Madzsar József
| Madzsar József | |
| Született | 1876. március 12. Budapest |
| Elhunyt | 1940. szeptember vagy 1944. szeptember 30. (64 évesen) vagy (68 évesen) Kotlasz, Szovjetunió |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Jászi Alice |
| Szülei | Madzsar (korábban: Magdsár) Béla, Hábori Janka |
| Foglalkozása | orvos, társadalomtudós, politikus, szociálpolitikus |
| Tisztsége |
|
| A Fővárosi Könyvtár igazgatója | |
| Hivatali idő 1918 – 1919 | |
| Előd | Braun Róbert |
| Utód | Kremmer Dezső |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Madzsar József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Madzsar József, Madzsar József Ádám (Budapest, 1876. március 12.[1] – Kotlasz, Szovjetunió, 1940 szeptembere vagy 1944. szeptember 30.) orvos, társadalomtudós, kommunista politikus, szociálpolitikus, Madzsar Imre bátyja.
Életrajza[szerkesztés]
Madzsar József hivatalnok és Hábory Janka fiaként született.[1] A budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomája után rendelőt nyitott. 1905 után folyóiratok munkatársaként cikkeket írt a darwinizmus népszerűsítése témakörben. Egyik szervezője volt az antialkoholista mozgalomnak. 1912-től 1914-ig Szabó Ervin barátsága révén a Városi Könyvtárban vállalt munkát. 1914-ben a fővárosi tiszti főorvosi hivatalban végzett munkájával lerakta az anya- és csecsemővédelem alapjait. A politikai életben az ekkortájt alakult Radikális Párt elnöke lesz. A polgári forradalom idején népjóléti minisztériumi államtitkár.
1920 után ismét magánpraxist folytatott, 1921-1924 között emigrációban élt, majd hazatért és belépett az MSZDP-be. A pártból baloldali magatartása miatt 1931-ben kizárták. 1931-1935 között az illegális kommunista párt tagja lett, eközben előadásokat tartott és szemináriumokat vezetett. Többször letartóztatták, végül először Csehszlovákiába majd végül a Szovjetunióba emigrált. A sztálini önkény azonban nem kegyelmezett, hiszen 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, majd koncepciós per keretében halálra ítélték és kivégezték.
Főbb művei[szerkesztés]
- A szeszes italok hatása az utódokra (Budapest, 1905)
- Darwinizmus és Lamarckizmus (Budapest, 1909)
- A jövő nemzedék védelme és a háború (Budapest, 1916)
- A meddő Budapest (Budapest, 1916)
- Az ember származása és a származástan vázlata (Budapest, 1918)
- A kapitalizmus belső ellentmondásai (Társadalmi Szemle, 1931. június)
- Madzsar József válogatott írásai (válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta, a bibliográfiát összeállította Kárpáti Endre, Budapest, 1967)
Szerkesztésben jelent meg Az egészség enciklopédiája és a Társadalmi lexikon Budapesten az 1920-as években.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6411-4
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Kárpáti Endre: Madzsar József válogatott írásai. (Hozzáférés: 2012. május 28.)
További információk[szerkesztés]
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerzői kiadás, 2005.
- R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1972.
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Réti Endre: M. J. (Nagy magyar orvosok, Budapest, 1954);
- M. J., Budapest, 1959;
- Szigeti Györgyné: M. J., Budapest, 1959;
- Kárpáti Endre: M. J. életéről és tevékenységéről, Fogorvosi Szemle, 1959. 4. sz.;
- Remete László: M. J. (Könyvtáros, 1961. 6. sz.);
- Vértes György: József Attila és az illegális kommunista párt, Budapest, 1964;
- Remete László: A budapesti könyvtárügy úttörői, Budapest, 1964.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Fővárosi Könyvtár) vezetői | ||
|---|---|---|
|  | |