Békéscsaba 1912 Előre SE

Békéscsaba 1912 Előre SE
Egyesületi adatok
Alapítva	1912. október 22.
Cím/ Elérhetőség	5600 Békéscsaba, Kórház utca 4-6. Tel.: +36 66 437-089 Mobil: +36 30 955-3745
Többségi tulajdonos	Békéscsaba MJV önkormányzata
Ügyvezető	Királyvári Károly
Technikai vezető	Oláh Imre
Egyesületi színek	lila-fehér
Becenév	Lilák, Violák
Bajnokság	NB II – Keleti csoport
Stadion	Kórház utcai stadion kb. 13 000 férőhely, villanyvilágítással
Vezetőedző	Pásztor József
Sikerek	1x kupagyőztes 1988 NB I 3. hely, 1993/94-es bajnoki szezon
A 2009/10 szezon	NB II – Keleti csoport, 13. hely
Internet
Honlap	www.1912elore.hu
E-Mail	1912elore@1912elore.hu
Felszerelés
Sportszergyártó	Adidas
Mezszponzor	Tondach, Budapest Bank

A Békéscsaba 1912 Előre SE, (régebbi nevein Előre MTE, Törekvés SE, Békéscsabai Előre Spartacus, Békéscsabai Előre FC, Előre FC Békéscsaba), egy békéscsabai sportegyesület és futballklub. Az egyesület a történelem folyamán mindmáig Békéscsaba vezető klubja volt, több szakosztályt is magába foglalt, igen nagy sikereket elérve. Délkelet-Magyarország legnagyobb futballfellegvára, az Utánpótlásnevelő FC-vel karöltve több, mint 400 igazolt sportolója van. 1974-ben került fel az első osztályba, majd 1-2 megszakítástól eltekintve 1998-ig az NB I stabil résztvevője volt. Legnagyobb sikere az 1988-as MNK megnyerése, illetve az 1993/94-es bajnoki szezonban elért 3. helyezés. Fennállása során már több válogatott játékost, híres edzőt adott a magyar labdarúgásnak, többek között Amsel Ignácot, Pásztor Józsefet, Kerekes Attilát. Itt edzősködött többek között Mészöly Kálmán, Csank János, valamint Supka Attila. Szervezeti felépítésében több változás is történt már, 1991 óta csak a labdarúgás tartozik a klubhoz, a többi szakosztály az önállósodás útjára lépett. A csapatnak a Kórház utcai stadion az otthona, ahol általában szépszámú és hangos közönség előtt játszik. Jelenleg a 2009-2010-es idényben a Nemzeti Bajnokság másodosztályában, a Keleti-Csoportban szerepelt.

Története

A kezdetek

Az Előre MTE 1921-ben

Békéscsabán 1912. október 22-én alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület. A sportklub megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét. A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé. A klubszín az alakulást követően rövid ideig sárga-fehér volt, de az alapítók hamarosan áttértek az Előrét a későbbiekben évtizedeken át meghatározó lila-fehér színekre. Az egyesület első hivatalos mérkőzését a gyomai Kner SC otthonában vívta, és 1-0 arányban diadalmaskodott a vendéglátók ellen a csabai csapat.

A békéscsabai labdarúgás első válogatott játékosa Amsel Ignác kapus volt, aki 1922. december 18-án mutatkozott be a nemzeti csapatban a Magyarország - Lengyelország mérkőzésen.

A húszas-harmincas évek rossz gazdasági viszonyai, valamint a nagy gazdasági világválság a sport területén is éreztette hatását: 1933-ban az Előre MTE futballcsapata a felhalmozódott adósságai miatt feloszlott.

A világháború után

Az Előre 1946-47-ben

A másodosztályba jutott Előre 1968-ban

Ezt követően Törekvés SE néven vitte tovább a korábbi munkás sportegyesület a csabai sport hagyományait. 1946 augusztusától újra Előre MTE felirat került a lila-fehér zászlóra, majd 1950-től Építők név alatt, kék-fehér színekben szerepelt a klub. 1963-tól újra a patinás Előre név, és a hagyományos lila-fehér színek tartoztak az egyesülethez, és ebben az időszakban került a labdarúgó-szakosztály mostani otthonába, a Kórház utcába, és ekkor készült el a klubszékház is.

A szisztematikus munkának, az utánpótlás fejlesztésének köszönhetően a csabai foci első nagy sikere az 1968-as évhez kötődik, amikor is a Békéscsabai Előre SC csapata három pontos előnnyel megnyerte az NB II-es bajnokságot a Szolnoki MÁV előtt, és feljutott az akkor másodosztályt jelentő NB I/B-be. A bajnoki idényben hazai pályán csak egy pontot veszített a gárda, és mindösszesen 19 gólt kapott, ami abban az évben a nemzeti labdarúgó bajnokságokban a legkevesebb volt.

A következő meghatározó dátum 1970. december 28-a volt a békéscsabai labdarúgás történetében, ezen a napon több kis sportegyesület összeolvadását követően megalakult a Békéscsabai Előre Spatacus Sport Club. Az új egyesület 12 szakosztállyal kezdte meg működését. Mivel ekkoriban az országos ranglistán a magyar egyesületek közül csak a 239. helyen szerénykedett az Előre, ezért célul tűzték ki az országos egyesületi rangsorban való előrébb lépést, a biztos alapokon nyugvó utánpótlásbázis szélesítését. A hathatós állami és tanácsi segítségnek, valamint az edzők áldozatos munkájának köszönhetően mindez az elkövetkező években meg is valósult, így 1986-ra a Békéscsabai Előre Spartacus egyesülete megkapta az országos kiemelt státuszt, és a klubok között az előkelő, 12. helyezést foglalhatta el, az egyik legjobbat az akkori vidéki klubok közül.

Az első nagy sikerek a 70-es évek második felétől

A feljutó csapat 1973/74-ből

Kerekes gólt lő a Fradinak,
1981. augusztus 22.
Békéscsaba-FTC 3–1

Több évi másodosztályú szereplés után az 1974. június 16-án, Szentendrén 5000 vendégdrukker hangorkánja előtt lejátszott bajnoki találkozón aratott 2–0-s győzelmével a labdarúgó-csapat az NB I/B-s bajnokság második helyén végzett, és a Diósgyőrrel egyetemben felkerült a magyar labdarúgás első osztályába. A feljutást követően valóságos fociláz tört ki Békéscsabán, a szurkolók sorban álltak a bérletekért. Ezen a nyáron rohamtempóban átépítették a stadiont is, felhúzva a mai napig is álló nagylelátót. 1974. augusztus 31-én az MTK látogatott a Kórház utcába az első NB I-es bajnoki mérkőzésen, és a lila-fehérek nagyszerű játékkal 3:1-es győzelmet arattak 16 000 néző előtt a fővárosi gárda ellen.

A nem hivatalos nézőcsúcs 1975. május 10-én született, a korabeli újságok szerint 22 000 csabai néző látta, hogy 1–0-ra legyőzi kedvenc csapatuk a Fradit. Az első szezonban csak a létszámemelés tartotta bent a "lilákat", utána azonban sikerült állandósítani az NB I-es tagságot. 1982-ben az a megtiszteltetés érte a klubot, hogy a spanyolországi VB-n Kerekes Attila helyett kapott a válogatott keretben. 1983-ban kiesett a csapat, de a következő szezonban Pataki Tamás vezetésével rögtön visszajutott az első osztályba, sőt a Rába ETO ellen hatalmas érdeklődés mellett MNK-elődöntőt vívott a csapat (a kint rekedők fákra felmászva követték a mérkőzést), melyet drámai csatában tizenegyesekkel bukott el. Újoncként a 6. helyen zárt a társulat, amely sokáig a legjobb szereplésnek számított.

Az MNK győztes csapat 1988-ból

1988-ban kis híján kiesett az Előre Spartacus, de ennél történt egy jóval lényegesebb dolog (a bentmaradást egy 2–0-s debreceni győzelemmel sikerült kiharcolni), hiszen a Csank János vezette gárda Szolnokon 4 000 csabai szurkoló előtt Csernus (60. p.), Gruborovics (69. p.) és Csató (80. p.) góljaival 3:2-re legyőzte a Bp. Honvédot, elnyerve a Magyar Népköztársaság Kupát. A KEK-sorozatban túljutott a csapat a norvég Brynén (3-0, 1-2), a következő fordulóban viszont a kinti 2:0-s vereség után itthon csak 1:0-ra nyertek a "lilák" (Ottlakán büntetőt hibázott a 90-ik percben ) a Sakariaspor ellen, így a törökök mentek tovább.

Az MNK-győztes Békéscsabai Előre névsora: Miklya Zoltán, Bánfi János, Gruborovics Tibor, Horváth László, Ottlakán Mihály, Fabulya György, Szenti Zoltán, Csató Sándor, Mracskó Mihály, Kanál Zoltán, Árky Lajos, Belvon Attila, Csanálosi Miklós, Szekeres József, Csernus István, Zahorán Zoltán, Gulyás István, Baji Tamás, Pásztor József, Kasik Zsolt.

Edző: Csank János

A remek eredmény után mélyrepülésbe kezdett a gárda, amely odáig tartott, hogy ki is esett az első osztályból 1991-ben, ekkor került a csapat élére a későbbi sikerkovács, a volt csabai gólkirály, Pásztor József.

1990 utáni helyzet

A Békéscsabai Előre legsikeresebb évadja, 1993/94, 3. hely az NBI-ben

A rendszerváltás nem kímélte a klubot sem, 1991-ben összeomlott az Előre Spartacus. Így még az év januárjában megalakult a Békéscsabai Előre FC. Az őszi jó szereplés után tavasszal mindössze egy győzelmet ért el a csapat, kiesett az NB II-be. Ekkor nevezték ki a gárda élére a későbbi sikerkovácsot, Pásztor Józsefet. A másodosztályt a kezdeti bizonytalanság után magabiztosan nyerte a gárda, az 1992/93-as szezonban pedig újoncként 5. hely a bajnokságban és kupaelődöntő a Haladás ellen (0-3, 3-1), majd az 1993-1994-es menetelés következett. Nagyon sok egykori szurkoló, néző a mai napig emlegeti ezt az évadot, mint a majdnem megvalósult csoda időszakát. A csapat szinte a teljes bajnoki évadban a tabella élén állva az utolsó három fordulóban bukta el az aranyérmet a Vác ellen. Egyes szurkolói és játékosok vélekedése szerint az MLSZ nem szerette volna bajnokként látni a csabai csapatot. A bronzérmet „lendületből” egy nagyszerű Intertotó Kupa-sorozat követte: csak az Odensetől kapott ki a gárda, térdre kényszerült a Rapid Wien (3-0), a Sion (7-2) és a Dynamo Dresden (3-2) is. Az utolsó kettő ráadásul hazai pályán. Az UEFA-kupában nagy nehezen sikerült továbbjutni a Vardar Skopjével szemben (1-1, 1-0), majd jön az orosz rémálom (1-6 és 1-0 a Kamisin ellen). A bajnokságban is elindult a klub lefelé, az 1995-ös 5. hely után 1996-ban már osztályozó (0-0 és 5-0 a Kaposvár ellen). Ebben és a következő évben is egy csapatnyi játékos jött-ment. 1997-ben még sikerült a bentmaradás, 1998-ban viszont már nem.

Az új idényt új névvel kezdte a gárda: Előre FC Békéscsaba. A célként kitűzött feljutás nem jött össze, azonban tavasszal a kiesés szele is megérintette a csapatot. 2000 őszén hasonló volt a helyzet, ekkor a kiskőrösi ki-ki meccsen (1-2) sikerült a bentmaradás. A 2001/02-es szezont nagy lendülettel kezdte a csapat, ami a bajnokság végéig is kitartott, így sikerült visszajutni az NB I-be.

2000 után

Az Előre 2002/03-ban újra az NBI-ben!

Önfeledt ünneplés a Kispest legyőzése után, 2002

Az Előre 2007/08-as kerete

A 2002-ben a feljutott Előre háza táján látszólag rendben mentek a dolgok, viszonylagosan jónak mondható volt a játékoskeret is, és a szurkolók is szép számmal látogatták a meccseket. Mégis, az ősz rémálomszerűen indult, és csak a remek tavaszi menetelésnek (a tavaszi tabellán második lettek a csabaiak a ZTE mögött), valamint az időközben sikeres edzőváltásnak (Supka Attila váltotta Garamvölgyi Lajost) köszönhető, hogy bent maradt az egyesület. Szerencséje is volt a csapatnak, mert a Kispest és a Dunaferr jelentősen meggyengült év közben, így e két gárdát sikerült megelőzni a kiesésért folytatott nagy csatában. A következő évadot kicsit megerősödve kezdték a „lilák”, jobban is indult, mint az előző, de itt a végére fogyott el a lendület. Csak osztályozón sikerült megőrizni az első osztályú tagságot a fővárosi REAC ellen. Ezek után a 2004-ben induló bajnokságban fény derült a klub nem túl rózsás anyagi helyzetére. Előre Fc Kft. kizárólagos tulajdonosai: Békéscsaba Labdarúgásáért Alapítvány (Ursz József képviseletében), Borbély Ferenc, Hungária Nyomda Rt., Óré András, többszöri tárgyalás után eladta a klubot Darko Canadic bosnyák „vállalkozónak”. Az „alvilági” kapcsolatokkal is rendelkező üzletember minden valószínűség szerint a legnagyobb ígérethalmazt produkálva Magyarországon cserben hagyta a csapatot – ami teljesen széthullott; fuldokolva az adósságban és rengeteg jogtalanul levont ponttal sújtva várta az MLSZ – MLL jogilag kifogásolt, hibás döntésének helyesbítését. Nem fogadta el a tulajdonos az Előre Fc Kft. NB III-ba való besorolását, mivel az egyesület 44 millió forint adóhátralékot halmozott fel. Ezen a nyáron tehát vészhelyzet alakult ki a békéscsabai labdarúgásban, az NB I-ből kiesett gárda nem kapott rajtengedélyt az NB II bajnoki osztályban. Közben a város felbontotta a teljes objektum (pályák, öltözők, irodák) használatára megkötött szerződést az Előre Fc Kft-vel, így fennállt a veszély, hogy a város fociszerető lakossága labdarúgás nélkül marad. A kialakult helyzetben az NB III-as indulási joggal rendelkező Jamina SE és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogásával megalakult a Békéscsaba 1912 Előre SE, amely a szerzett jogának megfelelően a harmadosztályú bajnokság Alföld Csoportjába nyert besorolást a 2005/2006 bajnoki idényre. Az új alapokra helyeződött békéscsabai labdarúgás zászlóshajója lett az új egyesület, amely szoros együttműködésre törekszik a megyeszékhely másik csapatával, a Megyei I. osztályú Erzsébethely SE-vel, és az Utánpótlásnevelő FC-vel. A Békéscsaba 1912 Előre SE a békéscsabai labdarúgás tradicionális lila-fehér színeit viseli.

Rögtön az első évben a csapat megnyerte az Alföld-csoportot, jogot szerezve a másodosztályú tagságra. Itt a Keleti-csoportba kapott besorolást, abba a csoportba, ami jelentősen megerősödött, elég csak a Nyíregyháza és Ferencváros csapataira gondolni. A tragikus őszi szereplést követően edzőt váltott a gárda, hazahívva a volt csabai Csató Sándort. A tavasz már jobban sikerült, de ez sem volt elegendő a másodosztályú tagság meghosszabbításához. Így, köszönhetően az MLSZ-nek is, ami mindent elkövetett, hogy ne maradhasson bent az egyesület, kiesett az NB II-ből. Így a 2007/2008-as szezont ismét a harmadik vonalban kezdte a gárda, döntően saját nevelésű fiatal játékosokkal, kiegészülve néhány igazolással. A cél még ebben az évadban visszakerülni a második vonalba, ami teljesült is a Szarvas-Kiss edzőpárossal. A 2008-2009-es idényben ősszel nagy lendülettel kezdett az Előre, a másodosztályban újoncként a 6. helyig jutottak ősszel, emlékezetes csatát vívva a Fradival, majd a tavaszi mélyrepülés miatt edzőt váltott a csapat, a korábbi sikeres csabai és újpesti játékost, Belvon Attilát nevezték ki a lila-fehér csapat vezetőjévé. A célként megfogalmazott bennmaradás már a záróforduló előtt eldőlt, a 12. helyen zártak az Előrés focisták. Így a 2009-2010-es bajnoki évadot is Belvon vezetésével kezdte a csapat az egyezkedéseknek megfelelően. Az eredmények azonban elmaradtak a várttól, a kiesés szele is megérintette a csapatot, ezért 2010 áprilisában ismét a korábbi tréner, Pásztor József vette át a csapatot. Vezetésével a gárda a 13., bentmaradást érő helyen végzett, 1 ponttal megelőzve a kieső Ceglédet.

Sportsikerek

Kupagyőztes a Békéscsabai Előre, 1988!

A klub az 1960-as évek második felétől folyamatosan fejlődött, ez kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel kitartott egészen a rendszerváltásig, onnantól - mivel eltűnt a szilárd állami, önkormányzati háttér - már jóval mozgalmasabb évek következtek.

Kronológia:

• 1968: Az Előre feljutott a második vonalba, megelőzve a Szolnoki Spartacust
• 1970: Összeolvadt számtalan kis egyesület, belőlük létrehozva a Békéscsabai Előre Spartacust
• 1974: A csapat kiharcolta az NB I-es indulási jogot
• 1988: A klub eddigi legnagyobb sikere, megnyerte a Magyar Népköztársaság Kupát, mai Magyar labdarúgókupa elődjét. Utána a KEK-sorozatban 2 kört élt meg a csabai gárda.
• 1993/94: A mai napig legjobb eredményt, a bajnokságban a 3. helyet érte el a csapat, ami feljogosította az Intertotó-kupában az indulásra, ami olyan jól sikerült, hogy továbbjutott az UEFA-kupa küzdelmeibe. Itt 2 kört tudott sikeresen teljesíteni.

Híres játékosok

• Amsel Ignác †1974
• Árgyelán János
• Balog Zoltán
• Kerekes Attila
• Keresztúri András
• Kurucz Ádám
• Melis Béla
• Mracskó Mihály
• Láza János †2005
• Pásztor József
• Szekeres József
• Dušan Vasiljević
• Váczi Zoltán

Híres szakvezetők

• Mészöly Kálmán
• Csank János
• Pásztor József
• Dajka László
• Supka Attila

Játékoskeret

Az Előre FC hivatalos játékoskerete a 2010-2011-es NB II-es bajnokságban:

Kapusok
1	Máthé Gábor
12	Balogh Tamás

Hátvédek
13	Kerekes István
17	Makra Zsolt László
21	Juhász György
22	Horváth Tamás
5	Ferenczi Máté

Középpályások
4	Kállai Norbert
20	Laurinyecz Ákos
8	Mészáros László
14	Tóth Norbi
15	Fülöp Tibor
7	Szélpál Tamás
25	Balogh Miklós
16	Sztrunga Zsolt
11	Nagy Viktor

Csatárok
6	Balázs József
9	Lecuta Dan Alexandru
10	Pozsár Gábor
?	Jimmy Jones Tchana

Szezonok

• Az 1996-1997-es szezon
• A 2002–2003-as szezon

Címerek

Az egyesület 1912 óta íródó történelme alatt már jó pár címer volt hivatalos, közös volt mindegyikben, a vezérmotívum végig a lila és fehér szín volt. A rendszerváltás után egyre inkább előtérbe került Békéscsaba, mint város logója, címere is. Erre pár példa, időrendi sorrendben:

Az Előre Spartacus címere a 70-es évekből

Az Előre Spartacus címere a 80-as években

A Békéscsabai Előre címere 1991-ben

Előre Fc Békéscsaba címere 1998-tól

Az Előre címere napjainkban

Stadion

Az első villanyfényes meccs a Kórház utcában, 2003

Az ülőhelyi rész a stadionban

Teltház esetén 16 000 néző, 2002-ben

Az Előrének a hagyományos otthona Békéscsaba VI. kerületében, a keleti városrészben, a Kórház utcában, a körgáttól nem messze található egy elég mély fekvésű területen. A klubnak több helyen is volt régebben pályája, az első a Csányi utcában, majd Kórház utca, Kazinczy utca, aztán ismét Kórház utca.

Jelenlegi állapotában nem számít modern létesítménynek, hiszen 1974 óta gyakorlatilag nem végeztek rajta semmilyen felújítást, csak az 1990-es végén erősítették meg a tartóoszlopokat és esztétikai burkolatot kaptak a betonlelátók. 2004-re készült el a villanyvilágítás a 4 darab 47 méter magas kandaláberrel (avatómeccs: Békéscsaba - Haladás 2:0), illetve lefestették a székeket és pár helyen a vakolatot. Bár a stadion jelen állapotában is elöregedett, de felújítása még várat magára.

2001-ben a stadionrekonstrukciós programban a 3. csoportba kapott besorolást az aréna, de sajnos csak a tervekig jutottak el, pénz már nem maradt a tényleges munkákra. Egyedül a "Fű 2" edzőpálya rekonstrukciója valósult meg, ami modern, mai követelményeknek megfelelő műfüves borítást kapott. 2005 őszétől 2006 tavaszáig zajlott egy nagyobb munka, mikor is a futballpálya körüli atlétikapályát felszámolták, kicsit megnövelve szélességében a játékteret, a maradék részt füvesítették. A régi, magas kerítéseket váltotta egy kb. 120 cm magasságú rácsozat. A füvet kicserélték, így jó állapotú lett a centerpálya. 2007 novemberében kezdődött el a város felőli oldalon egy új keresztlelátó építése 500 férőhellyel, ami tervek szerint 2008 áprilisára készül el.

Jelenlegi állapotában kb. 13 000 embert képes befogadni, ebből körülbelül 10 000 fedetlen állóhely és 3000 fedett ülőhely. Utoljára telt ház 2002 őszén volt, mikor is az FTC elleni mérkőzésre 16 000-en váltottak jegyet az akkori klubvezetés elmondása alapján.

Megközelíteni nem túlzottan nehéz, a város vasúti pályaudvaráról egyenesen kell elindulni az Andrássy úton, majd a főtérre érkezvén balra fordulni, és az Evangélikus nagytemplomnál jobbra, innen egyenesen visz az út a stadionig. Az autóval érkezők (Budapest, Debrecen, Szeged) irányból a békési elágazásnál kell jobbra tartani, majd az előbb említett templomnál balra fordulni. Gyula-Doboz felől a kórház előtt kell jobbra fordulni és onnan már csak pár száz méter

Helyi közlekedéssel legegyszerűbben a 14, 14-A buszokkal (Patyolat-megálló) lehet elérni a pályát, de számos járat áll meg igen közel a sporttelephez.

Az 1A és 3-as buszokról a „Malom térnél” kell leszállni, majd 5 perc séta, míg a 8, 8A, 9, 19, 20-as buszokról a „Kórház” megállónál kell leszállni, onnan pár perc gyalog.

Statisztikák

Bajnoki helyezései

Év	Bajnoki helyezés	Nézőszám átlag	Év	Bajnoki helyezés	Nézőszám átlag
1974/75	14. (újonc)	14 553	1990/91	15.	5 667
1975/76	15.	11 877	1991/92	NB 2: 1.	3 733
1976/77	13.	13 412	1992/93	5. (újonc)	6 333
1977/78	10.	11 353	1993/94	3.	8 333
1978/79	12.	11 236	1994/95	5.	7 367
1979/80	14.	9 294	1995/96	14.	5 067
1980/81	9.	8 559	1996/97	14.	4 765
1981/82	10.	6 412	1997/98	17.	4 971
1982/83	16.	7 467	1998/99	NB1/B: 13.	-
1983/84	NB II: 3.	4 895	1999/00	NB1/B: 6.	-
1984/85	6. (újonc)	7 800	2000/01	NB1/B: 8.	-
1985/86	12.	7 533	2001/02	NB1/B: 1.	-
1986/87	8.	10 600	2002/03	10. (újonc)	3 668
1987/88	13.	8 867	2003/04	11.	3 150
1988/89	7.	8 066	2004/05	16.	2 668
1989/90	11.	6 733	2005/06	NB III: 1.	-

Lejátszott mérkőzések

Meccsek száma Játékos neve 361 Pásztor József 296 Kerekes Attila 270 Királyvári Károly 240 Csató Sándor 228 Szenti Zoltán 218 Fabulya György 180 Mracskó Mihály 178 Láza János, Ottlakán Mihály

Meccsek száma Játékos neve 175 Csanálosi Miklós 163 Szekeres József 160 Vágási Sándor, Steigerwald Zoltán 147 Kurucz Ádám, Kulcsár Sándor 134 Zsömbörgi János 132 Belvon Attila 130 Kasik Zsolt

Meccsek száma Játékos neve 126 Pogács Ferenc 122 Budavári László 120 Kőhalmi István, Kanyári Zoltán 114 Fodor Tibor 113 Zsíros György, Szarvas János 112 Gulyás István, Baji Tamás 101 Tisza Gábor

Gólok száma

Gól Játékos neve 45 Pásztor József 43 Kulcsár Sándor 41 Szarvas János 37 Csató Sándor 35 Kurucz Ádám 31 Királyvári Károly

Gól Játékos neve 30 Szekeres József 28 Vágási Sándor 27 Budavári Sándor 26 Pogács Ferenc, Kanyári Zoltán 22 Melis Béla 18 Csanálosi Miklós

Vezetőedzők

Piller Sándor, id. (1967-1973) Babolcsay György (1973-1975) Szita László (1975) Szűcs Gyula (1975-1976) Mészöly Kálmán (1976-1978) Ondrik István (1978-1980) Marosvölgyi Károly (1980) Zalai László (1980-1983) Pataki Tamás (1983) Süle István (1983-1986)

Csank János (1986-1989) Vígh Tibor (1989-1991) Pásztor József (1991-1996) Silviu Iorgulescu (1996) Bozai Gyula (1997) Pásztor József (1997-1998) Vágó Attila (1999-2000) Dajka László (2001-2002) Pásztor József (2002) Sikesdi Gábor (2002)

Garamvölgyi Lajos (2002-2003) Supka Attila (2003-2004) Vágó Attila (2004) Dajka László (2004-2005) Pajkos János (2005) Jakab Péter (2005-2006) Csató Sándor (2006-2007) Szarvas János (2007-2008) Kiss János (2008-2009) Belvon Attila (2009-2010) Pásztor József (2010-)

Szurkolók

A Békéscsabai Előrének hagyományosan nagy és hűséges szurkolótábora volt. A mai magyar labdarúgás helyzete ellenére is a csapatnak sokáig lelkes, nagyszámú rajongótábora volt, akik mindenhová elkísérték a csapatot. A 2000-es évek legvégétől a sorozatos rossz szereplés miatt a nézőszám jelentősen visszaesett, csak a nagyobb derbiken volt számottevő.

Egy kis történelem

Szentendre - Előre '74

DVSC - Előre 1994, Előrések

Kispest - Előre FC 1995, Bozsik-stadion

A csabaiak kézilabda mérkőzésen is bíztatják a lilákat

A másodosztályban, Szolnokon a csabaiak

A szocializmus alatt értelemszerűen nem működtek szervezett szurkolói csoportok a Viharsarok fővárosában, ahogy az ország más részein sem. Békéscsaba azonban mindig is az egyik olyan pontja volt az országnak, ahol az emberek nagyon szerették a futballt, és a város méreteihez képest Magyarországon arányaiban igen sokan jártak ki a mérkőzésekre. Már a két világháború között sem voltak ritkák a 4-5000-es létszámok, ami csak tovább emelkedett 1945 után. Amikor a csapat feljutott az NB I-be, akkor például 5000 „lila” kísérte el kedvenceit a 250 km-re fekvő Szentendrére. Az első bajnoki évadban az akkor 60 000-es lakosságszámú Békéscsabán 14 500 volt az átlagnézőszám, ami az országban igen magas értéknek számított. A nagy nézőszámok nagyon sokáig megmaradtak, az 1993/94-es szezonban például csak a Ferencváros stadionját látogatták többen a Kórház utcainál. Még a 2000-es évek elején is elfogadható létszámok voltak, a 2002-es telt ház azonban már nem valószínű, hogy egyhamar újra elő fog fordulni. A mai napig ez az egyik olyan létszám, ami az ezredforduló óta az egyik legmagasabb volt magyar bajnokságban. A csapat szereplése 1997 óta finoman szólva is gyenge, tehát ez rányomta a bélyeget a szurkoló életre is. Manapság az NB II-ben stabilan 600-800 ember jár ki, idegenbe pedig mindenhová kíséri a csapatot pár ember.

A szervezett szurkolói csoportok megjelenését 1992-re tehetjük Békéscsabán, ami elég korai volt a hazai viszonyok közepette. Ez még a másodosztályban történt. A csoportok, idősorrendben:

• Violet Fanatics

Az első kezdeményezés. A zászló 1992 tavaszán debütált a másodosztályban. Három évvel később már Football Crew volt a név, majd "beolvadt" a Violet Side-ba.

• Viola Settore

1993-ban került ki először a kerítésre a drapéria. A társaság Békéscsaba egyik külső kerületéből, Mezőmegyerről verbuválódott. A nagy sikerek idején minden stadionban látható volt zászlójuk, így akkor mindenki velük azonosította tábort. Létszámuk a legjobb időkben is legfeljebb 15 fő volt. Néha manapság is kiteszik transzparensüket nosztalgiából.

• Viola Zone

Ez a zászló is 1993-ban jelent meg először. A név onnan vált ismertté, hogy egy drapéria Újpesten (1994), egy pedig Kispesten (1996 kupameccsen) cserélt gazdát. Utóbbi év második felétől a társaság főleg kézlabdameccseken tűnt fel, sokszor idegenben is.

• Viharsarki Viola Terror

A csapat 1993-tól futott ezen a néven, bár a drapi csak két évvel később készült el. Ők próbáltak keményebb vonalat hozni, ami nem igazán sikerült nekik. Néhányszor összetűzésbe kerültek más táborokkal, illetve a rendőrséggel is. Idővel létszámuk is megfogyatkozott.

• Violet Side

Kezdetben Mesecsoportként indult a társaság, Hókuszpók arcképével ellátott karszalagot hordtak és ez a fej díszelgett a zászlón is. Sokszor komolytalankodtak, de egy idő elteltével már komolyabban vették a szurkolást.

• Viola Devils

1996-ban alakult a fiatalokat tömörítő társaság. Régebben még röplabda-meccseken tűntek fel és elkövettek néhány látványt is. A tagok közül a mai napig sokan járnak meccsre, így tagjai az egyesült csoportnak is.

Csoportok

Előre FC - DVSC 2004

Előre FC - FTC 2004

Előre FC - Haladás, szurkolói piró

Előre FC - DVSC 2004, csabai tábor

Békéscsabán a jelen pillanatban két szervezett szurkolói csoport működik, az alábbiakban ezek kerülnek bemutatásra. Fontos azonban kiemelni, hogy van elég sok olyan ember is, aki bár nem tagja egyik csoportnak sem, mégis a táborhoz tartozónak érzi magát és rendszeresen buzdítja a „lilákat” itthon, úgy mint idegenben is.

• Stormcorner

Az előbb említett csoportocskák maradék emberei gyűltek össze 1997 végén, hogy ezentúl egy csoportként működjenek tovább. Mivel a többség már jól ismerte egymást, így nem volt nehéz zöld ágra vergődni. A név kiválasztásakor fontos volt, hogy egyedi legyen, az „ultra” és a „viola” szavak mellőzésével. Így lett a csoport neve Stormcorner, ami mind a mai napig létező és aktív alakulat. A mag, mint szinte mindenhol, egy baráti társaság. A tagok átlagos életkora 25-32 év közé tehető, létszámuk a sikertelenségek, bajok közepette megcsappant, de aki maradt, azt már valószínűleg semmi sem tántorítja el a lelátók világától. A politikai beállítottság jobboldali, de ez nem mindig kerül előtérbe. Szurkolási stílusban nem jellemzi a csoportot semmi idegen dolog utánzása, döntően hűek maradnak magunkhoz, sokszor spontán történnek a dolgok.

• Bad Boys Békéscsaba

A Bad Boys nem olyan régi alakulat, 2002. április 20-án debütált egy hazai, Diósgyőr elleni mérkőzésen a másodosztályban. Kezdetben egy 6 fős baráti társaság alkotta a csoportot, amely a későbbiekben folyamatosan bővült, köszönhetően az első osztályú szereplésnek. Ebben az időszakban mintegy 30 fizető tagot számlált a tagság, amely kézilabda illetve labdarúgómeccseken egyaránt jelen volt és van. A BB alapításának idején talán az ország egyik legfiatalabb csoportja volt, és mivel idegenbe is rendszeresen eljártak, hát értelemszerűen előfordultak összetűzések más táborokkal, amiből nem mindig jöttek ki jól a fiúk. Azonban ez javukra vált, a nem oda valók kihullottak, és aki maradt, az tényleg igazi fanatikus. Az átlagéletkoruk még most is csak 20 év körül van, és ez pozitívum a jövőre nézve. Egyre inkább részt vesznek a látványelemek gyártásában is. A két csoport kapcsolata teljesen jó, az „öregek” és „fiatalok” jól megértik egymást.

Szurkolói élet

Előre - ZTE, 2004, csabai füstök

Előre - Haladás, 2004, tüzijáték

A békéscsbai szurkolói életből néhány érdekesebb információ, adalék, érdekesség. Ez nagyjából az utolsó tíz évet jelenti, de akadhatnak olyan dolgok is, amik már igen régen jelen vannak, nem változtak.

• Törzshely

A B-közép a kezdetektől az állóhely közepén tanyázott, ezen a téren nem is történt változás. Jelenleg ez a „C” szektort jelenti, annak is főleg az alsó részét. A korláttól felfelé a korosabb drukkerek szoktak állni, és természetesen ők is kiveszik a részüket a buzdításból. Jelenleg kb. olyan 100-200 ember szokott állni ezen a helyen, de ebből értelemszerűen nem mindenki tagja a tábornak. Volt ugyan néhány próbálkozás átköltözni valamelyik kanyarba, de ez nem vonzott sokakat, így abbamaradt. A stadion nyugati oldalán (a mostani vendégszektor mellett) elkezdődött az új lelátói rész építése, ha kész lesz, akkor esetleg majd még lehet e téren változás.

Sokszor gondot jelent, hogy a kiemeltebb meccseken nagyon közel található egymáshoz a hazai, illetve a vendégtábor. Emiatt az évek során sokszor történtek kisebb incidensek, ám a nagy balhék már egy ideje elkerülik a Kórház utcát.

• Barát-ellenség

A csabai tábor jó viszonyban volt az Újpest, Haladás, Videoton, Nyíregyháza és a Vasas szurkolóival, bár néhány kontaktust illetően megoszlottak a vélemények. Ezen kapcsolatok egy része leépült, másik része fönnmaradt. A Bad Boys jó viszonyt ápol az újpesti Fidelityvel, illetve pár Hali-drukker is járt már a Kórház utcában vizitálni. Jelenleg a magyar csoportok döntő részével semleges a kapcsolat.

Az ellenfelek listáját a Debrecen, a Szeged-Hódmezővásárhely, a Ferencváros és a Diósgyőr jelenti.

A debreceniekkel 1992-ben romlott meg a viszony, az azóta eltelt időkben már jó párszor találkozott egymással a két tábor, és az egymás iránt érzett utálat nem sokat változott.

A szegedi-hódmezővásárhelyi táborral a csabaiak sokáig nem találkoztak, aztán ahogy jött fel a vásárhelyiek kézilabdacsapata, úgy lett felmelegítve ismét a korábbi viszony. Mára már lehiggadt az egykor parázs szembenállás, mivel a felek jobbnak látták a korábbi sérelmeken való felülemelkedést.

A fradisták egészen más kategóriát jelentenek, míg a diósgyőriek iránt érzett antipátia Tornyi Barnabás pár megnyilvánulása, illetve néhány egyéb ok miatt ered.

Külső hivatkozások

• A Békéscsaba 1912 Előre SE hivatalos honlapja
• A Stormcorner szurkolói csoport honlapja
• Hajrá Csaba portál
• Bad Boys szurkolói portál
• Nézőszámstatisztikák a futball világából (angolul)
• Futball Adattár
• Index – Békéscsaba
• Békéscsabai Előre FC - Romaniansoccer