Boldogfai Farkas Sándor
Boldogfai Farkas Sándor | |
![]() | |
Született | 1907. július 29. Törökudvar, Zala vármegye, |
Elhunyt | 1970. november 13. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | lécfalvi Csákány Erzsébet (1908–1970) |
Foglalkozása | szobrászművész, pedagógus |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogfai Farkas Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Boldogfai Farkas Sándor (Törökudvar, Zala vármegye, 1907. július 29. – Budapest, 1970. november 13.) magyar szobrász, éremművész.
Élete
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2b/Boldogfai_Farkas_Lajos001.png/180px-Boldogfai_Farkas_Lajos001.png)
A régi Zala vármegyei nemesi származású a Boldogfai Farkas család tagja. Törökudvaron, a Muraközi járásban, Zala vármegyében született. Apja, boldogfai Farkas Lajos (1878–1930), törökudvari uradalmi ispán, anyja, Margitai Eugénia (1882–1908), Margitai József állami képzőintézeti igazgató, kormányfőtanácsos lánya.[1] Az andráshidai születésű Farkas Lajost gróf Festetics Jenő (1852–1933),[2] herceg Festetics Tasziló öccse, 1905 augusztusában a muraközi csáktornyai uradalmába törökudvari ispánná nevezte ki, ahol dolgozott körülbelül egy évtizedig.[3] Farkas Lajos népfelkelő szakaszvezető címzetes őrmesterként vett részt az első világháborúban. Sándor atyai nagyapja boldogfai Farkas Ferenc (1838–1908), Zala vármegye számvevője,[4] pénzügyi számellenőre,[5] andráshidai földbirtokos volt, apai nagyanyja a nemesnépi Marton család sarja nemesnépi Marton Zsófia (1842–1900) asszonyság volt.[6] Apai ágon egyenesági nevezetes felmenői között találhatóak: boldogfai Farkas János (1741–1788), Zala vármegye főjegyzője, Zala vármegyei Ítélőszék elnöke, táblabíró, földbirtokos, ügyvéd, valamint annak az édesatyja, boldogfai Farkas Ferenc (1713–1770), Zala vármegye alispánja, táblabíró, földbirtokos. Boldogfai Farkas Sándor ősanyai révén, a nádasdi Nádasdy-, a lovászi és szentmargitai Sümeghy-, a barkóczi Rosty-, az osztopáni Perneszy-, a zalalövői Csapody-, a zicsi és zajki Zichy-, a meszléni Meszlény-, a csébi Pogány- és több más előkelő dunántúli nemesi családnak a leszármazottja volt.
Boldogfai Farkas Sándor féltestvére, boldogfai Farkas György (1924–1988) pécsi főiskolai docens, testnevelő tanár, tankönyv író. Másrészt, Boldogfai Farkas Sándor, anyai nagyapja révén horvát gyökerekkel bír, mivel Margitai a mai Muravidéken szolgáló horvát tanító családban látta meg a napvilágot (eredeti neve is Majhen volt). Nevét nagybátyja, vitéz boldogfai Farkas Sándor után, kapta. Mivel édesanyja korán elhunyt, anyjának nővére, Dékány Mihályné Margitai Ilona (1879–1968)[7] nevelte a törökbálinti otthonukban. Édesapja egészségi állapota súlyosan megromlott az 1920-as évek elején és nem dolgozhatott tovább. Ekkor úgy döntött Farkas Lajos, hogy elhagyja Zalát és felköltözik Budapestre. Amikor apja második feleségével, a pósfai Horváth család sarjával, pósfai Horváth Irmával (1884–1959) és a második házasságából született gyermekeivel vidékről felköltözött Kispestre, – ahol egy nagy kertes házat vásároltak a Szitligeti u. 57-es szám alatt, az eladott kanizsai birtokuk pénzén – akkor csatlakozott hozzájuk Sándor és beolvadt az apja „új” családjába.
Sándor 1921–1926 között az Iparművészeti Iskolában tanult ötvösmesterséget. Tehetségére korán felfigyeltek: 1923-ban elnyerte a Sopron—Zala—Vas Vármegyei Kamarák ösztöndíját.[8] 1927–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Mesterei Csajka István és Kisfaludi Strobl Zsigmond voltak.[9] 1926-ban Ferenczy István-díjjal tüntették ki, és ugyanabban az évben a Fővárosi-díjban, valamint a Rothermere-díjban is részesült.[10] 1931–1932 között Kisfaludi Strobl Zsimond tanársegédje volt. 1932–1933 között olasz állami ösztöndíjjal Rómában, az Accademia delle Belle Artin tanult. Első jelentős köztéri alkotása a Pasaréti téri kút (1938), Tüköry Lajos, a garibaldista ezredes szobra (1939), amely a palermói Giardino Garibaldiban áll, és a Züirich-ben elhelyezett Ifjú aktja. Az 1930-as években alkotta meg az Apa és fia, a Demagóg és a Munka után című műveit is, amelyekben a munkásemberek életéről vall értő alkotóként. 1933-ban elnyerte Budapest Főváros Díját a „Rakodómunkás” című szobráért.[10] 1942-ben Gallé Tiborral közösen művészeti szabadiskolát nyitott Budapesten. Nagy Ilona, kispolgári lánnyal kötött házasságot Budapesten, de hamarosan elváltak. 1937. november 6-án Budapesten feleségül vette a római katolikus nemesi származású léczfalvi Csákány Erzsébetet (1908–1970), lécfalvi Csákány Zsigmond és Lányi Julianna (1880–1963) lányát, és a felesége kislányát, Sólya Gabriellát magához vette és úgy nevelte, mintha a sajátja lett volna.
1943. december 19-én, Zalaegerszegen, 28 művész részvételével megalakult a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör, amelynek egyik örökös tagja boldogfai Farkas Sándor szobrász lett.[11] A háborúban nem volt katona, de Budapest elfoglalásakor mégis szovjet fogságba esett, és csak hónapok múlva szabadult ki. A Százados úti művésztelepen dolgozott. Sándor szívesen időzött Zalaegerszegen, szülőföldjének vallotta a megyét. Egyik legszebb szobra, az 1955-ben készült Vizafogó a zalaegerszegi városi strandfürdő parkját díszíti, a Liszt Ferenc ének-zenei általános iskolának Erkel és Liszt szobrot ajándékozott. 1957-ben boldogfai Farkas Sándor Metky Ödönnel és Sóváry Jánossal a New York kávéházban újra faragta a Takarékosság és a Gazdagság, Amerika és Hungária allegorikus szobrait.[12] Az 1960-as években egy ideig kedvenc témai: állatvilág, szent személyek és görög mitológiából való lények voltak. A második világháborús vezérkari őrnagy, boldogfai Farkas Endre unokatestvére volt, vele közeli, családias kapcsolatot tartott. Ispánki József szobrászművész jó barátja és sógora is volt (a féltestvérét, boldogfai Farkas Máriát vette feleségül).
Őzek című alkotása alapján, a Herendi Porcelánmanufaktúra gyártotta a 25 cm magas gidáját szoptató őztehén motivumú porcelán figurát.[13]
Temetése 10 nappal a halála után, 1970. november 23-án a Göcseji úti temetőben, Zalaegerszegen volt.[14][15] Éremalkotásai egy része a zalaegerszegi Göcseji múzeumban található.[16]
„ | Muraközi emlékem tehát a legelső és legédesebb benyomás, amely szülőföldjén a játékos és álomkergető gyermekbe vésődik. Emlékem a muraközi táj, a levegő, az egyszerű, jóérzésű, munkás, melegszívű emberek, a bölcső, amely ringatott és a sír, amely szüleim felett domborodik. Iskoláimat Pesten jártam, de nyaranta vissza-visszatértem édesapám, nagyszüleim körébe. Boldogfai Farkas Sándor.[17] | ” |
Főbb művei
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Gy%C5%91r_Apor_Vilmos_s%C3%ADrja.jpg/200px-Gy%C5%91r_Apor_Vilmos_s%C3%ADrja.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Pingvinek_%28Boldogfai_Farkas_S%C3%A1ndor%2C_1958%29%2C_2017_Gy%C3%A1rd%C5%B1l%C5%91.jpg/180px-Pingvinek_%28Boldogfai_Farkas_S%C3%A1ndor%2C_1958%29%2C_2017_Gy%C3%A1rd%C5%B1l%C5%91.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/Socialist_realism%2C_bull_leading_relief_in_Keszthely%2C_2016_Hungary.jpg/200px-Socialist_realism%2C_bull_leading_relief_in_Keszthely%2C_2016_Hungary.jpg)
Köztéri alkotások
- „Ne féljetek kicsinyhitűek!” dombormű (1928, Balatonfüred, Kerektemplom)
- Lisieux-i Szent Teréz (1933, Budapest, Szent István első vértanú templom, II. kerület)[18]
- vitéz nagybányai Horthy Miklós mellszobra (1936, Balatonfüred, Honvéd utca 2.)[19]
- Munkácsy Mihály (1936, Törökbálint, Munkácsy Mihály út 83.)[20]
- Kabay János síremléke (1937, Budapest, Farkasréti temető)
- Tüköry Lajos (1938, Palermo)
- Női portré (1938, Nagykőrös, Kecskeméti úti temető)[21]
- Mária-kút (1939, Budapest, Pasaréti tér)
- Ifjú akt (1939, Zürich)
- Kelemen László-emléktábla (1940, Budapest I. kerület, Színház u. 1-3.)[22]
- Finomműszerészek (1942, Budapest IX. kerület, Közraktár u. 20/a / Zsil u. 1.)[23]
- Gasparich Márk Kilit (1943, Csáktornya)
- Kabay János-emléktábla (1946, Tiszavasvári, Báthori utca 3.)[24]
- Apor Vilmos síremléke (1948, Győr, Székesegyház)
- Őzek (1953, Dorog)
- Anya gyermekével (1954, Budapest, Palatinus Strandfürdő)
- Erkel Ferenc (1955, Budapest, Margit-sziget)
- Vizafogó (1955, Zalaegerszeg, Városi Strandfürdő)
- Őzes díszkút (1956, Budapest XX. kerület, Teremszeg utca)
- Bikavezető (1956, Keszthely, Tapolcai út 45.)[25]
- Juditka (1957, Nagykőrös, Kecskeméti úti temető)[26]
- Dog (1957, Budapest XIX. kerület, Árpád utca 14.)
- Pingvinek (1958, Budapest X. kerület, Üllői úti ltp. Szárnyas utca)
- Terpszikhoré (1960, Debrecen, Csokonai Színház)
- Rózsa Ferenc (1961, Budapest, Zrínyi Akadémia)
- Majom-szobor (1961, Budapest III. kerület, Gyenes u. 8. sz. alatti Óvoda kertjében)
- Boci (1964, Budapest XI. kerület, az Irinyi József u. 32/C számú háznál)
- Horváth Döme mellszobra (1964, Kecskemét, Noszlopy-park)[27]
- Fiú vitorlással (1965, Balatonfüred, Ady utca 40.)[28]
- Faun (1967, Dunavecse, Fő út 35.)
- Liszt Ferenc (1969, Zalaegerszeg)
- Derkovits Gyula (1969, Budapest, Pihenő utca 1.)
- Szent Imre, (Budapest, Szent István-bazilika)
- Szent X. Pius pápa (Budapest, Kapisztrán Szent János-templom, II. kerület)[29]
Kisplasztikák
- Copfos leányfej (1933)
- Gróf Teleki Pál mellszobra (1948, A Pannonhalmi Főapátság könyvtárában)[30]
- Gitározó (1964)
- Vak Bottyán mellszobra (1965, Esztergom, Főapát utca 1.)[31]
Emlékérmek és érmek
- Győr város érme (1938)
- Országos Dalosverseny érme (1939)
- Magyar Éremművészeti Egyesület – A Felvidék visszacsatolásának emlékére (1939, ö. sárgaréz, 91 mm)
- Magyar Amatőr-Fényképezők Országos Szövetsége (eo. ö. br. plakett 51X83,5 mm)
- Győri Országos Dalosverseny – Győr szabad királyi város (1939, ö. br. érem 82 mm)
- Magy. Éremművészeti Egyesület (1939 ö. br. érem 90,5 mm)
- 150 éve született Wagner (eo. ö. br. plakett 58X51 m)
- Boldogfai Farkas Mária (eo. ö. br. plakett 63 mm)
- Mátyás király – Kolozsvár (ö. br. érem 86,5 mm)
- Kolozsvári emlékérem (1940)[32]
- Magyar posta telefon érme „tantusz” (1946)[33]
- Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testülete (1951, ö. br. érem 88 mm)
- Pfeifer Ignác-emlékérem (1968, ö. br. érem 81 mm)
- Két magyar forint (érme, 1970)
Kiállításai
- 1936, Magyar művészet Rómában, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1936, 1938, 1940, 1942, XX-XXIII. Velencei Biennálé, Velence
- 1950-1962, 1-9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1965, Százados úti művésztelep
Jegyzetek
- ↑ Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 27-53. szám) • 1905-08-27 35. szám
- ↑ familysearch.org gróf Festetich Jenő gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Boldogfai Farkas Lajosné Margitai zsenka gyászjelentése
- ↑ Zalamegye, 1890 (9. évfolyam, 27-52. szám) • 1890-10-05 40. szám
- ↑ Zalamegye, 1904 (23. évfolyam, 27-52. szám) • 1904-10-02 40. szám
- ↑ familysearch.org Farkas Ferencné nemesnépi Marton Zsófia gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Dékány Mihályné Margitai Ilona gyászjelentése
- ↑ Zalai Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)1970-11-22 / 274. szám
- ↑ Archivált másolat. [2013. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
- ↑ a b http://artportal.hu/lexikon/muveszek/boldogfai-farkas-sandor-395
- ↑ Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)1943-12-20 / 287. szám
- ↑ http://epiteszforum.hu/new-york-kavehaz-es-palota-muemleki-helyreallitas-2006
- ↑ http://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/porcelan/647498/Herendi-oz-csalad/
- ↑ familysearch.org Farkas Sándor halálának a bejegyzése
- ↑ familysearch.org Boldogfai Farkas Sándor gyászjelentése
- ↑ http://www.agt.bme.hu/varga/foto/voltak/bel/boldogfai-f-s.html Archiválva 2015. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben B. Farkas Sándor sírja
- ↑ Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám). 1943-05-15 / 109. szám
- ↑ http://www.miserend.hu/?templom=2725
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/16960/Vitez_nagybanyai_Horthy_Miklos_Balatonfured_1936.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/17069/munkacsy_mihaly_torokbalint_boldogfai_farkas_sandor_2009.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/27600/Noi_portre_Nagykoros_1938.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/1857/Kelemen_Laszlo_emlektabla_Budapest.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/13604/finommuszereszek_budapest_boldogfai_farkas_sandor_1942.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/24564/Kabay_Janos_emlektabla_Tiszavasvari_1946.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/13290/bikavezeto_keszthely_boldogfai_farkas_sandor_1956.html#
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/27656/Juditka_Nagykoros_1957.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/1560/horvath_dome_kecskemet_boldogfai_farkas_sandor_n_a_.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/16102/fiu_vitorlassal_balatonfured_boldogfai_farkas_sandor_1965.html
- ↑ Archivált másolat. [2016. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/19027/grof_Teleki_Pal_Pannonhalma_1948.html
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/13500/bottyan_janos_esztergom_boldogfai_farkas_sandor_1965.html#photo-74652
- ↑ http://numizmatika.aranypengo.hu/coins.php?category=3&category2=5&offset=5
- ↑ http://www.eremtar.eoldal.hu/cikkek/zsetonok_-barcak/zsetonok_-barcak.html