó: Új Stúdió Libri Kft. (2004) ISBN 978-963-217-047-3 (magyarul)
- Lire Saint Augustin – Szerzők: André Mandouze és Gérard Depardieu – Edition Desclée de Brouwer (2004) ISBN 2-220-05503-5 (franciául)
- Gérard Depardieu : Voleur d'âmes – Szerzők: Caroline Réali és Annie Réval – Edition France-Empire (2004) ISBN 2-7048-0986-0 (franciául)
- Ma cuisine – Szerző: Gérard Depardieu – Edition Solar (2005) ISBN 2-263-03868-X (franciául)
- Gérard Depardieu – Szerző: Roberto Chiesi – Edition Gremese (2005) ISBN 2-232-10125-8 (franciául)
- L'insoumis – Szerző: Bernard Violet – Edition Fayard (2006) ISBN 2-213-61678-7 (franciául)
Kötetei magyarul
- Titkos leveleim; ford. Szentgyörgyi Rita; Jokerex, Bp., 2001
- Gerard Depardieu–Laurent Neumann: Kösz, megvagyok...; ford. Pacskovszky Zsolt; Studio Libri Könyvműhely, Bp., 2004
- Az én szakácskönyvem; fotó Nicolas Bruant, szöveg Karen Howes, ford. Kókai Sándorné; Hajja, Debrecen, 2008
- Ez már csak így volt; közrem. Lionel Duroy, ford. Burján Monika; Könyvmolyképző, Szeged, 2015
Jegyzetek
- ↑ a b Journal officiel de la République française (francia nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 15.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.telegraph.co.uk/culture/film/7981900/Juliette-Binoche-and-Gerard-Depardieu-Une-entente-thats-far-from-cordiale.html
- ↑ http://eng.kremlin.ru/news/4833
- ↑ http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/vladimir-putin/9783711/Vladimir-Putin-welcomes-Gerard-Depardieu-to-Russia.html
- ↑ http://www.telegraph.co.uk/culture/film/film-news/10059602/Gerard-Depardieu-set-to-star-alongside-Liz-Hurley-in-new-Russian-thriller.html
- ↑ http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/russia/10330163/Pussy-Riot-member-placed-in-solitary-confinement.html
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ https://www.rtl.fr/culture/medias-people/gerard-depardieu-deja-russe-et-francais-l-acteur-est-desormais-aussi-dubaiote-7900129718
- ↑ olasz, https://www.labiennale.org/it/storia-della-mostra-del-cinema
- ↑ "Ich grub Leichen aus, um ihren Schmuck zu stehlen" Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Bild (online), lehívva: 2014.10.07
- ↑ Gerard Depardieu 'granted Russian citizenship' (angol nyelven). BBC, 2013. január 3. (Hozzáférés: 2013. január 3.)
- ↑ Gérard Depardieu nemkívánatos személy lett Archiválva 2016. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben fidelio.hu, 2015. július 22.
- ↑ Gérard Depardieu ennél oroszabb nem is lehetne Archiválva 2016. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben fidelio.hu, 2016. augusztus 28.
- ↑ a b c Kivastagítvaa magyarországi filmbemutató (forrás: PORT.hu), illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: [1]), kiegészítve a kritikus tömeg, a Cinematrix Archiválva 2008. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, valamint a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
- ↑ Szerepel Fürkész felügyelő alternatív címmel is.
- ↑ Nemzetközi angol cím, eredeti orosz címe: Záviszt bogov (Зависть богов)
- ↑ Nemzetközi angol cím, eredeti orosz címe: Ubojnaja szila (Убойная сила)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gérard Depardieu című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Gérard Depardieu a PORT.hu-n (magyarul)
- Gérard Depardieu az Internet Movie Database oldalon (angolul) és (franciául)
További információk
- Gérard Depardieu (AlloCiné)
- Gérard Depardieu (evene.fr)
- https://web.archive.org/web/20180530004017/https://gerarddepardieu.lap.hu/
- Bradányi Iván: Depardieu; Szeki Graf, Bp., 1999
- Guillaume Depardieu: Ezerrel. Marc-Olivier Fogiel interjúregénye a világsztár megzabolázhatatlan fiával; Ab Ovo, Bp., 2005