Dubnium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen János Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2020. október 8., 17:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Táblázat sablonosítása)
105 raderfordiumdubniumsziborgium
Ta

Db

(Upp)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
105
Db
Általános
Név, vegyjel, rendszám dubnium, Db, 105
Latin megnevezés dubnium
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 5, 7, d
Megjelenés ismeretlen, vsz. ezüstös
fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg (268)  g/mol
Elektronszerkezet vsz. [Rn] 5f14 6d³ 7s²
(tantál alapján)
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 32, 11, 2
Halmazállapot szilárd
CAS-szám 53850-35-4
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A dubnium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
262Db mest. 34 mp[1][2] 67% α 8,66; 8,45 258Lr
33% SF
263Db mest. 27 mp[2] 56% SF
41% α 8,36 259Lr
3% ε 263mRf
266Db mest. 22 perc[2] SF
ε 266Rf
267Db mest. 1,2 óra[2] SF
268Db mest. 29 óra[2] SF
ε 268Rf
270Db mest. 23,15 h[3] SF
Hivatkozások

A dubnium a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Db, rendszáma 105. Az átmenetifémek csoportjába tartozik, színe talán ezüstös fehér vagy fémes szürke. A 268Db felezési ideje 28 óra, ez a leghosszabb élettartamú transzaktinoida izotóp, ami tükrözi a Z = 108 és N = 162 zárt héjak stabilitását.

Kémiai kísérletek segítségével bebizonyították, hogy a dubnium tényleges helye az ötödik csoportban van.

Története

Felfedezését 1968 és 1970 között jelentették be orosz tudósok a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben, Oroszországban. Az elem eredeti nevét az orosz kutatók Niels Bohr, dán fizikusról nevezték el nielsbohrium-ra, (vegyjele Ns). Az amerikai tudósok 1970-ben ameríciumot bombáztak nitrogénnel, és így létrehozták az elemet, melynek a hahnium (Ha) nevet adták.[4] Később a IUPAC a joliotium (Jl) nevet javasolták, amelyet mindkét fél elutasított. Végleges nevét 1997-ben az első felfedezési helyéről (Dubnáról) kapta.[5] A dubnium elnevezést 1994 és 1996 között a 104-es rendszámú raderfordiumra használták.[6]

Elektronszerkezet

A dubnium rendszáma 105. Az elméletileg várt elektronszerkezet két formája a következő:

Bohr-modell 2, 8, 18, 32, 32, 11, 2
Kvantummechanikai modell 1s²2s²2p63s²3p64s²3d104p65s²4d105p66s²4f145d106p67s²5f146d³

Izotópjai

A dubniumnak 13 izotópja ismert, ezek közül hatnak a felezési ideje hosszabb 5 másodpercnél: a 262-es tömegszámú, 34 mp felezési idejű, a 263-as, a 266-os és a 267-es tömegszámú, valamint a 268-as és 270-es tömegszámú.

Jegyzetek

  1. (2011) „Production and Identification of Transactinide Elements”, 877. o. DOI:10.1007/978-1-4419-0720-2_19.  
  2. a b c d e Six New Isotopes of the Superheavy Elements Discovered. Berkeley Lab. News center. October 26, 2010
  3. (2010) „Synthesis of a New Element with Atomic Number Z=117”. Physical Review Letters 104 (14), 142502. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.104.142502. PMID 20481935.  
  4. Négyjegyű függvénytáblázatok – Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983, 176. oldal
  5. „Az út az uránig és még tovább”, 3. Évezred Extra, RF-HOBBY Kft., 2014. május 29., 39. oldal. ISSN 1785-5683 (Hozzáférés: 2014. június 8.) 
  6. Inzelt György: Küzdelem az elemek elnevezéséért. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
Commons:Category:Dubnium
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubnium témájú médiaállományokat.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dubnium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.