Alkoholizmus Magyarországon

Egy magyar alkoholellenes rajz: bortermelés millió hektoliterben 1928-ban (a Társadalmi lexikonból)

Magyarországon az alkoholizmus komoly népbetegségnek számított és számít, ez azonban az alkoholfogyasztásnak csak egyik (legsúlyosabb) szintje. Ugyanakkor a mérsékeltebb és/vagy eseti alkoholfogyasztás is számtalan problémával függ össze, amelyeket ez a szócikk igyekszik összegyűjteni. A bajok egyik fő oka, hogy „az alkoholfogyasztás fontos szociális szerepet tölt még be a tár­sa­da­lom­ban”. Egy másik tanulmány így fogalmaz: „A magyar kultúra minden rétegében évszázadok óta megtaláljuk az ivás, sőt a lerészegedés pozitív értékelését: a legnagyobb tömegekben elterjedt kultúrában, a népdalokban (Kicsiny hordócska, jó bor lakik benne) és a magyar nótákban (Korcsmárosné, száz szál gyertyát, száz icce bort tegyen az asztalra); az irodalomi kultúrát népszerűsítő művekben (Dobó István lerészegedése az »Egri csillagok« filmváltozatában); a magyar kultúra legszebb alkotásaiban (az egyik legszebb magyar költemény, a »Vén cigány« refrénje: »Szív és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!«)”.

Érthetetlen, hogy a vezető politikusok miért tekintenek „szent tehénként” kérdésre, és miért kerülik a bolygatását. Pedig a szakemberek kutatásai egyértelműen kimutatták, hogy az alkohol az egyik legveszélyesebb drog, amely az emberi szervezet minden sejtjét roncsolja. Ezért az alkoholos italok rendkívül egészségtelen narkotikus drognak minősülnek, fogyasztásuk soha, még kis mennyiségben sem ajánlott.

Az alkoholfogyasztás

Egy megközelítés szerint több kultúrában megtalálható valamilyen kábítószer általános használata, azonban ezek kultúránként meglehetősen eltérőek lehetnek. Az alkohol elsősorban a nyugati világ klasszikus drogja. Ebből következik, hogy az egyes kultúrák harcát a (nem legális) drogok ellen, felfoghatjuk úgy, mint a „domináns drog harcát a kisebbségi drogok ellen.” (Mint ahogy Európában történik a legális alkohol javára a tiltott kábítószerekkel szemben.)

Az alkoholizmus fogalma

A magyar értelmező szótár szerint az alkoholizmusnak két fő jelentése van:

• „Szeszes italoknak, főként pálinkaféléknek az egészségre káros mérvű, szenvedélyes, rendszeres fogyasztása.”
• „Az ennek következtében jelentkező és főként az idegrendszer bántalmaiban megnyilatkozó kóros állapot, ill. betegség.”

A közbeszéd általában össze szokta vonni a két dolgot. Régebben elterjedt volt az iszákosság használata is, ez azonban a magyar értelmező szótár szerint inkább a részegeskedést – az alkoholfogyasztás és az alkoholizmus egyik lehetséges tünetét – jelenti:

• [iszákos] „Olyan (személy), aki rendszeresen sok bort, szeszes italt fogyaszt; részeges.”

Mivel az alkoholizmusnak minősítik pontatlanul gyakran a különböző szintű és formájú alkoholfogyasztást, szükséges kisebb csoportokra bontani az alkoholfogyasztók körét. Ennek egyik formája a következőképpen néz ki:

• 1. Az absztinensek sohasem isznak. Ez kiterjedhet az egész életükre, vagy annak bizonyos időszakára.
• 2. A társasági ivók szeszes italt rendszeresen nem vásárolnak, és csak bizonyos alkalmakkor ill. társaságban isznak.
• 3. A rendszeresen, de mértékletesen ivók esetében a szeszes italok a táplálkozás és az élvezetszerzés szerves részei, de lerészegedni nem szoktak.
• 4. A ritkán, de mértéktelenül ivók azok, akik alkalmanként, pl. házibulikban lerészegednek.
• 5. A szeszes italt mértéktelenül fogyasztó nagyivók sokat isznak, de egyelőre az alkoholbetegség tünetei még nem jelentkeznek náluk.
• 6. A mértéktelenül ivó, un. részegesek vagy iszákosok rendszeresen lerészegednek, de az alkohol-függőség tünetei nem (vagy még nem) észlelhetők.
• 7. Az alkoholisták esetében a mértéktelen szeszesital-fogyasztás már alkohol-függőséghez és – ital hiányában – megvonásos tünetekhez vezet.

Az etanol hatásai az emberi szervezetre

A drogok veszélyességi skálája. Az alkohol a legveszélyesebb drogok közé tartozik.

Fontos kiemelni, hogy mennyiségtől függetlenül az alkoholos italokban lévő alkohol, pontos nevén etil-alkohol (borszesz, C2H5OH) az emberi szervezet egészére önmagában mérgező vegyület. Ennek egyik fontos és kedvelt – ám korántsem kizárólagos – része a tudatmódosító képesség – azaz az etanol hatással van az idegrendszerre, ezért orvosi szakszóval pszichoaktív szernek minősül. A tünetek növekedését viszont nem kizárólag az elfogyasztott alkoholos ital mennyisége, hanem azok alkoholtartalma is befolyásolja. Az alkoholmérgezés fokozatai a következők:

• Normál tudat állapot: mintegy 0,5 ezrelék alatt az alkoholmérgezésnek látható jele nincs.
• Enyhe ittasság: 0,3-1,2 ezrelék esetén felszabadultság-érzés, beszédessé válás, apróbb mozdulatok elbizonytalanodása következik be, a reakcióidő csökkenést mutathat.
• Ittasság: 0,9-2,5 ezrelék esetén a reflexek erőteljes lassulása, a járás bizonytalanná válása, az egyensúlyérzés, a felfogóképesség, gyakran ítélőképesség erős romlása kíséri az állapotot.
• Zavart viselkedés: 1,8-3,0 ezrelék esetén az összpontosítási képesség elvesztése, az egyszerűbb mozdulatok bizonytalanná válása, a térbeli tájékozódóképesség elvesztése jelentkezik. Megjelennek a fizikai rosszúllét jelei: szédülés, fejfájás, hányinger.
• Aluszékonyság: 2,5-4,0 ezrelék esetén fizikai és szellemi lomhaság, a fejfájás, a szédülés, a vizelési inger és a hányinger fokozódása, a reakcióidő rendkívüli elhúzódása, és a helytől független erős elalvási kényszer a jellemző.
• Kómás/Életveszélyes állapot: 3,5-5,0 ezrelék esetén teljes eszméletvesztés következik be, a testhőmérséklet kórósan alacsonyra süllyed. A légzés és a keringés koordinálatlanná válik, de a légzés le is állhat, ami fulladásos halálhoz vezet.
• Halál: durván 5 ezrelékpont feletti véralkoholszint az alkoholmérgezés szélsőségesen magas szintjének minősül: ebben az állapotban az életfunkciók fenntartása gyakorlatilag lehetetlen.

Az alkohol emellett kiváltó okként szerepelhet többek közt az elhízás, a memóriaromlás, a depresszió, a stroke, a máj-elzsírosodás, és a hasnyálmirigy-gyulladás esetén is. „Nincs olyan alkoholmennyiség, amely biztonsággal fogyasztható lenne” – fogalmaz egy másik tanulmány. Manfred Singer professzor, német alkoholkutató az Apotheken Umschau című szaklapnak nyilatkozva már 2009-ben felhívta a közfigyelmet arra, hogy „valamilyen módszertani hiba áll az elmúlt években megjelent csaknem minden olyan tanulmány hátterében, amely az egészségre hasznosnak minősíti a mérsékelt szeszesital-fogyasztást.”

Az alkohol más drogoktól eltérően érthetetlen okokból széles körben elfogadott, jogilag általában bizonyos keretek között fogyasztása és forgalmazása engedélyezett Magyarországon is. Számtalan vélemény szerint a legveszélyesebb kábítószer. Ezeket a nézeteket Magyarországra nézve Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus és pszichoterapeuta is megerősíti. Az alkohol azonban számos országban – köztük Magyarországon – még ennek ellenére is legális.

A magyarországi alkoholizmus múltja

Az alkohollal kapcsolatos problémák, beleértve a direkt alkoholizmust már a középkor óta ismert volt Magyarországon. Korai feljegyzésként tanúskodik a Képes krónika II. Béla magyar király (1110–1141) esetéről, aki vaksága miatt fordult a kábítószerhez: „Miután az ország megerősödött kezében, borivásra adta magát. Udvari emberei hozzászoktak, hogy mindent megkaptak a királytól, amit részegségében kértek tőle, és amire a király kijózanodott, vissza már nem vehette.” A király – feltehetően alkoholizmusa miatt – fiatalon, alig 30 éves korában hunyt el. Négy évszázaddal később hasonló problémákról ír Forgách Ferenc erdélyi kancellár De statu rei publicae Hungaricae commentarii című művében II. János magyar király vagy ismertebb nevén János Zsigmond (1540–1571) története kapcsán is. János Zsigmond is korán, életének 31. életévében hunyt el.

A 16. századtól kezdve maradtak fenn irodalmi alkotások, amelyek az alkohollal kapcsolatos veszélyekre hívták fel a figyelmet. Az 1979-ben megjelent A magyarországi alkoholizmus elleni küzdelem múltjából című könyv komolyabb gyűjteményt állított össze ezekből a szövegekből. A teljesség igény nélkül néhány:

• Tinódi Lantos Sebestyén: Sokféle részögösről (1552)
• Heltai Gáspár: A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus (1552) – A művet és keletkezéstörténetét Czóbel Ernő irodalomtörténész elemezte alaposabban Heltai Gáspár: A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus – A magyar társadalom lelki és anyagi válsága a reformáció korában című, Budapesten 1911-ben megjelent művében.
• Decsi Gáspár: Az részegségről (1582)

Szenczi A. Pál református lelkész Részegesek Jajos Pohara címen írt prédikációt. Sokat foglalkoztak más korabeli egyházi emberek (így például Bornemisza Péter, Kulcsár György, Pázmány Péter) az iszákosság kérdésével, és több nagy úr, így II. Rákóczi Ferenc is mértékletes életmódjáról és az alkoholizmus elítéléséről volt ismert. Több országgyűlések törvény, határozat és törvényhatóságok rendelet kiadásából lehet következtetni a betegség 17–18. századi elterjedt voltára.

A 19. században több beszédében és értekezésében Széchenyi István, Kossuth Lajos, Czuczor Gergely, Királyi Pál és Király János támadta az alkoholizmust, és különösen a pálinkafogyasztást.

Ugyanakkor kiemelendő a 19. század második felében új, hatalmas szeszgyárak létesültek országszerte és különösen Budapesten. Ezek működését az állam érthetetlen okokból semmilyen módon nem korlátozta. Néhány ezek közül: Dreher Sörgyárak Zrt., Óbudai Szeszgyár, Gschwindt-féle Szesz-Élesztő-Likőr és Rumgyár, Első Magyar Szeszfinomító, Orczy úti Szeszgyár, Haggenmacher Sörgyárak Rt., Törley Pezsgőmanufaktúra.

Az 1862-ben alapított kőbányai Dreher Sörgyárak egyik, ma már üzemen kívül lévő épülete

A magyarországi alkoholizmus a 20. század első felében

Auguste-Henri Forel svájci elmeorvos, az alkoholfogyasztás ellenzője több előadást is tartott a századelő Budapestjén

A 20. század elején szervezett formában megindult az alkoholizmus elleni küzdelem az orvosok és a társadalomtudósok részérül különböző egyesületek keretében. Ennek hátterében többek közt az állt, hogy Budapesten több előadást tartott a témakörrel kapcsolatban az alkoholfogyasztás radikális ellenzőjeként ismert Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, a zürichi elmegyógyintézet korábbi igazgatója. Forel tevékenységének köszönhető, hogy hamarosan létrejött a Good Templar-rend magyarországi szervezete. (Forelnek egy kisebb alkoholellenes füzetét, Az orvosok és az alkoholt le is fordították 1906-ban magyar nyelvre, az ugyancsak ekkoriban lefordított A nemi kérdés pedig részletesen foglalkozik a szerelmi élet és az alkoholizmus kapcsolatával.) Az ekkoriban fellépő alkoholellenes orvosok és egyéb tudósok:

• Madzsar József (1876–1944) orvos, 1918–1919-ben a Fővárosi Könyvtár igazgatója (A szeszes italok hatása az utódokra),
• Pogány József (1886–1938) újságíró, kommunista politikus, később a Tanácsköztársaság idején külügyi népbiztos,
• Stein Fülöp (1867–1918) az Angyalföldi Elmegyógyintézet, majd Schwartzer-féle intézet főorvosa (Az alkoholizmus ellen való védekezés hazánkban, Az alkohol, Az alkohol kérdés mai állásáról, Az iszákosság és annak leküzdése),
• Hollós József (1876–1947) orvos, szegedi kórházi boncoló főorvos (Az alkoholizmus okairól, A szeszes italok hatása a szervezetre),
• Dóczi Imre orvos (Nemzetgazdasági szempontok az alkoholkérdésben, Az alkohol és hatása a gyermekre, A közigazgatás föladata az alkoholellenes küzdelemben),
• Salgó Jakab (1849–1918) az Országos Ideg és Elmegyógyintézet főorvosa (A szeszmérgezés és nehéz kórság kórtani viszonya, Az alkoholizmus társadalmi jelentősége),
• Pándy Kálmán (1868–1945) a nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosa (A szeszes italokról és nemi betegségekről),
• Hollós István (1872–1957) az Országos Ideg és Elmegyógyintézet osztályvezető főorvosa (Az alkoholisták gyógyítása az elmegyógyintézetben),
• Cholnoky Jenő (1870–1950) földrajztudós (Az alkohol a földön),
• Nógrády László (1871–1939) állami főgimnáziumi tanár, pszichológus (Az alkohol).
• Arató Emil (1885–1978) sportorvos, az Alkohol Ellenes Munkás Szövetség alapító elnöke.

Az alkohol néven külön folyóirat is indult a témakörrel kapcsolatos tudományos értekezések számára. Donáth Gyula (1849–1944), a Szent István Kórház az ideggyógyászati osztályának főorvosa is vezető szerepet töltött be az alkoholellenes mozgalomban és megalakulása óta elnöke volt az Absztinens Orvosok Egyesületének. Több tanulmánya megjelent a témakörrel kapcsolatban (Alkohol és munka, Az alkoholtilalom kivihetősége Magyarországon, Alkoholizmus és alkoholkérdés). Foglalkozott az alkoholkérdéssel Dalmady Zoltán (1880–1934) orvos is 1909-ben megjelent Mendemondák a természettudomány köréből című kötetében, és feketén-fehéren szót emel az alkohol bárminemű fogyasztása ellen:

„Az alkohol, mint a közérdeklődés egyik központja, számos mendemondának ád anyagot. Szomorú, de való igaz, hogy e téves adatokat aljas önérdekből sokan céltudatosan, tervszerűen terjesztik. Hiába beszél a szesz ellen a tanító, a pap, az alkohol elleni küzdelem valamely harcoló tagja, mikor a nép látja, hogy a szeszmérés az állam támogató oltalma alatt áll, hogy a bor az oltáron is létjogosultsággal bíró nemes ital. Még ha kiirtanók is a palotáktól a kunyhókig elterjedt rossz szokásainkat, hogy csak szeszfogyasztás mellett tudunk jóízűen beszélgetni, hogy minden ünnepségünket, legyen az újév, névnap, jubileum, keresztelés, esküvő vagy halotti tor, csak szeszfogyasztás kíséretében tudjuk »méltóan« megülni: még akkor is sok csataterünk maradna a különböző mendemondák által okadatolt szeszfogyasztás ellenében.”

A következő megállapításokat teszi:

• az alkohol legcsekélyebb fogyasztása is rontja, nemhogy fokozná a munkaképességet;
• az alkohol egyik legjellemzőbb hatása a kritika elhomályosítása;
• az alkohol a hideg érzést ugyan csökkenti, de a testet nem melegíti;
• az alkohol táplálkozás szempontjából szörnyű méreg, drága, egyben nagyon is egyoldalú és nélkülözhető értékkel bíró tápszer („Annyi fehérje, amennyi 1 l sörben van, van 120 g tejben, 25 g húsban, 60 g kenyérben – de míg 1 l sör 40—50 fillér, addig 120 g tej 2—3 fillér, 25 g hús 3—8 fillér, 60 g kenyér pedig 2 fillér.”)

A rövid életű 1919-es Tanácsköztársaság alatt teljes szesztilalmat vezettek be, amelyet később megszüntettek.

Dr. Stein Fülöp kutatásai szerint Budapesten a 20. század elején még egy a mértékletesen élő munkás is keresetének átlagosan 15%-át költötte szeszes italokra. Magyarországon a dr. Dóczi Imre által feldolgo­zott adatgyűjtés szerint (1908) 354 letartóztatási inté­zet 70.707 (56.648 férfi, 14.059 nő) foglya közül kifejezetten iszákos volt 8320 (11,3%), rendszeresen élt szeszes itallal 42.107 (58,5%), kivé­telesen ivott szeszt 19.921 (27%). A bűntett elkövetése alkalmával ittas állapotban volt 16.649 (27,9%) férfi és 2779 (19,77%) nő. (Ez összesen 19.428 személy, azaz az összes letartóztatottak 27.48%-a.) A korszak jelentős enciklopédiája, a Révai nagy lexikona I. kötete (1911) kiemeli a fenti adatok mellett:

„A szeszes italok fogyasztása nagy mértékben hozzájárul a balesetek számának emeléséhez is. A szeszes italok fogyasztása az öngyilkosok szá­mára is nagy befolyást gyakorol. Számos adat szolgáltat bizonyságot arra, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás fontos tényezője az elszegénye­désnek, az anyagi nyomornak. A szeszes italokra kiadott összeg improduktív kiadás, amely — a népesség legnagyobb része kisemberekből, mun­kásokból állván — azoknak háztartását minden haszon nélkül aránytalanul megterheli. [...] A ma­gyarországi munkásság évi jövedelmének átlag 18%-át adja ki szeszes italokra. Nemcsak az egyes embereknek, de az államnak is nagy kárt okoz az, hogy a szeszes italok fogyasztása által egészségükben megtámadott produktív munkára képes emberek millióit veszti el, hanem azáltal is, hogy az alkoholizmus áldozatairól az államnak, vagy a társadalmi jótékonyságnak kell gondos­kodni. A szegényügy, lelencügy, börtönök és fegy­házak, kórházak és elmegyógyintézetek, epilepti­kusok, gyengeelméjűek, hülyék intézeteinek, a közrendnek fenntartása mind oly kötelezettséget ró az államra, amelyek teljesítését jórészben az alkoholizmus teszi szükségessé. Hozzávéve ehhez a munkaképesség csökkenését, a balesetek nagy számát, az élettartam rövidségét és a faj degenerálását, fogalmat kapunk az alkoholizmus pusztí­tásairól. Az alkoholfogyasztás gazdasági kára abban is nyilvánul, hogy a népesség élelmezésé­től nagy mennyiségű gabonát von el. Egy rossz termés valóságos nemzeti csapással ér fel és a nép mégis milliárdokat érő gabonát fogyaszt el sze­szes italok alakjában és vonja el a táplálkozástól. [...] A kísérletekből megállapítható, hogy olyan, anyag, mint az alkohol, mely az élő szervezetre károsan hat, nem szolgálhat egyszersmind olyanul is, amely annak pótlására és felépítésére van hivatva. A szeszes italok fogyasztása a nép legszélesebb-rétegében van elterjedve és az alkoholtermelés, el-árusítás annyi érdeket köt le, hogy a küzdelem csak akkor lesz eredményes, ha minden erre alkal­mas eszközt és fegyvert sikerülni fog ellene harcba vinni.”

A két világháború közötti időben – ha korlátozott mértékben is – nem szünetelt az orvosok felvilágosító tevékenysége. Ennek két példája Az egészség enciklopédiája (1926) és az Társadalmi lexikon (1928); mindkét mű részletesen foglalkozik az alkoholizmussal kapcsolatos problémákkal. Pazár Zoltán Az ittasság és az iszákosság vizsgálata valamint ennek jelentősége az igazságszolgáltatásban címen részletes monográfiát készített a témakörrel kapcsolatban, amely (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára-sorozat 183. darabjaként jelent meg Budapesten 1942-ben. 1934-ben Dr. Szekeressné Ajtay Mária hívta fel a magyar nők figyelmét az alkoholfogyasztás veszélyeire a Magyar orvosnők tanácsai nők számára című műbe írt tanulmányában (Az alkoholizmusról). Az alkoholos italok teljes elkerülését ajánlja a neves orvosok által a magyar családok számára összeállított népszerű ismeretterjesztő mű, A család egészsége is (1928). Tóth Tihamér (1889–1939) római katolikus pap a fiatalok számára írt nagy sikerű Levelek diákjaimhoz című sorozatában Ne igyál! címen foglalkozott a kérdéssel.

A magyarországi alkoholizmus a 20. század második felében

Általánosan

A 20. század második felében a növekvő jólét az alkoholfogyasztását növekvését hozta, és ez fokozottan érvényes volt a fiatalkorú lakosságra is. Sajnálatos módon megállapítható, hogy Magyarország is ezen országok halmazába tartozott. Az 1970-es években példa erre Budapest bűnügyi statisztikája, amely szerint az összes fővárosi bűncselekmények 20-22%-ában alkoholos befolyásoltság volt a háttérben. Ez az arány egyes kriminológiai területeken magasabb is volt:

• garázdaság 70-75%
• ifjúság elleni bűncselekmények 45-50%
• emberölés 40%
• testi sértés 35%.

Hasonlót állít az országos statisztikáról egy másik tanulmány: „az ismertté vált összes bűncselekmény felderített elkövetőinek mintegy egynegyede alkoholtól befolyásoltan vitte végbe tettét.”

Ebben az időben Tariska István (1915–1988), az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet igazgató főorvosa foglalkozott a kérdéssel (Tanulmányok az alkoholizmus pszichiátriai következményeiről). Jelentős feldolgozásnak számít az Alkohológiai Kiskönyvtár is, amely 1980 és 1987 között 10 kötetben jelent meg.

Fontos adalék, hogy ugyanebben az időben az állami gondozásba vett gyerekek 30,8%-ánál a kiváltó ok a szülői alkoholizmus volt. Valamint az is, hogy a budapesti lakosok élelmiszerekkel kapcsolatos kiadásainak mintegy 10-11%-át a szeszes italokra költött pénz tette ki.

1978-ban bevezettek ismét egy korlátozott szesztilalmat, amely szerint munkanapokon volt tilos vendéglátó üzletekben reggel 9 óráig szeszes italt értékesíteni, a dolgozni igyekvők munkaképességét megóvandó.

Részletesen foglalkozik az 1970-es évek alkoholizmusával a Fekete János által összeállított Alkoholizmus. Kórkép vagy korkép? című tanulmánykötet. A tanulmány utal arra, hogy részegeskedés kiemelten veszélyes a társadalomra, mivel nemcsak a személyiség testi-lelki állapotát, társas kapcsolatát károsítja, hanem sérti a közösségé érdekeket, az erkölcsi, magatartásbeli, jogi normákat. A tanulmány megállapítja azt is, hogy ma (1982) Magyarország a világ nagy szeszfogyasztó országai közé tartozik, annak minden káros következményével együtt. Ez:

1. az abszolút alkoholfogyasztás tekintetében;
2. az alkoholisták 100.000-et meghaladó nagyságrendjében;
3. az alkoholista szülők miatt veszélyeztetett helyzetű gyermekek számában;
4. a családi, elsősorban házastársi kapcsolatok megromlásának növekvő arányában;
5. az alkoholfogyasztással összefüggő balesetek, megbetegedések, és halálokok emelkedő tendenciájában;
6. az öngyilkosság fokozódó gyakoriságában;
7. a részegekkel kapcsolatos jogi és államigazgatási (elsősorban rendészeti problémákban);
8. a detoxikáló intézmények túlterhelésében;
9. a kiesett munkanapokban és termelési értékben;
10. a bűnözésben és más jogsértésekben mutatkozó sajnálatos megnyilvánulásokban; s nem utolsósorban
11. az alkoholtól befolyásolt áldozatok ezreinek számában egyaránt megmutatkozik.

Mások az alkoholizmus és a bűncselekmények kapcsolatát vették górcsó alá. Dr. Rózsa János Szexuális bűnözés című művében (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977) számos helyen mutatott rá könyvének témaköre és az alkoholizmus összefüggéseire.

Táblázatok (1970-es évek)

A fent idézett műből valók a következő adatok is:

Becslés a nagyivók számára és az alkoholkövetkezményes halálozására Magyarországon a 30–60 éves férfi korosztályra: Korosztály Nagyivók száma Elhunytak száma (1978) A korosztály összes tagjainak halálozása viszonyítva az összes halálozáshoz Alkoholfogyasztási okból bekövetkezett halálozás Az alkoholfogyasztási okból bekövetkezett halálozás viszonyítva az összes halálozáshoz 30–60 éves férfiak (az összes férfihalott 22,1%-a) kb. 300.000 fő 16.124 fő 11,51% kb. 40%-uk halálának oka az alkoholfogyasztás kb. 4,6% Összes lakos kb. 500.000 140.121 fő 100,00 nincs adat nincs adat Az egy főre jutó szeszesital-fogyasztás Magyarországon (literben): Év Bor Sör Égetett szeszes ital (50% szesztartalomra számítva) 1960 29,9 36,8 2,8 1977 34,0 86,0 9,0 Index 114,0 234,0 310,0 Az alkoholtartalmú italok forgalmazásából való költségvetési bevétel növekedése Magyarországon: Év Bevétel összege 1970 6,2 milliárd Forint 1975 11,1 milliárd Forint 1978 15,5 milliárd Forint Az évi bortermelés alakulása, ötéves átlagok alapján számolva Magyarországon: 1934–1938 1961–1965 1966–1970 1971–1975 1976–1980 1000 literben 330,0 374,0 460,0 495,0 496,0 Index 100 114 139 150 150 A szeszipar termelése kiemelt cikkekből Magyarországon: Italfajta Mértékegység 1960 1970 1975 1978 Index 1978/1960 Index 1978/1970 Rum, pálinka abszolút alkohol tartalom hl 40,7 71,4 176,8 231,7 569 329 Likőr és kevert ital 100 l 6,3 11,9 15,2 21,2 337 178 Gyümölcspálinka (bérfőzéssel együtt) abszolút alkohol tartalom hl 10,3 62,1 60,7 79,4 (1977) 771 128 Ittas elkövetők nemenkénti megoszlása (1978): Nemek Ittas elkövetők (fő) Ittas elkövetők (%) Nő 434 2,20 Férfi 19.304 97,80 Összesen 19.738 100,00 Ittas elkövetők korcsoportonkénti megoszlása (1978): Korcsoport Ittas elkövetők (fő) Ittas elkövetők (%) Fiatalkorú 15–18 579 2,93 Ifjú felnőtt 19–25 5195 26,32 Felnőtt 25–29 3770 19,10 Felnőtt 30–39 5517 27,95 Felnőtt 40–49 3081 15,61 Felnőtt 50–59 1273 6,45 Idős 60– 323 1,64 Összesen 19.738 100,00

Ittas elkövetők megoszlása és részaránya, a bűncselekmény jogi tárgya szerint %-ban (1978): A bűncselekmény különös jogi tárgya Az összes elkövető %-ban nő Az összes elkövető %-ban férfi Az összes elkövető %-ban (átlag) Bűncselekmény-kategóriánként, az összes elkövető %-ban Az állam, a béke és az emberiség (konkrétan: hivatalos személy elleni erőszak, izgatás) – 0,92 0,35 33,82 Az államigazgatás és az igazságszolgáltatás 8,75 2,32 3,05 25,74 A közbiztonság és a közrend (közlekedési) (ebből járművezetés ittas állapotban: 64,99%) 47,47 74,36 73,77 55,56 A népgazdaság – 0,06 0,04 0,07 Személyek 7,83 6,54 6,57 15,95 A család, ifjúság és a nemi erkölcs 8,52 1,92 2,06 7,58 A társadalmi tulajdon 11,29 4,96 5,10 5,41 Személyek javai 16,14 8,92 9,06 12,62 Összesen %-ban 100,00 100,00 100,00 24,82 Esetszám 79.516 434 (eset) 19.304 (eset) 19.738 (eset) 79.516:19.738 (eset) Kiemelt bűncselekmények alkoholfogyasztással összefüggő jellemzői az ismertté vált esetek %-ában (1978): Bűncselekményfajták Alkoholos befolyásoltságú sértettek Alkoholos befolyásoltságú elkövetők Az előző két csoport közti különbség (sért.:+, elk.:-) Elkövetés vendéglátó helyiségben Emberölés (szándékos) 26,64 22,15 +4,49 6,98 Emberölés (indulati) 29,41 12,50 +16,91 11,76 Testi sértés (halálos) 54,55 25,00 +29,55 6,06 Testi sértés (súlyos) 17,63 16,48 +1,15 11,67 Testi sértés (könnyű) 11,54 11,09 +0,45 6,34 Hivatalos személy elleni erőszak nem volt megállapítható 45,33 -45,33 11,46 Garázdaság 19,33 33,14 -13,81 29,28 Erőszakos közösülés 2,65 12,45 -9,80 0,20 Rablás 37,63 13,35 +24,28 3,58 Zsarolás 2,86 6,76 -3,89 – Erőszakos, garázda módszerű 22,52 19,83 +2,69 9,70 Vagyont károsítók 2,56 12,81 -10,25 3,88 Gondatlan jellegű (közlekedési) 3,60 71,53 -67,93 – Gondatlan jellegű (egyéb) 7,43 – – 6,67 Összes átlaga 4,84 24,82 -19,98 5,01

Táblázatok (1980-as, 1990-es évek)

• Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv '94, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1995, ISSN 0133-5847, 72. o.

Év	Nyilvántartott alkoholisták száma (alkoholgondozókban) /fő/	Nyilvántartott alkoholisták száma (pszichiátriai gondozókban) /fő/	Összesen /fő/	Alkoholisták becsült száma /fő/
1980	43.217	6.733	49.950	224.000
1985	58.346	6.825	65.171	435.000
1986	60.117	6.922	67.039	448.000
1987	65.134	6.009	71.143	489.000
1988	65.210	5.945	71.155	509.000
1989	64.742	6.253	70.995	590.000
1990	58.410	6.122	64.532	588.000
1991	53.450	6.122	59.572	611.000
1992	49.108	6.359	55.467	836.000
1993	47.398	5.912	53.310	995.000
1994	47.237	5.362	52.599	n. a.

A magyarországi alkoholizmus jelene

Arra vonatkozóan nincs statisztika hogy az alkoholistákkal egy családban, vagy közösségben élők életét milyen mértékben rombolja az alkoholista destruktív magatartása. Mivel hazánkban (korábbi adatok alapján) mintegy félmillió alkoholista él és a közvetetten érintettek száma milliós nagyságrendre tehető - mára az alkoholizmus a legnagyobb szociális problémává nőtte ki magát. Munkaképtelen, a társadalom által, az adózók pénzéből eltartott, fizikailag is beteg, kórházi kezelésre szoruló, rokkantnyugdíjon és jövedelempótló támogatáson tengődő emberek százezreit termelte ki hazánkban.

Alkoholfogyasztás következményeként Magyarországon elhunytak száma

Zacher Gábor toxikológus

Az alkoholfogyasztással összefüggésben lévő éves halálozási számot nem könnyű meghatározni. Régóta ismert, a szakirodalom és a köznapi tapasztalat is bizonyítja, hogy vannak az alkoholfogyasztókra különösen jellemző halálokok. Ilyen például a májzsugor, a motoros járműbaleset, és az öngyilkosság miatt bekövetkezett halálozás. Ezekben az esetekben az alkoholfogyasztók részaránya kiemelkedően magas (csaknem domináns). Az 1980-as évek kutatásai szerint azonban az alkoholisták 50–60%-a mégsem ezekbe a különösen jellemző halálokokba hal bele – hanem egyéb betegségekbe (rendszerint az általánosan vezető halálokok valamelyikébe, azaz keringési betegségekbe, daganatos betegségekbe stb.) Az alkohol által károsított szervek gyakran csak kórbonctani diagnózisoknál jelennek meg – azonban ha nem a kórbonctani diagnózisok első helyén vannak jelezve, akkor nem is kerülnek bele a halálozási statisztikákba. (Ilyen vizsgálatoknál megbízható következtetések vonhatóak le pl. a májkárosodásból a korábbi alkoholfogyasztásról, akkor is, ha az elhunytnál korábban panaszok nem fordultak elő.)

Súlyos népbetegségként élte át az alkoholizmus az ezredfordulót. Egy példája ennek, hogy 2005-ben mind a férfiak, mind a nők között Magyarországon haltak meg legtöbben alkoholos májbetegség miatt Európában. Hogy évente pontosan hány ember halála áll összefüggésben az alkoholfogyasztással, nehezen határozható meg. A következő becslések ismertek:

• Zacher Gábor toxikológus 2020-as nyilatkozata szerint évente körülbelül 30.000 fő hal meg Magyarországon alkohollal kapcsolatos betegségekben. (Tekintve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban 131.100 fő, míg 2019-ben 129.603 fő hunyt el Magyarországon, a lakosság mintegy 22-23%-ának halála összefüggésben állhat az alkoholfogyasztással.)
• Egy másik, Origo hirportálon közölt tanulmány (2015) óvatosabb becslést közöl: Magyarországon (akárcsak Finnországban, Szlovéniában, és Dániában) az alkohol a felelős az évi összes haláleset legalább 10%-áért. (Érdekességként említhető, hogy egy becslés a világon mintegy 2,8 millió főre teszi évente az alkoholfogyasztás halálos áldozatainak számát.)

Mindezek az adatok azért is megdöbbentőek, mert a gyakran emlegetett illegális kábítószerek használói körében bekövetkező éves halálozás ennél sokkal alacsonyabb. Egy 2019-es, 2018-ra vonatkozó nyilatkozatában Zacher Gábor 35-36 főben határozta meg ezt a számot.

Táblázatszerűen összefoglalva:

Év	Magyarországi összes elhunytak száma	Magyarországon alkoholizmussal összefüggésben álló okból elhunytak száma évente (becslés)
2018	131.100 fő	Zacher (2020): évente kb. 30.000 fő Origo (2015): évente az összes halálesetek legalább 10%-a
2019	129.603 fő

A magyarországi alkoholisták száma

Eltérő adatok

Hogy körülbelül hány alkoholista él Magyarországon, azt nem könnyű megbecsülni. A hivatalosan nyilvántartott alkoholisták – azaz a pszichiátriai vagy addiktológiai kezelésen megjelentek – száma a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös összesítése alapján „mindössze” 15.683 fő, 2017-ben 15.292 fő volt. Ráadásul az érintettek 2/3-a nő volt, holott közismert a férfiak túlsúlya az alkoholisták körében. Ugyanakkor a témakörrel foglalkozó orvosok a valódi alkoholisták számát ennek sokszorosára becsülik, mivel a betegek körülbelül 90%-a nem kér orvosi segítséget. A következő becslések ismertek:

• egy 2015-ös tanulmány a Központi Statisztikai Hivatal adatára hivatkozik, amely 475 ezerre teszi az összes magyarországi alkoholista számát, de, mint írja „de ez a mutató csak a kezelt betegeket tartalmazza.”
• Zacher Gábor 2016-ban körülbelül 800.000 főre tette a magyarországi alkoholisták számát. Ezt kiegészítette azzal, hogy 2,5 millió főre becsüli a nagyivók számát az országban. Egy 2020-as nyilatkozatában ismét megerősítette ezeket az adatokat.
• egy másik orvos, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs osztályának vezetője, Tóth Miklós 2016-ban ennél magasabbra, 1-1,2 millió főre becsülte a magyarországi alkoholisták számát.
• Dr. Hegedüs Éva orvos 2018-as cikkében a kettő közötti értéket becsüli: 800.000–1.000.000 fő.
• Dr. Erdélyi Ágnes, a nagykállói Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház telephelyi orvosigazgató-helyettese 2019-ben a következőt nyilatkozta: „Sokféle adatból próbálják megbecsülni a függők számát egy országban, hazánkban megközelítőleg hatszáz-hétszáz-nyolcszáz vagy akár kilencszázezres nagyságról is beszélhetünk.”
• az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-es becslése szerint Magyarországon a népesség 9,4%-a, azaz közel 1 millió ember alkoholfüggő.
• ugyancsak az Egészségügyi Világszervezet úgy látja, hogy a magyar férfiak 31%-a küzd alkoholproblémákkal.
• A WHO 2018-as adatai szerint számuk eléri a 900 ezret is. 90%-uk nem ismeri be a függőségét. Egyéb táblázatok a WHO-tól a magyarországi alkoholizmussal kapcsolatban: https://www.who.int/substance_abuse/publications/global_alcohol_report/profiles/hun.pdf?ua=1
• egy 2017-es kormányzati összesítésben 15.000 nyilvántartott alkoholistáról szólnak. Az összes magyarországi alkoholista számát 379.000 főre becsülik.
• 2020 decemberében Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára azt a megállapítást tette, hogy „évente 50-60 ezer alkoholproblémás ember kerül a magyarországi ellátórendszerbe, ráadásul általában már nagyon lepusztul egészségügyi állapotban.”

Tóth Miklós, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs osztályának vezetője egy 2016-os beszélgetésben úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi kórházakban kezelt embereknek körülbelül 60%-a alkoholista. Számításait egy korábbi felmérésre becsülte, amely szerint: „Az Országos Alkohológiai Intézetben korábban úgy számoltak, a kórházban fekvők 65 százaléka valójában alkoholista. Mivel ez az intézmény már nem létezik, nincsenek friss adataink, de a magyarok továbbra is fejenként 12-13 liter száz százalékos alkoholt isznak meg évente, szóval nem történhetett nagy változás.” Mint kiemelte: „az orvosok általában mégis a szövődményt próbálják kezelni, pedig ha a beteg lemondana az alkoholról, a betegsége is megszűnne.”

Táblázatszerűen összefoglalva:

Magyarországi alkoholisták száma	Forrás
orvossal kapcsolatba került: 15.683 (2015), 15.292 fő (2017), összes alkoholista: kb. 475.000 fő	Központi Statisztikai Hivatal (2015, 2017)
körülbelül 800.000 fő (nagyivók: kb. 2,5 millió)	Zacher Gábor (2016)
1–1,2 millió fő	Tóth Miklós (2016)
800.000–1.000.000 fő	Hegedüs Éva (2018)
600–900.000 fő	Erdélyi Ágnes (2019)
a népesség 9,4%-a, azaz közel 1 millió fő alkoholista, és a magyar férfiak 31%-a küzd alkoholproblémákkal	Egészségügyi Világszervezet (2014)

A magyar társadalom különböző csoportjainak alkoholfogyasztásával kapcsolatban speciális problémák mutatkoznak. Ezeket alább mutatja be a szócikk.

A Központi Statisztikai Hivatal táblázata (1997–2019)

• Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fek005.html

Év	Az alkoholisták becsült száma /fő/	Nyilvántartott alkoholisták száma (férfi) /fő/	Nyilvántartott alkoholisták száma (nő) /fő/	Nyilvántartott alkoholisták száma (ismeretlen) /fő/	Nyilvántartott alkoholisták száma (összesen) /fő/	Tízezer lakosra jutó nyilvántartott alkoholista /fő/
1997	808 000	38 349	10 746	–	49 095	48
1998	860 000	38 568	11 405	–	49 973	49
1999	866 000	36 403	10 840	–	47 243	47
2000	829 000	32 326	9 946	–	42 272	41
2001	755 000	30 318	9 046	–	39 364	39
2002	718 000	26 554	8 973	–	35 527	35
2003	718 000	26 296	8 776	–	35 072	35
2004	692 000	24 340	8 879	–	33 219	33
2005	432 000	24 470	8 418	–	32 888	33
2006	509 000	21 682	7 340	–	29 022	29
2007	490 000	18 778	7 262	–	26 040	25
2008	539 000	14 301	5 670	181	20 152	20
2009	559 000	11 178	3 893	–	15 071	15
2010	522 000	13 772	4 856	356	18 984	19
2011	475 000	11 675	3 907	453	16 035	16
2012	434 000	8 108	3 277	–	11 385	11
2013	390 000	8 651	3 392	370	12 413	13
2014	408 000	11 188	3 556	–	14 744	15
2015	393 000	11 329	4 354	–	15 683	16
2016	375 000	12 952	5 033	–	17 985	18
2017	379 000	10 753	3 893	646	15 292	16
2018	394 000	..	..	..	..	..
2019	389 000	..	..	..	..	..

Az alkoholizmus és a magyar állam

A magyar állam kétarcúan áll az alkoholkérdéshez. Bár nem vitatja a nagyszámú alkoholista létezését, emellett államilag finanszírozza gyógyításukat, tiltó rendelkezéseket hoz a fiatalkorúak alkoholfogyasztása, gépkocsi vezetés alkoholos befolyásoltásága ellen – ugyanakkor nem emeli fel egyértelműen a szavát a legális kábítószer ellen („mérsékelt alkoholfogyasztás egészségre nem károsságának mítosza”), terjesztését nem gátolja – sőt: bizonyos esetekben elő is segíti.

Példa erre, hogy a második Orbán-kormány az otthoni pálinkafőzés 2010-es legalizációjával szembement egy konzervatív kormánytól elvárható szigorú drogpolitikával, pedig a kormány állítása szerint ellenzi a kábítószerek legalizációját, és a drogmentes Magyarországot tekinti céljának. Míg olyan kábítószerek, mint az LSD, a marihuána és az ecstasy illegálisak, addig az ezeknél sokkal keményebb és veszélyesebb drog, az alkohol nemhogy legális, hanem a pálinka formájában való alkoholfogyasztás még a kormányzati politika által támogatott is lett. Puzsér Róbert így fogalmazott: „Ha a marihuána illegális, akkor az alkohol is legyen az! Ma Magyarországon a házilag történő pálinkafőzés legális. Itt egy keménydrogról beszélünk. Lényegesebben keményebbről, mint a fű.” A legalizált otthoni pálinkafőzés egyúttal a feketegazdaságot is erősíti. Minden nagykorú ember ugyanis 86 liter pálinkát főzhet adómentesen, amit legfeljebb a legkeményebb alkoholisták tudnak meginni. Ez a nagy mennyiség pedig arra sarkalja az embereket, hogy feketén kereskedjenek az otthon főzött pálinkával. Vagyis az otthoni pálinkafőzés legalizációja a kormány azon törekvésével is szembemegy, amely szerint a kormány célja a feketegazdaság visszaszorítása.

Érthetetlen továbbá az is, hogy az állam a jövedéki adó terén miért diszkriminálja pozitívan a csendes borokat és az ún. „kisüzemi” söröket. A csendes bor jövedéki adója hektoliterenként 0 forint, szemben a habzóborral, melynek jövedéki adója hektoliterenként 16 460 forint. A „kisüzeminek” nevezett, évi legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító sörgyárakban gyártott sörök után pedig feleannyi, hektoliterenként 810 forint jövedéki adót kell fizetni, szemben az ún. „nagyüzemi” (évi 200 ezer hektolitert meghaladó sört előállító) sörgyárakban előállított sörök esetében alkalmazott hektoliterenkénti 1620 forinttal.

Kiemelendő, a magyar állam az alkoholforgalmazás okán évente óriási adóbevételekhez jut, viszont ezek a bevételek messze nem fedezik azokat a hatalmas egészségügyi kiadásokat, amiket az alkoholfogyasztók kezelésére kell költenie a magyar államnak.

Dr. Szemejácz János addiktológus 2021 márciusi rádióinterjújában kritikus hangot használt az elmaradt állami alkoholizmus-ellenes intézkedésekkel kapcsolatban.

Az alkoholos italok reklámozása

Nagy méretű alkoholreklám a budapesti Lehel téren (2021)

Alkoholreklám a budapesti Szentlélek téri autóbuszmegállóban (2021)

A másik legális droggal, a dohánnyal ellentétben az alkoholtermékek hirdetése sajnos engedélyezett és gyakorolt, melyek tovább növelik az amúgy is nagyon magas alkoholfogyasztást. Az utcai és televíziós hirdetések között nagy számban fordulnak elő alkoholos italok fogyasztását propagáló reklámok. 2005-ben az Európai Bizottság fel is hívta az alkoholgyártókat, hogy kerüljék a fiatalokat célzó alkoholreklámokat.

A Nielsen Közönségmérés Kft. 2014-es kimutatása szerint 2013 és 2014 első félévében az élelmiszerekhez kapcsolódó termékkategóriák közül az édességeket és a tejtermékeket követően a szeszes italok televíziós hirdetései érték el a legtöbb nézőt, 12 százalékos GRP-értékkel rendelkeztek. (A termékosztályok bruttó elérését tekintve a sörreklámok második helyen végeztek a szeletes csokoládék mögött.) A cikk utal rá, hogy:

• 2010-ben 18 médiaszolgáltató összesen 38.355 szeszes ital szpotot mutatott be,
• míg 2014-ben 26 televízió 59.991 alkoholhirdetést adott közre.

Hozzáfűzi, hogy „az egyre szélesedő televíziós kínálat (jelenleg kb. 100 magyar nyelven elérhető csatornáról tudunk) és az ezzel együtt járó, emelkedő szpotszám egyre több potenciális alkalmat teremt arra, hogy a tévénéző az alkoholos italok reklámjaival szembesüljön. Ez a tendencia pedig vélelmezhetően nem segíti az alkoholfogyasztással kapcsolatos, a korábbiakban ismertetett súlyos problémák kezelését.”

A reklámokkal kapcsolatban fiatalok alkoholfogyasztása ellen a következő intézkedések érvények Magyarországon:

• Alkoholtermék reklámját nem lehet közzétenni olyan műsorkörnyezetben vagy médiában, amely elsősorban gyermek-illetve, fiatalkorúaknak szól. Vagyis az olvasottsági vagy nézettségi (várható nézettségi) adatok alapján az olvasók/nézők 70%-a 18 évnél idősebb kell, hogy legyen. Ugyanezen ún. 70/30-as szabály vonatkozik a rendezvények szponzorálására, az azon való megjelenésre.
• Nem lehet közzétenni újságok első borítóján
• Nem lehet közzétenni moziban, színházban 20 óra előtt, illetve 18 év alattiaknak szóló műsor környezetében.
• Nem lehet közzétenni játékon, vagy annak csomagolásán (tehát nem csak gyermekeknek szánt játékon, hanem semmilyen játékon nem lehet alkoholreklám)
• Nem lehet közzétenni közterületi reklámeszközön köznevelési és egészségügyi intézmények 200 méteres környezetében (pl. általános és középiskola, kollégium, gyermekjóléti intézmények, de az egyetemek, főiskolák nem tartoznak a köznevelési intézmények közé), egészségügyi intézmények: orvosi rendelő, mentőszolgálat, vérellátó, rendelőintézet)
• Az alkoholtermékek gyártói/forgalmazói által működtetett honlapok, webes felületek minden esetben felhívják a felületre belépni kívánót az életkora megadására és 18 év alatti személyek számára nem teszik lehetővé a belépést. Nem elég, ha csak jelzi, hogy elmúlt 18 éves, az sem, ha a születési idő megadásánál bármely opciót felajánl, előre megad a honlap tulajdonosa. Szigorúan a honlapra belépni szándékozónak kell kitöltenie az adatait.

Mindezek az intézkedések azonban – mint lentebb látható – nem bizonyultak elegendőnek a fiatalok alkoholfogyasztásának visszaszorítására Magyarországon. Egyes reklámok láthatóan kifejezetten a fiatalabb korosztályokat célozzák meg, mint például:

• Törley reklám – Egy pohár pezsgőben buboréknyi boldogság vár (2014)
• Soproni reklám – Óvatos Duhaj IPA (2019)
• Soproni reklám – Hétköznapi szuperképességek (2020)
• Soproni reklám – Hétköznapi szuperképességek – Sörözés (2020)
• Borsodi Szitu – A keresztnévpara (2020)

A magyar állam is komoly szerepet vállal az alkoholos italok propagálásában: a pálinka termelése/forgalmazása Magyarországon nemcsak hogy engedélyezett, de a legmagasabb körökből támogatott tevékenységnek tekinthető. A pálinkafőzés 2020-ban a középiskolai kémiai tankönyvekbe is bekerült. Zacher Gábor toxikológus így nyilatkozott erről: „ennyi erővel akár a [nem legális] kábítószerek előállítását is megtaníthatnák a diákoknak, hiszen az is bemutatja a kémiai folyamatokat.” Kiemelte emellett: a tananyag azért veszélyes, mert a 16 éves fiatalok között a magyar fiúk elsők, a lányok pedig harmadikok Európában az alkoholfogyasztásban.

Nem csoda, ha felmerülnek időről-időre olyan gondolatok is, amelyek az alkoholos italok hirdetésének teljes betiltását célozzák Magyarországon – ahogy más országokban, pl. Nagy-Britanniában, Svájcban, Törökországban, és Oroszországban. Magyarországon azonban a kormányt az alkoholos italokat hirdető reklámok betiltása terén egyelőre nem sikerült jobb belátásra bírni. Az alkoholos italokat hirdető reklámok betiltása továbbra is várat magára.

Alkoholizmus és a kisbabák

Függetlenül a krónikus alkoholizmustól, a kutatások erősen valószínűsítik, hogy már maga az alkoholfogyasztás árt az anyaméhben lévő kisbabának („Magzati alkohol szindróma”). Dr. Debreczeni Anikó orvos szerint „bár ezzel a ténnyel a kismamák többsége tisztában van, mégis, egyes irodalmak szerint, hazánkban évente legalább 300 gyermek jön a világra a terhesség alatti alkoholfogyasztás miatt kialakuló magzati alkohol szindróma tüneteivel!”

Alkoholizmus és a gyerekek

Felbecsülhetetlen a kár, amelyet a magyarországi alkoholizmus az alkoholista családokban felnövő gyerekek számára jelent. Bár a felmérések szerint gyakran pont az ilyen családokban tabusítva van a témakör, a gyerekek komoly megterhelésnek vannak kitéve. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának intézményvezetője, Frankó András családterapeuta és mentálhigiénés szakember 2019-es véleménye szerint: „legalább 383 ezer magyar gyerek él szenvedélybeteg családban”. Az ilyen gyerekek nagy része felnőttkorukban legalább 7, különböző problémával fog szembenézni:

• 1) A megtévesztés sebe – „Hisz ez semmiség”
• 2) Az elszigeteltség sebe – „Senkinek semmi köze ahhoz, mi van belül”
• 3) Túláradó érzelmek sebe
• 4) Belekeveredés sebe
• 5) Üresség sebe
• 6) Otthontalanság sebe
• 7) Elértéktelenedés sebe

Mindezekhez Zacher Gábor toxikológus hozzáteszi: „A genetikai vizsgálatoknak köszönhetően ma már pontosan tudjuk, hogy amennyiben mindkét szülő alkoholbeteg, akkor 70 százalékos valószínűséggel a gyerekük is a nyomdokaikba lép, ha pedig „csak” az egyik szülő alkoholista, akkor 50 százalék az esély arra, hogy a gyerek is gyakran néz majd a pohár fenekére.”

Az alkoholizmus természetesen más módon is kihat egy család életére. Éles Róbert, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírája úgy ítéli meg, hogy a válások esetében is igen jelentős indok szokott lenni – általában a férj – alkoholizmusa, italozó életmódja: „Ha az okok feltárására kerül sor, még ebben az esetben is többször kiderül, hogy a nők még el is tűrnék a mértéktelenné váló alkoholfogyasztást. Ugyanakkor a gyermekek miatt mégis lépni kényszerülnek. Hisz az iváshoz gyakran agresszió vagy vállalhatatlan életmódváltozás társul.”

Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns pedig egy 2020-as tanulmányában azt elemezte, hogy tévesen „sokan és sokszor ringatják magukat abban a tévhitben, hogy a gyerekre nincsen hatással az otthoni légkör, hiszen nem szemtanúja a használatnak. [...] Hiába nincs ugyanis ott a látvány, ha ott van az érzés. A függők az érzéseikre használnak.”

Alkoholizmus és a fiatalok

Speciális probléma a fiatalkorúak alkoholfogyasztása. Egy 2019-es felmérés szerint a középiskolások 1/3-a rendszeresen fogyaszt alkoholt. Általánosságban elmondható, hogy a serdülő fiatalság mulatozásai az esetek nagy részében komoly alkoholfogyasztással járnak. Egy másik, 2017-es tanulmány úgy véli, hogy a magyar fiatalok körében meglehetősen elterjedt az önkárosító magatartásformák népszerűsítése, illetve az azokat követni nem akarók lelki nyomás alá helyezése, vagy akár kivetése a közösségekből. (Érdekes, hogy kialakult alkoholizmus esetén ez a tendencia megfordul: általános megvetés tárgya lesz a „lecsúszott alkoholista”.) Az anonim alkoholista csoportokat vezető Szalóki Levente úgy véli: „az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport a tinédzserkor, illetve a fiatal felnőttkor. Előbbi időszak a határok feszegetéséről szól, mind testi, mind pedig társadalmi értelemben, utóbbi pedig a szülői felügyelet alóli kikerülés felszabadító érzésével jár.” Ugyanez az értekezés fekete-fehéren így fogalmaz:

[egy fiatal számára] „egy bizonyos életkorban pedig szinte megkerülhetetlenné vált az alkoholfogyasztás,

aki pedig kihagyja, az a társasági életben is a perifériára szorulhat.”

A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy bár nem minden fiatalon szociális ivó válik alkoholistává, nem ritka az egyenes fejlődés a lefelé menő pályán. Mint írják, „nagyon nehéz ezért meghúzni a határt a szociális ivó és a kezelésre szoruló alkoholfüggő között.”

Egy másik, 2014-es cikk a következő becsléseket teszi a fiatalok alkoholfogyasztásával kapcsolatban:

• Magyarországon a 14-15 éves fiatalkorúak 75%-a rendszeresen fogyaszt alkoholt;
• Magyarországon középiskolások 92%-a rendszeresen fogyaszt alkoholt;
• a fenti magyar esetek 80%-ában a szülők és a gyermekek együtt fogyasztanak alkoholt.
• Európában a 15 és 29 év közötti férfiak körében bekövetkezett halálesetek egynegyede az alkoholra vezethető vissza.

A Egészségügyi Világszervezet (WHO) tapasztalatai szerint ezek hátterében az áll, hogy az alkoholgyártó cégek színes reklámjaikkal ivásra buzdítva fiatalokat veszélybe sodorják ezt a korosztályt (is).

Dr. Baracskai Józsefné, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének igazgatója komoly problémaként értékeli, hogy az iskolákból hiányzik az alkohol káros hatásait bemutató felvilágosító tevékenység. Dr. Farkas Ágnes, a Péterfy Sándor Utcai Kórház krízisintervenciós osztályának főorvosa 2011-ben pedig azt nyilatkozta egy beszélgetés során: „Amit eddig a 40-es éveikben járó alkoholistáknál láttunk, azt ma már huszonéves korban is megfigyelhetjük. A kiütésszerűen ivó fiatalok már huszonéves korban jól fejlett alkoholbetegséggel küzdenek.”

Alkoholizmus és a nők

A magyarországi női alkoholisták arányát a férfiakhoz képest 2018-ban 1:4-re becsülik a szakemberek, „azonban kutatási adatok szerint ez az arány lassú kiegyenlítődési tendenciát mutat”. Marjai Kamilla addiktológiai konzultáns 2017-ben ugyancsak a női alkoholizmus növekedését állapította meg. Egy korábbi, 2012-es kutatás akkor mintegy 200.000 főre becsülte a magyarországi női alkoholisták számát.

Speciális nehézség a női alkoholisták esetén, hogy őket a társadalom súlyosabb megvetésben részesíti a férfiaknál – gyakran még az alkoholt nagy mértékben fogyasztó férfiak részéről is. Ebből az okból kifolyólag a női alkoholisták körében jelentős csoportot képeznek a „zugivók”. Egyéb problémák mellett körülbelül 90%-uk már terhességmegszakításon esett át, amely felborította a lelki egyensúlyukat.

Kifejezetten nők számára létesült alkoholelvonó intézmény jelenleg egy van Magyarországon. Ez Dunaharasztiban működik.

Alkoholizmus és a hajléktalanság

Nagy problémát jelent a hajléktalanok alkoholizmusa. Ok-okozat szempontjából a két tényező felcserélhető és szorosan korrelál egymással. (A visszakapaszkodás reménytelensége miatt az alkoholba menekülnek vagy a függőség miatt veszítik el a lakhatásukat.) Egy, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei addiktológiai hálózatának online műhelyén 2007-ben megjelent tanulmány egyenesen így fogalmaz: „A hajléktalanok rehabilitációjánk legngyobb akadálya az alkoholizmus.” A helyi betegeknek körülbelül 54%-át minősítette alkoholfüggőnek. Elmondható: a hajléktalan élethelyzet gyakran összekapcsolódik a rendszeres alkoholfogyasztással, alkoholfüggőséggel. Egy 2018-as hajléktalanokkal foglalkozó újságcikk szerint „a hajléktalanok túlnyomó többsége szenvedélybeteg, leginkább alkoholista, de jócskán akad drogos is köztük.” Egy szombathelyi hajléktalanszálló egészségügyi ellátását kezelő orvos, Dr. Morvay Adrienn szerint „a betegek jelentős részénél egy brutális mértékű alkoholizálás és az ebből fakadó betegségek vannak a háttérben.”

Dr. Baracskai Józsefné, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének igazgatója egy 2019-es nyilatkozatában ugyancsak megerősítette az alkoholizmus és a hajléktalanság kapcsolatát: tapasztalatai azt mutatják, hogy egy alkoholproblémákkal küzdő ember, ha nem érez motivációt, ha nem kap támogatást, elveszítheti a családját, az értékeit, és könnyen az utcára kerülhet.

Alkoholizmus és az öngyilkosság

Bár több oka lehet annak, hogy valaki öngyilkosságot hajt végre, itt is meghúzódhat a háttérben a problémákat felerősítő és a döntést befolyásoló alkoholizmus. Dr. Farkas Ágnes, a Péterfy Sándor Utcai Kórház krízisintervenciós osztályának főorvosa a fiatalok öngyilkosságával kapcsolatos tapasztalataira utal akkor, amikor 2011-es interjújában kiemeli: „Nagyon fontos megjegyezni, hogy egyre több fiatal alkoholbetegünk van. A szenvedélybetegeknek pedig sokszoros az öngyilkossági kockázata.”

Alkoholizmus és a bűncselekmények, balesetek

Hatással van az alkoholfogyasztás a kriminalisztikai statisztikákra is: a bűncselekmények jelentős részében módosult tudatállapotú elkövető áll. A Börtönügy Szemle ismerteti, hogy egy, a 2000-es évek elején végzett kutatásban megállapították, hogy a kutatásban résztvevő elítéltek között „az elkövetők környezetében, családjában az alkoholjelentős szerepet tölt be, az iszákos és alkoholista családtagok szám a magas, majdnem 50%-uk huzamosabb ideje maguk is rendszeresen fogyasztanak sze­szes italt. A bűncselekmények elkövetésekor az elitéletek több mint fele valami­lyen szintű alkoholos befolyásoltság alatt állt, sőt közülük tízen egyenesen az al­koholt jelölték meg motiváló tényezőként.” 2002-ben a közlekedési bűncselekményeknél az elkövetők 72,4%-a volt alkoholos állapotban a tett elkövetésekor. Hasonló, 70%-os becslést tesz egy 2014-es cikk is.

Horváth Andrea börtönújságíró Mennyi rács... Börtönkönyv – Bepillantás a magyar börtönök zárt világába című, 2017-ben megjelent könyvében számtalan olyan esetet sorol fel, ahol az alkoholizmus volt a kisebb-nagyobb (néhol brutálisan súlyos) bűncselekmények hátterében.

A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa külön rovatban vezeti az ittasan okozott magyarországi baleseteket. Ezek száma évente 1000-1500-at tesz ki. Egy nagyobb, Európai Uniós tanulmányt úgy véli, hogy a halálos közúti balesetek mintegy 25%-ánál játszik szerepet az ittas vezetés. Kissé korábbi Tánczos Lászlóné egyetemi tanár Hatékony közlekedésbiztonsági stratégia kialakítása című tanulmánya a Magyar Tudomány 2008 februári számában. Ez több más tényező mellett kiemelkedően foglalkozik a közlekedésbiztonság és az alkoholfogyasztás kérdésével. Kutatásai szerint „1998-ban az összes bűnelkövető 1,6%-a folytatott iszákos életmódot, 18,8%-uk pedig alkoholos állapotban volt a bűncselekmények elkövetésekor. Igen jellemző az alkohol hatása a közlekedési bűncselekmények elkövetőinél is. 1998-ban a közlekedési bűncselekmények elkövetőinek 70,1%-a állt alkohol hatása alatt az elkövetéskor. 1998-ban az iszákos életmódot folytató bűnelkövetők közül kiemelkedő nagyságrendben, 34,2%-ban követtek el közlekedési bűncselekményeket. Példaként említhető, hogy 1998-ban az összes bűnelkövető közül 26.332 személy állt alkohol hatása alatt, ebből 48,3% közlekedési bűncselekményt követett el.” Egy másik, hasonló témakörű értekezés így fogalmaz: „A kutatások szerint nálunk és a világon az alkohol az egyik fő oka a közlekedési baleseteknek. A nagy városokban a forgalomban résztvevők ittassága még nagyobb százalékban oka a közlekedési baleseteknek. A legsúlyosabb baleseteket az áldozatok száma és az okozott anyagi kár szerint az ittas vezetők okozzák. A mortalitás ezekben a balesetekben még hétszer is nagyobb mint más esetekben.”

Az alkoholos befolyásoltság bűncselekmények esetén módosító körülmény lehet. Erről Folta Dóra Bűnözés és alkoholizmus – Gyógykezelés bűncselekmény elkövetése nélkül? című, az Ügyészek Lapjában megjelent cikkében így fogalmaz: „Az alkoholfogyasztásra, illetőleg alkoholizmusra a hazai büntetőjogban speciális rendelkezések vonatkoznak. Az ittas állapot a beszámítási képességet korlátozhatja vagy kizárhatja, tudatzavart állapotnak tekinthető. Ennek ellenére az esetek túlnyomó részében nem értékelhető büntethetőséget kizáró okként, amennyiben az elkövető saját elhatározásából került ittas vagy bódult állapotba. Ebben az esetben a büntetőjogi szankció mértékének meghatározásánál az ittas állapotban történő elkövetés súlyosító körülmény a BKv. 56. alapján.” Kiemeli: „Az alkohol és az alkoholizmus kapcsolata a bűnözéssel vitathatatlan, nem elhanyagolható kriminogén tényezőről van tehát szó,” illetve utal a témakörrel foglalkozó egyéb tanulmányok közkeletű megállapítására: „Aligha van még egy olyan szociálisan elfogadott, legális élvezeti szer, amelynek fogyasztásához annyi egyéni tragédia és társadalmi probléma kapcsolódna, mint az alkohol.” Érdekes megállapítása, hogy „a bűnelkövetés szempontjából tehát a legveszélyesebb az alkoholmérgezés első szakasza, ugyanis ebben a fázisban gyakori az öntúlértékelés és agresszív, gátlástalan megnyilvánulások jelentkezhetnek..”

Könyv is megjelent külön erről a témakörről: Dr. Fülöp Ágnes, Dr. Grád András és Dr. Müller Mária Droggal és alkohollal összefüggő bűncselekmények című 251 oldalas közös alkotásukban (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2000) behatóan foglalkoznak a kriminológiai összefüggésekkel.

2013-ban dr. Funk Sándor addiktológus a következő kijelentést tette: „Az egyik, ha nem a legveszélyesebb drog az alkohol. Nem csak azért, mert rendkívül súlyos élettani hatásai vannak, és függőséget okoz. A hivatalos statisztikai adatok is azt mutatják, hogy az erőszakos bűncselekmények hatvan százalékánál az italnak fontos szerepe van. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) 2007-ig visszamenőleg megkaptuk azoknak a regisztrált bűncselekményeknek az adatait, amelyekben az elkövető valamilyen tudatmódosító szer vagy alkohol hatása alatt állt. Az eredmény döbbenetes: az egy évben elkö­vetett gyilkosságok nyolcvan százalékánál szerepe volt a szesznek. De az is elrettentő, hogy egy évben egy kisebb településnyi embert vernek össze a részegek. 2007-ben 1781 alkoholos állapotban elkövetett testi sértést regisztráltak, 2008-ban pedig már 2046-ot. Azóta ugyan folyamatos a csökkenés, de az adatok még így is elrettentôek.”

A probléma nagyságát az is mutatja, hogy a sajtóban szinte napi hírnek tekinthető az alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett bűncselekményekről szóló beszámolók. Néhány példa:

• Részeg férfi és társai vertek meg egy családot a Dagály strandon
• Egy liter pálinka után verte agyon barátját egy férfi Tárkányban
• Jogerősen életfogytiglant kapott a megölt 88 éves áldozatával közösülő zsámboki gyilkos
• Részegen megerőszakolta, majd agyonverte a szomszéd asszonyt egy nógrádi férfi húsvétkor
• Agyonvert a nyílt utcán egy ismeretlent egy őrjöngő részeg fiatal
• Majdnem agyonverte, aztán megfojtotta élettársát egy férfi
• Agyonverte barátnőjét, mert más férfival táncolt
• Brutális gyilkosság! Agyonverte élettársát egy járólappal a részeges férfi
• Döbbenetes emberölés: Részegen, egy piszkavassal ölte meg saját férjét a balmazújvárosi nő
• Agyonvert egy hajléktalant, ököllel ütötte a nőket Debrecen belvárosában: tárgyalás nélkül ítélték életfogyiglanra
• Részegen, jogsi nélkül vezetett a kázsmárki tragédia okozója, két ember halt meg miatta
• Megkéselt egy részeg fiatalt egy budapesti buszsofőr
• Centiken múlt a férfi élete: Videó a részeg budapesti rendőr lövöldözéséről
• Horrorgyilkosság a kőbányai villamosnál: szembe szúrt csavarhúzóval ölt a részeg férfi
• Részegen, macsétével felfegyverkezve gyújtotta rá a házat volt szerelmére a miskolci férfi, mégis ő fázott rá
• Karddal szúrta lágyékon áldozatát a csepeli gyilkos, a férfi elvérzett
• Alig bírtak vele: részeg férfi verte össze a kalauzokat a vonaton
• Rátámadt a kalauzra egy utas a pásztói vonaton
• Öt évet kértek a férfira, aki részegen mentősökre, majd rendőrökre támadt
• Részegen vezetett, majd a rendőrökre támadt egy férfi
• Balhé Füzesabonyban: ököllel támadt a részeg férfi a vasutasra, aki fel akarta segíteni a földről
• Részegen, fejszével támadt fiára
• Döbbenet: konyhakéssel támadt gyermeke anyjára a 17 éves részeg fiú
• Összekaszabolta anyját védő fiát a részeg hevesi apa
• Horror egy Heves megyei faluban: részegen szúrta hátba a saját édesanyját egy tomboló nő
• Tizenhét év a mernyei anyagyilkosnak
• Több mint ötvenszer szúrta mellkason idős anyját a mogyoródi nő
• Halálra gyötörte és verte idős anyját
• Konyhakéssel akarta megölni a gyermeke anyját egy 17 éves férfi
• Védtelen nőt erőszakolt meg két részeg férfi egy bélapátfalvi parkolónál
• Részegen erőszakolta meg saját lányát
• Gyermekei szeme láttára erőszakolta meg az anyát a nyílt utcán a ladányi fiatalkorú fiú
• A műhelyben erőszakolta meg kislányát a részeg nevelőapa
• Egerszegi rémtörténet egy Balog-bokszolóval: ölt, hullát erőszakolt, később a saját nagyanyját is megkívánta
• Életfogytiglant kapott az egerszegi gyilkos

Tévhitek az alkoholizmussal kapcsolatban

A magyar lakosság körében az alkoholizmussal kapcsolatban gyakran a különböző tévhitek jelennek meg. Néhány ezekből:

• Sokan úgy tartják, hogy egy alkoholistának minősített ember egyik elengedhetetlen kritériuma a napi szintű alkoholfogyasztás. Ez tévedés. Az alkoholizmushoz nem is feltétlenül szükséges a napi szintű alkoholfogyasztás: az alkoholisták jelentős része egy hét során – munkájából fakadóan – egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, hanem csak a hétvégenként.
• Mások úgy véli, hogy az alkoholizmus feltétlenül részegséggel társul. Ez egy tévedés: az alkoholisták egy része soha nem kerül kimondottan részeg állapotba.
• Többen az erőszakos magatartási formákkal is általánosan összekapcsolják az alkoholizmust. Mint fentebb látható, ugyan a bűncselekmények jelentős része kapcsolatba hozható alkoholfogyasztással vagy éppen alkoholizmussal – ez sem szükséges kritérium az alkoholista ember definíciójához. Az alkoholisták egy része elvonul a társasági élettől, és egyedül, csendben izolálódva éli önpusztító életformáját.

Alkoholizmus gyógyítása

Különböző intézmények, csoportok foglalkoznak Magyarországon az alkoholproblémákkal jelentkező / bekerülő betegekkel. A gyógyulási esélyekről Dr. Hegedüs Éva orvos 2018-ban a következőket nyilatkozta: „Hosszútávú nemzetközi kutatások azt találták, hogy az alkoholbetegek kb. 8-39 százaléka absztinens lesz, 46-87 százaléka viszont visszaesik, alkoholfüggő marad. 0-33 százalékuk kontrollált ivóvá válik.”

Dr. Tóth Miklós, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs Osztályának vezetője az úgynevezett Minnesota-rendszer magyarországi meghonosítója. Az Amerikából származó kezelési rendszer lényege, hogy gyógyíthatatlan betegségnek minősíti az alkoholizmus, és kezelését csak a teljes alkoholmegvonással állítja lehetségesnek. Az egyéb gyógyszerek használatát minimális szintre csökkentő módszer igen magas, 70%-os gyógyulási sikerrel működik.

Még egy lépéssel tovább megy az amerikai eredetű Drogmentes Világért Alapítvány. Ez a szervezet egyenesen az alkohol, mint veszélyes méreg és kábítószer használatának általános kerülését szorgalmazza. Honlapjukon magyar nyelven is olvasható különböző oktatási anyagok és filmek próbálják felhívni a figyelmet az alkoholfogyasztás veszélyeire. Hasonló amerikai eredetű szervezet az Anonim Alkoholisták (AA) közössége, akik az úgynevezett 12 lépéses programmal kínálnak segítséget a hozzájuk fordulókhoz. A szervezet magyar nyelvű honlappal is rendelkezik. Segítséget kínál a http://www.drogmentesen.hu/ és a http://narconon.hu/ is.

Egyéb segítséget lehet igénybe venni a Hogyanmondjamelneked.hu honlapon, ahol számos más segítő szervezet elérhetősége található. Más drogproblémák mellett az INDIT (Integrált Drogterápiás Intézet) Közalapítvány is tud segítséget nyújtani.

Alkoholproblémákkal küzdő magyar hírességek a 20–21. századból

Néhány nevezetes magyar ember neve is ismeretes az alkoholproblémák kapcsán:

• Tóth Béla (1857–1907) újságíró, a magyar szállóigék neves gyűjtője is rászokott éjszakai életmódja miatt a nagy mennyiségű alkohol fogyasztására. Felesége elvesztése és dohányzása mellett ez is komoly mértékben hozzájárult alig 49 éves korában bekövetkezett halálához.
• Cholnoky Viktor (1868–1912) író, alkoholizmussal küzdött.
• Cholnoky László (1879–1929) író, Cholnoky Viktor fivére, alkoholizmussal küzdött, 50 évesen öngyilkos lett.
• Ady Endre (1877–1919) költő, súlyos alkoholizmussal küzdött, melyet nagyfokú dohányzás és gyógyszerhasználat egészített ki.
• Juhász Gyula (1883–1937) költő, alkoholizmussal és mentális problémákkal küzdött. 54 éves korában megmérgezte magát.
• Sértő Kálmán (1910–1941) költő, alkoholista volt.
• Weöres Sándor (1913–1989) költő, alkoholfogyasztása saját bevallása szerint káros hatással volt munkásságára.
• Pilinszky János (1921–1981) költő, alkoholproblémákkal küzdött, emellett láncdohányos is volt.
• Latinovits Zoltán (1931–1976) színész, alkoholizmusa mellett stresszes élete előzte meg korai, 45 éves korában bekövetkezett halálát.
• Szilágyi Domokos (1938–1976) költő, alkohol- és gyógyszerproblémákkal küzdött, emiatt elmegyógyintézeti kezelésben is részesült.
• Hajnóczy Péter (1942–1981) író, súlyos alkoholizmusát A halál kilovagolt Perzsiából cím kisregényében is megörökítette. 39 éves korában hunyt el.
• Petri György (1943–2000) költő, saját bevallása szerint 15 éves kora óta alkoholista volt.
• Szanyi Tibor (1956–) politikus, alkoholizmussal vádolták több ízben, de ő nem ismerte el ezeket.
• Bubik István (1958–2004) színész, ittas vezetés okozta a halálát.

Szilágyi István (1937–2020) színésznek a családja volt érintett a kérdésben, mivel saját, mentális problémákkal is küzdő alkoholista fia verte agyon az öreg színészt.

Szeszes italok alkoholtartalma

Kép
Név	sörök	borok	pezsgők	likőrborok	vermutok	likőrök	borpárlatok (brandyk, konyakok)	pálinkák (gyümölcspárlatok)	whiskyk
Térfogat- százalék	3–12%	9–18%	9–13%	15–22%	16–18%	15–55%	36–50%	37,5–80%	40–65%
Kép
Név	vodka	gin	tequila	sambuca (olasz likőrfajta)	cachaça (brazil rumfajta)	Cognac (francia borpárlat)	rumok	abszint	Inländerrum
Térfogat- százalék	37,5–96%	37,5–60%	35–55%	38–44%	38–80%	40–46%	37,5–80%	45–83%	38–80%

Írott források, kapcsolódó irodalom

• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.   „Alkoholizmus” és „Antialkoholizmus” szócikkek
• Donath Gyula: Az alkoholizmus a világháború óta és az ellene való védekezés, Budapest, 1923
• Stepán Pál – Földes Vilmos: Küzdelem az alkoholizmus ellen, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1966
• Az alkoholizmus orvostudományi és társadalmi problémái, Budapest, 1967
• (szerk.) Bernát György – Katona Imre – Sarlós István – Vayer Lajos: Budapest Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973
• Mérő Endre: Az alkoholizmus és a jog, Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság, Budapest, 1975
• Makay Rozália: Drog, alkohol, nikotin. Tévutak és válaszutak. Van kiút!, Gold Bridge Publisher, Szeged, 2002, ISBN 963-86086-3-3
• (összeáll.) Fekete János: Alkoholizmus. Kórkép vagy korkép?, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982, ISBN 963-09-1987-7
• Angerli István: Egészségünkre?, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-241-309-1
• Alison Burr: Alkoholista a családban, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1987, ISBN 963-241-657-0
• Lisa Pilsitz – Jim McLain: Alkohol és más drogok , Soros Foundations, New York, 1992
• Takách Gáspár: Miért ne igyunk... sokat – Alkoholizmus, Budapest, 1995, ISBN 963-8354-45-3
• Veér András – Nádori Gergely – Erőss László: Az alkoholizmus: népbetegség, Animula Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-861-157-x
• Makay Rozália: Drog, alkohol, nikotin. Tévutak és válaszutak. Van kiút!, Gold Bridge Publisher, Szeged, 2002, ISBN 963-86086-3-3
• Kálmánchey Albert: A haszontalan alkoholról különböző töménységben. Zsebkönyv használóknak és cselekvőknek, k. n., Debrecen, 2007, ISBN 978-963-06-2701-6
• Demetrovics Zsolt: Az addiktológia alapjai I–III., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007
• Szikszay Petronella – Tóth Miklós: Deviáns alkohológia. A Minnesota-modell első húsz éve, k. n., h. n., 2010

Kapcsolódó szócikkek

• Országok listája alkoholfogyasztás alapján

Egyéb külső hivatkozások

• Mit kellene mindenkinek tudnia az alkoholizmusról
• https://qubit.hu/2019/03/13/magyarorszag-nem-letezo-alkoholstrategiaja
• https://index.hu/gazdasag/2020/01/24/alkohol_forgalom_magyarorszag_statisztika/
• https://m.magyarnarancs.hu/lelek/alkoholizmus-magyarorszagon-i-90948
• https://web.archive.org/web/20191222221008/http://www.szeretemazeletem.hu/hu/valtsunk-eletmodot/az-ordogi-kor-megszakithato-az-alkoholizmus-pszichologiai-vonatkozasairol/
• https://www.penzcentrum.hu/biztositas/sulyos-valojaban-ennyi-alkoholista-van-magyarorszagon.1087847.html
• https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/tarsadalomismeret-eletmod/alkoholizmus/az-alkoholizmus-helyzete-magyarorszagon
• https://www.origo.hu/itthon/20030530700milliardos.html
• https://nepszava.hu/3022359_minden-negyedik-magyar-alkoholista-lehet
• https://magyarnarancs.hu/konyv/gyakran_es_sokat_elekes_zsuzsanna_alkohol_es_tarsadalom-64088
• http://abszint.com/2019/06/04/metanol-1/
• http://epa.oszk.hu/00600/00691/00182/pdf/EPA00691_mtud_2018_11_1666-1679.pdf
• https://core.ac.uk/download/pdf/153148951.pdf
• https://akjournals.com/view/journals/650/154/18/article-p700.xml