Bedő (település)
| Bedő | |||
 | |||
| Görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Eszenyi Antal (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4128 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 267 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 09′ 50″, k. h. 21° 45′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 50″, k. h. 21° 45′ 03″ | |||
 Bedő
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bedő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bedő (románul Bedeu) község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.
Fekvése
Hajdú-Bihar megyében a Kis-Körös bal partján, Biharkeresztestől északra fekvő település. Földrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti peremén fekvő település.[3]
Története
Az egykoron Bihar vármegyéhez tartozó Bedő község Hajdú-Bihar megyében található, a Berettyóújfalui járásban a Kis-Körös folyó partján, Biharkeresztestől északra . Az Árpád-kori település a kun Borsa nemzetségnek volt a birtoka. Okiratilag az 1552. évi Biharmegyei összeírásban szerepel először, mely szerint 7 portából állott, földesura a nagyváradi prépost volt. 1566 után egy időre a kincstár háza volt, bizonyítéka annak, hogy a lakosság az elsők között tért át a református hitre. Buda bevétele után a kelet felé menekülő református papot, 1686-ban Pathi Miklóst családjával együtt rabszíjra fűzve elhurcolták. Rövid idő multán a helységben görög keleti vallású románok telepedtek meg, akik közé egynéhány család visszatért az eredeti magyar lakosság közül. 1732-ben a megyei összeírás szerint Bedő ismét a nagyváradi préposté. 1779-ben az egész lakosság áttért a görög katolikus hitre, egyházat alapított, mely anyakönyveit 1781-től vezeti. Templomát az egyház 1847-ben építette, mely ma is fennáll.
Érdekessége, hogy a Bojt-Biharkeresztes felőli részen görög szertartású bazilita kolostor romjai voltak láthatók még 1870 táján is. Itt halad a nevezetes 1260 km hosszú Sarmata Jászok sánca a Csörsz-árok is.
Régi magyar mondás, kivágták Bedőn az erdőt. (Bedő biharmegyei falu oláhjai kivágták az erdőt, hogy varjak ne szálljanak rá)
Komornyik János jegyző 1864-ben a következőket jegyezte fel. Bedő község tartozik Bihar Vármegye Sárréti járáshoz, szolgabírói szakasz Mezőkeresztes. Nevezett községnek két neve van most, Bedő és Oláhul /Bedeu/ mi országszerte ismeretős. A községet a Török pusztitások után mingyárt említetik.
1930-ban a község lakossága 660 lélek, kik közül 132 magyar, 537 román. Felekezeti szempontból 27 lakosa római katolikus, 530 görög katolikus, 55 református, 41 görög keleti, 7 izraelita.
Polgármesterei
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Kádár Mihály | független[4] |
| 1994–1998 | független[5] | |
| 1998–2002 | Eszenyi Antal | FKgP[6] |
| 2002–2006 | független[7] | |
| 2006–2010 | független[8] | |
| 2010–2014 | független[9] | |
| 2014–2019 | független[10] | |
| 2019-től | független[1] |
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 264 | 278 | 291 | 327 | 265 | 267 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 60%-a román, 37%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 6,7% cigánynak, 1,3% németnek, 48,8% románnak, 0,4% ruszinnak mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,3%, református 11,7%, görögkatolikus 58,3%, felekezeten kívüli 3,3% (12,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
- Görögkatolikus temploma - 1845-ben épült.
- A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Híres szülöttei
- Choli Daróczi József (1939. május 26. – 2018. május 12.) magyar cigány író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró.
Jegyzetek
- ↑ a b Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Bedő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
- ↑ Bedő Helységnévtár
