Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív147

Indiai politikus

A mai kezdőlapon szerepel en:Sarvepalli Radhakrishnan neve. Ezt hogy kellene helyesen átírni magyarra? – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 5., 02:21 (CEST)

Kérdezzük meg a Ramanujan-szakértőket! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 5., 07:26 (CEST)

Szarvepalli Radakrisnan. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 5., 07:28 (CEST)

సర్వేపల్లి రాధాకృష్ణన్ telugu születésű, Szarvépalli Rádákrisnan. Ogodej ^vitalap 2017. szeptember 5., 10:35 (CEST)

Köszi, kijavítom. – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 7., 16:22 (CEST)

Toleranciadíj

Sziasztok! Egyértelműsítésben és díjelnevezésben szeretném a segítségeteket, véleményeteket kikérni. Van egyszer a már létező Toleranciadíj (1 ez így nagybetű folyószövegben, ugye?), amit az Autonómia Alapítvány (ami Tolerancia Díj néven futtatta) adott, aztán van a Debreceni Zsidó Hitközségnek is egy (Életmű-díjnak meg egy) Tolerancia-díjnak írt kitüntetése (Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár / Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága). 2 Tud-e valaki olyan okot, ami igazolná a kötőjeles írást? 3 Hogyan érdemes egyért.-t készíteni belőlük? Fauvirt ^vita 2017. szeptember 7., 02:07 (CEST)

1. Igen. 2. Nem. 3. Mindegyik Toleranciadíjat egyértelműsíteni a megfelelő intézménnyel. Az egyértlapra jönne egy átirányítás a Tolerancia-díjról. A Tolerancia-díj (Debreceni Zsidó Hitközség) cikkben pedig a rögzültrossz sablonnal megemlíteni, hogy ez helyesen Toleranciadíj lenne. – Vépi ^vita 2017. szeptember 7., 09:40 (CEST)

Nemzeti veszélyeztetett fajok napja

A kezdőlap szerint ma van a Nemzeti veszélyeztetett fajok napja Ausztráliában. Nekem ez furcsának tűnik; nem inkább "veszélyeztetett fajok nemzeti napja" lenne a megfelelő? – Hkoala 2017. szeptember 7., 06:57 (CEST)

De. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 7., 07:57 (CEST)

Csupa nagy betűs (nem mozaik)szavak

MegoldvaFauvirt ^vita 2017. szeptember 10., 12:50 (CEST)

Sziasztok! Mi a helyzet olyan intézménynevekkel, amik elvileg hivatalosan egy csupa-nagybetűs szóval vannak bejegyezve, mint pl. állítólag a „Nyíregyházi RIDENS Szakgimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium”? Mehet-e így a szócikkcímbe? (Mivel @Devenyi57 készül főnévteresíteni egy szócikket az intézményről kérdezem és pingelem őt ide) Fauvirt ^vita 2017. szeptember 10., 01:22 (CEST)

"Csupa nagy betűs (nem mozaik)szavak" - ezek hibásan vannak írva, javítandók. misibacsi*^üzenet 2017. szeptember 10., 06:15 (CEST)

Köszönöm a megerősítést! Fauvirt ^vita 2017. szeptember 10., 12:50 (CEST)

Hamburg

Megoldvamisibacsi*^üzenet 2017. szeptember 11., 18:57 (CEST)

Jól van ez így a(z amúgy kiemelt) Hamburg szócikk kezdeteként „Hamburg Szabad és Hanzaváros (német nyelven Freie und Hansestadt Hamburg…”? Gondolok itt arra, hogy miért nagybetű a szabad és miért nincs kötőjel a Hanza-városban és hogy tényleg az egész kifejezésnek vastagítottnak kell lennie? Fauvirt ^vita 2017. szeptember 10., 02:20 (CEST)

Te itt provokálsz vagy tesztelsz minket? Sokféle okból lehet valamit hibásan írni, ezt nem taglalnám (pl. általános iskola elvégzésének hiánya, stb), ezeket sajnos javítani kell szófecsérlés és kérdés nélkül arra, amit te is írtál: "Hamburg szabad és Hanza-város". Mondjuk a "szabad"-ot nem értem miért kell odaírni és a "Hanza-város" említése is pár száz évvel le van maradva. Tehát legyen csak annyi, hogy Hamburg, ez teljesen jó. Mindjárt javítom a cikkben, ha eddig nem történt meg. misibacsi*^üzenet 2017. szeptember 10., 06:22 (CEST)

Miután Hamburg Szabad és Hanzaváros a szövetségi köztársaság egyik önálló városállama a Német Szövetségi Köztársaság egy tagállamának becsületes neve esetleg mégis illik ezt megadni. – Texaner ^vita 2017. szeptember 10., 09:42 (CEST)

Csak úgy jelzem, hogy egyetértek Texanerrel, másrészt meg @Misibacsi: a módosításoddal szembemész a településcikkek elején nálunk szokásos renddel, hogy ha a hivatalos név nem egyezik meg a cikkcímmel, akkor azt a név után megadjuk, majd zárójelben az idegen neve(i)t (na hem egyezik a magyarral), kiejtését stb. Szerintem ezt a módosítást gondold át még egyszer... - Gaja   2017. szeptember 10., 12:20 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) @Misibacsi: nem teszt, egyszerűen bizonytalan vagyok... azt gondolom, hogy ilyenkor cèlszerűbb kérdezni, bocsánat, ha ez tèged zavar... :o( viszont ezentúl is inkább kèrdezni fogok, mert számomra a Wikipédia nem rólam szól és ha valamiben nem vagyok biztos, nem fogom a miatt úgy hagyni vagy a saját esetleg butasàgomra átírni. Se OH-m se nyevhelyességi akárhanyadik kiadásaim nincsenek....

Mindezek ellenére köszönöm a választ.

@Texaner, Misibacsi: igazából a német wikin is ez van és így kiemelve: „Die Freie und Hansestadt Hamburg ([…] Ländercode: HH, Abkürzung: FHH oder FuHH) ist …”, így jó lenne egy hivatalos dokumentum, hogy még tényleg ez-e a neve... ezért is vetettem fel ide, hogy ha lenne ilyen, akkor az alapján lehessen dönteni. Csak azért pillantottam a szócikkre, mert a kezdőlapon még nem szerepelt kiemelt és arra gondoltam... de ha ilyen hibák vannak/lehetnek benne inkább mégsem (kiemelve végül is már majd 10 éve lett). Fauvirt ^vita 2017. szeptember 10., 12:29 (CEST)

Amióta a háború után újjáalakult Németország, azóta így hívják. A helységnévtáblákon is így szerepel. Sajnos most épp nincs annyi időm, hogy keressek neked egy forrást rá, de ha lelek, ideteszem. Addig a szavamat adom, hogy így van! ;-) - Gaja   2017. szeptember 10., 19:16 (CEST)

@Gaja: köszönöm, de ha találsz, a szócikkbe tedd inkább, hogy ne lehessen ebből több kalamajka, elvégre a Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye. ;o) Köszönöm mindenkinek, ezek szerint nem volt mégsem annyira haszontalan ez a felvetés (legalábbis ezzel nyugtatom magam)... Akkor megoldva? Fauvirt ^vita 2017. szeptember 11., 13:18 (CEST)

@Fauvirt: Ha ezt meggyőzőnek találod, akkor beleteszem a cikkbe is (ez egy hivatalos hamburgi oldal). Ez a helységnévtábla nem annyira a cikkbe való, de bizonyítéknak jó. Ez meg az A1-es autópálya (Németország) mellett látható. És még millióegyet találhatsz Te is pl. a google képkeresőjében is. Remélem, elég meggyőző voltam... - Gaja   2017. szeptember 11., 16:01 (CEST)

@Gaja: én csak annyit kérek, hogy ne egy állítást akarjunk igazolni, mert akkor soha nem lesz vége a "ping-pong"-nak, hanem lehetőleg az igazságot próbáljuk meg kideríteni. Most arra keresünk "igazolást", hogy így is írják itt meg ott, arra persze hogy találunk mindenféle webcímeket meg képeket, ahogy találnánk arra is, hogy ugyanilyen hivatalos weboldalakon és táblákon csak "simán" Hamburg város áll (mert ne feledjük, hogy Hamburg mint tartomány is létezik, de nem tudom, melyiknek mi a pontos határa, nem néztem utána). Tehát egy picikét komolyabban az agarakkal, ha kérhetem. ;o) Nem link-duzzasztás a cél, hanem hasznos tudás átadása. Fauvirt ^vita 2017. szeptember 11., 16:12 (CEST)

A Szabad és Hanzastadt Hamburg alkotmánya (Verfassung der Freien und Hansestadt Hamburg) talán alkalmas arra, hogy elhídd valóban ez Hamburg városállam hivatalos neve. – Texaner ^vita 2017. szeptember 11., 17:40 (CEST)

@Texaner: nem engem kell meggyőzni, én nem vagyok egyik verzió mellett vagy ellen sem. Èn a mellett vagyok, hogy az olvasó hiteles forrásból jusson hiteles információhoz. Malatinszkynek már megköszöntem a hozzászólását jóval a cinikus megjegyzésed előtt (csak épp mobilról vagyok, így csak ő láthatta). Ennyi. Fauvirt ^vita 2017. szeptember 11., 18:04 (CEST)

Bréma is hasonló eset, de akár említhetném Bajorországot is. Mindegyiknek van egy hosszú hivatalos neve, ami nem egyezik megy a szócikk címével ezért nem kell vastagon szedni. Megemlíteni dölt betűvel viszont fontos. - Csurla ^vita 2017. szeptember 10., 19:53 (CEST)

Szerintem meg kell. Nézd meg bármelyik ország cikkét, ott sem egyezik a címmel a hivatalos név, mégis vastagon szedjük, mert az a hivatalos neve... Szerintem. - Gaja   2017. szeptember 10., 20:02 (CEST)

Hamburg hivatalos neve Freie und Hansestadt Hamburg, és a város ezen a néven a Német Szövetségi Köztársaság egyik tagállama. Erre aligha tudok elképzelni hivatalosabb forrást, mint Hamburg alkotmányát, amely mindjárt az első cikkelyben kimondja, hogy „Die Freie und Hansestadt Hamburg ist ein Land der Bundesrepublik Deutschland.” Ez magyarul annyit tesz, hogy „Hamburg szabad és Hanza-város a Német Szövetségi Köztársaság tagállama.” A

Ami a város hivatalos nevének helyesírását illeti, [ezen a webhelyen http://www.e-nyelv.hu/2016-05-23/hanza-varos/] azt olvasom, hogy a Hanza-város helyes írásmódja az „OH. 786.” szerint Hanza-város, tehát nagy H-val és kötőjellel. Örülnék, ha valaki, akinek van OH-ja, leellenőrizné ezt, mert ha az OH valóban a Hanza-város írásmódot hozza, akkor a Kategória:Hanzavárosok nevét is meg kell változtatnunk.

Kérdés még, hogy a hivatalos névben szereplő „szabad” szó nagy kezdőbetűvel írandó-e. Erre az AkH.¹² 180. nemleges választ ad, tehát a helyes írásmód valóban „Hamburg szabad és Hanza-város”. Malatinszky ^vita 2017. szeptember 11., 17:14 (CEST)

Az OH hozza a "Hanza-város" kifejezést. @Fauvirt: Nem zavart a kérdés, csak annyira nyilvánvaló volt (számomra, és valamennyire számodra is) a helyes írásmód (próbáltam viccnek felfogni). Jobb megkérdezni, ebben igazad van. Örülök neki, hogy kisebb-nagyobb kitérőkkel, de hamar nyugvópontra jutott a dolog, kiraktam a "megoldva" sablont. misibacsi*^üzenet 2017. szeptember 11., 18:57 (CEST)

dr. jur.

@Cassandro: Témája miatt akár lehetett volna a jogi kocsmafalra is írni :) Az lenne a kérdésem, hogy a wikidata:Q959320 elem vajon megfelel-e az „állam- és jogtudományi doktor” megnevezésnek, vagy ehelyett inkább az „állam- és jogtudományok doktora”? Az apró különbségről a következőt bogarásztam ki eddig:

• az „állam- és jogtudományi doktor” címet minden jogász a végzettségéhez „kapja”, és a „dr. jur.” címe viselésére jogosult;
• az „állam- és jogtudományok doktora” tudományos fokozatot tudományos munka alapján lehet megszerezni (de nem tudom, hogy ez ma vajon milyen titulust ad az illetőnek).

Saját tudományterületemen manapság a mesterfokozat után megszerezhető következő fokozat a PhD, aki ezt megszerzi, az használhatja a Dr. előtagot (és német nyelvterületen a PhD utótagot). (Bár némi zavar van így is az információkban, mert valaki itt pl. azt írja, hogy a „Az állam- és jogtudományok doktora ma MTA doktora (DSc.) néven él tovább.”, ami elég meglepő, mert előbbi egy tudományos fokozat, utóbbi pedig egy tudományos cím, és csak sok évvel a PhD megszerzését követően van esély kevesek számára a megszerzésére.) Visszatérve a kérdésre és a problémámra: a hivatkozott Wikidata-elemnél azt írják, hogy ez egy tudományos fokozat (doctoral degree in law), ami szerint viszont csak olyannak szabadna megadni a Wikidatában, aki tudományos fokozatot szerzett, nem pedig mindazoknak, akik jogot végeztek és viselhetik a dr. jur. címet. A csavar a dologban, hogy ugyanez a Wikidata-elem Dr. jur.-ként jelöli meg a fokozat rövidítését. Jól értem, hogy a dr. jur.-t minden jogász viselheti, míg a Dr. jur.-t a tudományos fokozatot szerzettek? (Hasonlóképpen egyébként a dr. és a Dr. két külön titulus volt korábban, amikor még volt kis- és nagydoktori.) Köszi! Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. szeptember 10., 23:21 (CEST)

A „tudományok doktora” magas tudományos fokozat, a PhD (illetve régi kandidátusi) felett van, az akadémiai levelező tagság előszobája. Attól, hogy az MTA doktora lett belőle (erről nem tudtam), még nem válik címmé, mert bárki megszerezheti, ha bejárja az utat, a címeket pedig adományozzák. Lehet, hogy épp a fogalmi zavar csökkentésére nevezték át. Régen is hívták akadémiai doktornak a köznyelvben az elterjedtebb nagydoktor mellett. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 11., 06:42 (CEST)

A dr. és a Dr. sosem volt két külön titulus, ez a népi babonák egyike. Csak voltak, akik látták, hogy van kis d meg nagy D, és ezt a mitológiát kreálták köré. Valójában a d/D tisztán helyesírási kérdés, ami a címnek a szövegben elfoglalt helyétől függ. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 11., 06:46 (CEST)

Arsboni cikkét hónapokkal az AkH.12 megjelenése utánra datálta, de a 11. kiadás 153. pontjára mutat, ami most a 151. Voxfax ^vita 2017. szeptember 11., 12:21 (CEST)

Köszi! A kis- és nagydoktorihoz (igazából rájöttem, hogy ez a kisdoktori és a kandidátusi cím volt helyesen) tartozó dr.-ek helyesírásával kapcsolatos információ új volt; nekem azok az oktatók mondták ezt, akik ezekkel a fokozatokkal/címekkel rendelkeztek. Visszatérve a fő kérdéshez: a Wikidata-elemet (mivel az egy tudományos fokozat a leírása alapján) átírtam akkor „állam- és jogtudományok doktora” megnevezésre (bár talán az „az” szó hiányzik az elejéről). Viszont nem világos, hogy akkor ennek tényleg a dr. jur. a rövidítése? Hiszen ezt a névben használható előtagot, címet már az egyetem elvégzésével megkapják a jogászok, míg az állam- és jogtudományok doktora fokozat megszerzéséhez (ha jól gondolom) a mai rendszerben a PhD-t kell megszerezni. Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. szeptember 12., 00:01 (CEST)

Hurrikánok

Előzetes olvasnivaló: [1]. A javaslatom, hogy a hurrikánok szócikkcímeit egészítsük ki a lecsapás évével. Pl. Irma hurrikán (2017) vagy 2017-es Irma hurrikán. Mindez az olvasó jobb kiszolgálását jelenti. Vélemények? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. szeptember 11., 19:23 (CEST)

 támogatom A vitalapomon tévesen azt írtam, hogy a hurrikán-nevek sosem ismétlődnek, de azóta megtudtam, hogy a trópusi ciklonok elnevezése egy hatéves ciklusban ismétlődik, és csak a különösen hírhedt hurrikánok nevét vonják ki a forgalomból. Az enwikin például látható, hogy Erika nevű hurrikánból több is volt. Szerintem a Burumbátor által javasolt két változat közül használjuk az egyértelműsítési szokásainknak megfelelő Irma hurrikán (2017) alakot. – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 11., 19:40 (CEST)

 támogatom az „Irma hurrikán (2017)“ alakot. – Pegy22 ^vita 2017. szeptember 11., 20:05 (CEST)

 támogatom Jobban azonosíthatók a hurrikánok, ha évszám is van hozzá a címben. A zárójeles – azaz az „Irma hurrikán (2017)” – alakot jobban támogatom, még annak ellenére is, hogy nem feltétlenül olyan értelemben vett egyértelműsítő tag, hogy van biztosan belőle másik is (az Irma esetén még csak egy nevezetesebb van, legalábbis az angol wiki alapján; ha meg lesz egy másik is később, akkor már kész a zárójeles alak :)). Azért támogatom még a zárójeles alakot, mert az évek elteltével talán jobban emlékszünk a sok-sok pusztító hurrikán közül a nevére, mint az évszámra; személy szerint a hurrikán nevét írnám be először a keresőbe, nem az évszámot. --Sphenodon ^vita 2017. szeptember 11., 20:16 (CEST)

Köszönöm, és az eddigiek alapján nekem is jobban tetszik a végén zárójeles megoldás. Sphenodon: valóban: Kathrinára ma is emlékszünk, de hogy melyik évben volt, arra már nem emlékszünk. És pont ezért javaslom ezt a kiegészítést.

Még egy: a magyar wikiben valóban csak a legpusztítóbb hurrikánoknak keletkezik cikke. Ezért is jobb, ha valahogy már a címben jelezzük az évet. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. szeptember 11., 20:35 (CEST)

 támogatom az „Irma hurrikán (2017)“ alakot. – misibacsi*^üzenet 2017. szeptember 12., 17:12 (CEST)

Latin betűs ábécére vált Kazahsztán

A kazahsztáni törvényhozásban ma jóváhagyták a tervezett új latin betűs kazak ábécét. Ugyan formálisan még nincs bevezetve az új latin betűs írás, de ismerve a kazahsztáni politikai kultúrát, ezen a ponton a kérdés már el van döntve. Az új, 25 betűs ábécé megegyezik az angol ábécével, de hiányzik belőle az X betű. Itt lehet megnézni, hogy a jelenlegi, cirill alapú betűknek, betűcsoportoknak mely latin betűk fognak megfelelni.

Az átállással nekünk is lesz dolgunk. Nyilván át kell dolgozni a Kazak ábécé cikket, de megváltozik a kazak tulajdonnevek helyesírása is. A főváros Astana lesz, a régi főváros Almaty, az elnök Nursultan Nazarbaev. – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 11., 21:42 (CEST)

Egy átírási problémával kevesebb. Legalább a volt cirill ábécéjük eligazít néhány kiejtésben, mint hogy a zh-t zs-nek kell olvasni. – LA^pankuš 2017. szeptember 11., 22:07 (CEST)

Nem mondod, a fővárost is lecserélték? Almaty már túl ramaty nekik? Astanavista! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 11., 23:33 (CEST)

Minden fáraónak kell egy piramis... – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 11., 23:38 (CEST)

Asztana egy épülő megalopolisz. Már 20 éve ez a főváros. Idézet az angol wikiből: On 10 December 1997 Akmola replaced Almaty as the capital of Kazakhstan. On 6 May 1998 it was renamed Astana, which means "the capital city" in Kazakh. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. szeptember 12., 10:01 (CEST)

A képről látszik, hogy piramis is van. Jártam benne, a ferde tengely miatt lélegzetelállító a térélmény. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. szeptember 12., 10:09 (CEST)

És lehet tudni az átírás pontos szabályait? Mert az általad linkelt oldalon van egy táblázat, de ebben, úgy látom, nem minden betű szerepel. – b_jonas 2017. szeptember 12., 10:03 (CEST)

A kazak változatból több minden kiderül: az ə-ből ae, az ө-ből oe, az ү-ból ue, az ң-ből pedig ng lesz. Elvileg így már minden kazah betűnek megvan a párja, az orosz eredetűeket (ё, щ, ъ, ь, э, ю, я) úgy tűnik, értelemszerűen írják át, ha egyáltalán... - Gaja   2017. szeptember 12., 12:54 (CEST)

Ha latin betűs írásra áttérnek, akkor nem lesz átírás tovább: a magyarban is úgy kell megjeleníteni a kazah szavakat, városokat, neveket, ahogy azok írva vannak saját nyelvükön. Átírásra csak nem latin betűs jelrendszert írásra használó nyelvek esetében van szükség, ekkor a kiejtés alapján írjuk le magyarban az adott terminusokat. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. szeptember 12., 10:13 (CEST)

"Kazahsztán a tankönyvekben jövőre áttér cirillről a latin betűkre – jelentette be Nurszultan Nazarbajev. A posztszovjet országot 32 éve irányító elnök a teljes átállást 2025-re tervezi." (kiemelések tőlem). – Vadaro ^vita 2017. szeptember 12., 12:40 (CEST)

Vadaro: igen, talán te is olvastad az Ezerkilencsszáznyolcvannégyet. A köznapi életben már néhány év múlva az új írást fogják használni, az iskolákban is biztosan már idén október közepén elkezdik tankönyvek nélkül az írni-olvasni tanuló első és második osztályos gyerekeket összezavarni vele. Két éven belül már szinte mindenki el fogja felejteni a cirill betűs írást, addigra a márványszobrokon is átvésik a feliratokat. A teljes átállásra azért ad az elnök 8 évnyi haladékot, mert az összes technikai szöveget, köztük a rég elavult mosógép modellek használati utasítását is újra kell nyomtatni, majd az emberek lakásán kicserélni.

Burumbátor: igen, ezt értem. De ha mi is az új írásmódot szeretnénk használni, akkor ismernünk kell a Kazahok szabályait, hogy ők hogy fogják kitalálni a nevek korábbi irásmódja alapján az új latin betűset. Ha ilyen szabály nem lenne, akkor minden névhez keresnünk kéne friss forrást, hogy ott hogy írják le az új írásmódban. Szerintem tágabb értelemben azt a szabályt is szabad átírásnak hívnom. Átírásnak (angolul transcription) hívom az orosz nevek ISO 9 latin betűsítését is, amit például a magyar könyvtári katalógusok használnak, vagy az ógörög nevek ALA-LC átírását, amit akkor használok, ha angol szövegben említek ógörög mitológiai nevet, noha ezek nem a magyar vagy angol kiejtésen alapulnak.

– b_jonas 2017. szeptember 12., 13:36 (CEST)

Meg kell majd állapodnunk egy határnapban, amelytől fogva a huwiki szempontjából latin betűs írást alkalmazó nyelvnek tekintjük a kazakot. Onnantól fogva az új tartalmunkban mindenképp az új helyesírást kell követni, és el kell kezdeni a meglévő tartalmat átírni. A teljese átállás nyilván hosszabb ideig fog tartani nekünk is. – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 12., 13:57 (CEST)

A teljes átállásig még van idő. Amikor törvénybe iktatják, el lehet kezdeni. – LA^pankuš 2017. szeptember 12., 15:21 (CEST)

Amikor a törvényhozás, elnök, stb kihirdeti és törvénybe iktatja a latin betűs írásmódot, onnantól kezdve lehet átírni nálunk is a neveket. A kazak ábécé szócikkben legyen benne a betűk, betűcsoportok kiejtése, úgy látom ez szükséges lenne az olvasók számára (célszerű lesz a szócikkekben is feltüntetni a nevek kiejtését).

Vitás lehet a már meghonosodottnak tekinthető nevek leírása, pl. "Asztana" (és nem "Astana"), és "Nurszultan Nazarbajev" (és nem valami egyéb). misibacsi*^üzenet 2017. szeptember 12., 17:24 (CEST)

Az Asztana nem meghonosodott, hanem a cirill betűs kazak írásmód magyarra átírt változata. Az Astana pedig ugyanaez az új latin betűs írásmód. – VargaA ^vita 2017. szeptember 12., 17:30 (CEST)

Pont az lehet a vita tárgya, hogy meghonosodott-e. Az ilyesmit eddig a zakadémia deklarálta, most viszont a közeli időben nem várható újabb szótár kiadása. Könnyen lehet, hogy ezúttal pont a Wikipédián fog múlni, mi honosodik meg, ha lehet ilyesmiről beszélni egyáltalán ebben az esetben. :-) Számomra például a kazah szón kívül csak egy kazah név van, amire képtelen vagyok másképp gondolni, Alma-Ata, mert apám ott töltött hosszabb időt gyerekkoromban. Szerintem az emberek többségének nincs ennyi személyes viszonyulása Kazahsztánhoz, és nem is ismerik Asztanát, így meghonosodásról elég nehéz beszélni. Ez nem Párizs, amiről mindenki hallott. Bajkonur tényleg meghonosodott, de már most se a kazah/kazak nevén van szócikkünk róla, így nincs mit változtatni rajta. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 13., 01:50 (CEST)

Kedvenc enciklopédiám azt mondja az Asztana című cikkében, hogy a várost 1998 óta hívják Asztanának (a név jelentése konkrétan az, hogy "főváros"). Engem nehéz lesz meggyőzni arról, hogy az Asztana név ez alatt a 19 év alatt meghonosodott hazánkban. – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 13., 02:09 (CEST)

A jelenlegi Kazak ábécé cikkbe betettem egy új oszlopot a várható új rendszer betűivel. Ha életbe lép a változás, akkor az egész cikket ennek ismeretében újra kell majd írni. - Gaja   2017. szeptember 12., 18:07 (CEST)

Van egyáltalán útmutatónk, hogy a kazak nyelv cirill betűs írását hogyan írtuk át eddig magyarosan? A Wikipédia:Átírás oldalon nem látom, sem a Kazak ábécé oldalon. Pedig segíthetne majd, ha az új latin betűs írásra szeretnénk áttérni. – b_jonas 2017. szeptember 12., 18:24 (CEST)

Hát, maximum a WP:CIRILL szerint... - Gaja   2017. szeptember 12., 18:41 (CEST)

Szerintem az nem segít. Az oldal címében is benne van, hogy „szláv nyelvek”. Az az oldal az orosz, ukrán, belarusz, bolgár, és macedón nyelvek magyaros átírását adja meg, a kazak nyelv nem hasonlít ezek közül egyikre sem annyire, hogy ugyanazt az átírást lehessen használni. Mások a használt magánhangzók. – b_jonas 2017. szeptember 12., 19:15 (CEST)

Nézd, ez az átírás nem annyira különbözik a szláv nyelvektől, mivel nem fonetikusan írunk át. A cirill betűket mindkét nyelv esetén ugyanúgy írjuk át magyarosan, és akkora különbség nincs két nyelv írása között, hogy ne lehetne megoldani. Én azt mondom neked, hogy 97,5%-os pontossággal át tudnám írni bármelyik kazak nevet, akár most is. De a nyelvi kocsmafal is ezért van, ha valaki bizonytalan, megkérdi. Én ezen nem aggódnék. Ha meg kész lesz az új ábécé hivatalosan is, akkor meg adott az átbetűzés rendszere a kérdéses esetekben is, mert nem a magyarosra kell átírni. - Gaja   2017. szeptember 12., 23:23 (CEST)

Egy-két hangot azért elég nehéz volt eddig belőni. Nem készült eddig kazak átírási szabály és most már nem is kell. Ezen lendüljünk túl szerintem. – LA^pankuš 2017. szeptember 12., 20:07 (CEST)

Frappáns szócikkcím kerestetik

Megoldva– Vépi ^vita 2017. szeptember 14., 06:23 (CEST)

Mégpedig ehhez: Katonai és félkatonai állományok létszáma országok szerinti listája. Érdemes megnézni, más nyelven hogy oldották meg. Köszönettel, – Vépi ^vita 2017. szeptember 7., 14:54 (CEST)

Mit szólnál ahhoz, hogy Katonai és félkatonai állományok létszámának országok szerinti listája? Két megjegyzés: A cikk fordításnak tűnik; fel kellene tüntetni, hogy melyik cikk fordítása. A 171 lábjegyzeted mind ugyanarra a forrásra mutat, de a forrás maga kimaradt a cikkből. – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 7., 15:05 (CEST)

Igen, ez követi legjobban az angol címet, és a cikk felépítéséből is látszik, hogy a szerző (aki nem én vagyok) az angolt fordította. – Vépi ^vita 2017. szeptember 7., 15:12 (CEST)

Fegyveres erők létszáma országonként? Valamivel rövidebb. – Pegy22 ^vita 2017. szeptember 7., 15:17 (CEST)

 megjegyzés - Ha "országonként", akkor +1.--Linkoman ^vita 2017. szeptember 7., 15:21 (CEST)

Malatinszky + 1. – Pagony ^foxhole 2017. szeptember 7., 15:25 (CEST)

Fegyveres erők és szervezetek létszáma országonként, pontosabb, nem sokkal hosszabb. Akela ^vita

Kéretik nem elfeledni, hogy a szokásos, és helyes bontás a Fegyveres erők és testületek, amelyben az erő a hadsereg, a testületek a rendőrség, a vámőrség, a közterületfenntartók, a titkosszolgák. Fegyveres szervezetek kategória számomra nem világos. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. szeptember 7., 15:53 (CEST)

Az nem szabály, hogy egy lista címében szerepeljen a "listája" szó? Malatinszky ^vita 2017. szeptember 7., 15:55 (CEST)

Burumbátornak igazsága vagyon. De: a paramilitárisok nem testületek, max. szervezetek. Kérdés: mennyire törekszünk aprólékosan pontos címre? A németek pl. nem szőröznek: Fegyveres erők listája, oszt jónapot. Nekem ez lenne a kedvencem, de itt nem merném javasolni. Visszatérek a Fegyveres erők létszáma országonként klubhoz. Akela ^vita 2017. szeptember 7., 16:06 (CEST)

@Vépi: Azt hiszem senkinek nem lesz kifogása ellene ha átnevezed erre: Fegyveres erők létszáma országonként. – Pegy22 ^vita 2017. szeptember 11., 11:21 (CEST)

Még várok egy kicsit, lássuk. – Vépi ^vita 2017. szeptember 11., 12:06 (CEST)

Hibás kazakok

MegoldvaGaja   2017. szeptember 13., 22:45 (CEST)

Találtam néhány hibás átírású nevet:

• Talgat Amankeldijli Muszabajev – Талғат Аманкелдіұлы Мұсабаев → a középső/apai neve hibás, mert „Amankeldiuli”-nak kellene lennie betű szerinti átírás szerint
• Yuliya Medvedeva – nincs megadva cirill betás név, de ezt találtam: Юлия Медведева (Кельдюшева) → szerintem helyesen Julija Medvegyeva (Kelgyuseva), vagy valami hasonló kellen legyen (nem is kazah, hanem orosz)
• Toktar Ongarbajuli Aubakirov – Тоқтар Оңғарбайұлы Әубәкіров → szerintem Toktar Onggarbajuli Aubakirovnak kéne lennie
• Jermahan Ibraimov – Ермахан Ыбрайымов → Jermahan Ibrajimov
• Gennagyij Golovkin – Геннадий Геннадьевич Головкин → Gennagyij Gennagyjevics Golovkin, ő még ráadásul orosz is...
• Bolat Zsumagyilov – Болат Жұмаділов → Bolat Zsumadilov
• Ragyik Zsaparov – Радик Жапаров → Radik Zsaparov
• Jerdosz Zsanabergenov – Ердос Үсенұлы Жаңабергенов → Jerdosz Üszenuli Zsangabergenov
• Aszan Tahtahunov – Асан Тохтахунов → Aszan Tohtahunov

Kérem a tisztelt publikum hozzászólását, hogy jól gondolom-e, avagy nem. (Nem vagyok biztos, hogy a kazak ң-t hogy írjuk át, csak n-ként vagy ng-ként. Én utóbbira szavaznék.) - Gaja   2017. szeptember 13., 00:15 (CEST)

A két oroszt biztosan jól írtad le, és nagyon helyesnek tartom az elvet is, hogy a négymillió orosz nemzetiségű kazahsztáni polgár nevét az orosz nevekre vonatkozó szabályok szerint írjuk át. Ami az igazi kazakokat illeti, fogalmam sincs, hogy helyesek-e az átírásaid, mert nem tudom, milyen szabályt kellene követnünk itt. Van valamilyen akadémia standard a kazakra?

Egy kicsi arra hajlok, hogy arra a kis időre, ami a kazak cirillnek hátravan, nem kellene már bolygatni ezeket a neveket, hanem amikor Kazahsztánban törvényessé válik a latin betűs írás, akkor kéne egyenesen az új írásmódra áttérnünk. – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 13., 02:23 (CEST)

Valószínűleg akkor is meglesz az igény, hogy zárójelben feltüntessük a régi átírást is, amely valamelyes tájékoztatást ad a kiejtésről. Én zavarban vagyok, ha fogalmam sincs a kiejtésről, persze ez lehet egyéni szocprobléma. Az európai nyelveknél legalább a kőbányai kiejtés alapelvei többnyire közismertek. Szóval azért nem lenne teljesen haszontalan tisztázni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 13., 02:34 (CEST)

A kazak ábécé cikkben a táblázat utolsó oszlopában megtalálod a mai cirill betűk kiejtését, ez esetleg lehet támpont. - Gaja   2017. szeptember 13., 13:20 (CEST)

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a nazális g-t egyszerűen majd n+g-ként írják majd, ami hangtanilag hibás ugyan, de nem igényel külön karaktert. Egyetértek abban, hogy most már majd az új írásrendszerük alapján érdemes bármit is változtatni. Akkor ki fog derülni, hogy pontosan hogyan oldják meg a mellékjeles cirill betűk latinizálását. Ugyanakkor nem feltétlenül értek egyet azzal, hogy kazak állampolgár, sőt akár kazak születésű embernél az orosz származást figyelembe kéne venni. Aki Magyarországon született, magyar állampolgár és Jelasicsnak írja a nevét, azt se fogjuk Jelačić néven írni, csak mert horvát származású. Csak akkor, ha ő maga is így írja a nevét. – LA^pankuš 2017. szeptember 13., 10:01 (CEST)

Nálunk lehet, hogy így lenne, de pl. Gennagyij Golovkint a kazak wiki is orosz nevén hozza: Геннадий Геннадьевич Головкин - Gaja   2017. szeptember 13., 13:20 (CEST)

Nem csodálkoznék, ha végül egy "ü" betűt is bevezetnének, az "ü" hang megjelenítésére. Az első példában, az űrhajós apai neve utolsó része, az -ұлы utótag úgy hangzik: "ulü". A török "-oglu" megfelelője, kirgizül -улуу, kiejtése ulú, a kazah ennek egy lágyabb változata, ulü. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. szeptember 13., 10:20 (CEST)

Ha megnézed a kazak ábécé cikke, ahová már betettem az új várható ábécét is (a ZAZ oszlopban), láthatod, hogy az ü hang megfelelője az ue lesz, míg a mai ы-t y-nal írják majd. - Gaja   2017. szeptember 13., 13:20 (CEST)

Nekem úgy tűnik, az ы karakter a veláris i-t takarja (a törökben ı), a latin karakterkészletben az y lesz a megfelelője. – LA^pankuš 2017. szeptember 13., 10:41 (CEST)

Lesz itt még probléma, hogy mit hogyan kell ejteni. Az ү-nak például u lesz a megfelelője, pedig mondjuk a жүрек ejtése zsürek. Így elsőre zhurek lesz az átírása, míg a кутикула marad kutikula, pedig nem ugyanaz a hang. Vagy a қауым-nak qauym. Hmmm. – LA^pankuš 2017. szeptember 13., 10:50 (CEST)

Szerintem ezt az utóbbit elnézted. A жүрек új latin betűsen zhuerek lesz, a кутикула kwtikwla, a қауым pedig qawym. Az у → w, az ұ → u és az ү → ue (magyar ü). - Gaja   2017. szeptember 13., 13:20 (CEST)

Nos, akkor mi legyen? Átnevezzem a hibás alakokat, vagy várjunk az új ábécéig? Az orosz neveket ettől függetlenül javítani kellene, és pl. Yuliya Medvedeva esetében nem tudom, hogy mi legyen... - Gaja   2017. szeptember 13., 13:20 (CEST)

Medvegyeva cikke tipikus Lajos52-féle termék. Megjelöltem a főbb hiányosságokat és átsoroltam cikkjelöltté. Ha valakinek fontos, majd feljavítja, és a nevet is rendbe hozza. Ha nem, három hónap múlva megy a levesbe. Golovkint át kellene nevezni (az átirányítás megtartásával), ahogy javasoltad. A többit én nem piszkálnám, már csak azért sem, mert a nincs forrásunk arra, hogy mi a szabályos magyar átírása a jelenleg még érvényes cirill betűs alakoknak. Malatinszky ^vita 2017. szeptember 13., 18:40 (CEST)

Nos, Gennagyij Golovkint átneveztem apai neves alakra. Talgat Amankeldijli Muszabajevet szintén, mert ott egyértelmű (a többi névalakkal összehasonlítva is) a hibás betűátírás. A többi egyelőre megmaradt, bár elég öszvér megoldás, ami van. - Gaja   2017. szeptember 13., 22:45 (CEST)

Residenz (München)

A müncheni Residenz nevű palotakomplexumról szóló cikket szeretném jelentősen bővíteni, és egy új cikket írni hozzá a benne található múzeumról. (A múzeumról szóló külön cikk esetében a kialakult gyakorlatunknak (British Museum, Neues Museum) megfelelően az eredeti elnevezést őrizném meg, azaz Residenzmuseum lenne a címe.)

A cikk jelenlegi címe Királyi Palota (München). Ez szerintem nem igazán jó, mert az épületkomplexum korábban évszázadokon át a bajor hercegek, majd választófejedelmek rezidenciája volt, és csak későn, a 19. században lett a viszonylag rövid életű Bajor Királyság királyi palotája.

Hivatalos neve németül Münchner Residenz, más nyelvekre is ezt fordítják le egészen szorosan, egyedül nálunk szerepel a címben a királyi szó.

Szerintem a jelenlegi címnél jobb lenne magyarul is a Müncheni Rezidencia címet adni a cikknek (és persze rögtön az elején beleírni, hogy az épület királyi palota is volt).

Vélemények, javaslatok? Szilas ^vita 2017. szeptember 14., 20:08 (CEST)

Én meghagynám Residenz-nek (még a München megjelölést is nyugodt szível elhagynám). A párizsi Palais Royal-t sem fordítjuk le Királyi Palotának (remélem). Akela ^vita 2017. szeptember 15., 00:06 (CEST)

Köszönöm, Akela, én is hajlottam erre a megoldásra is. Azért még várok hozzászólókat. Szilas ^vita 2017. szeptember 15., 05:47 (CEST)

 támogatom – Texaner ^vita 2017. szeptember 15., 08:00 (CEST)

Én is Münchner Residenz mellett lennék a British Museum, Neues Museum stb. analógiájára, ráadásul ez a közismertebb. Ogodej ^vitalap 2017. szeptember 15., 09:53 (CEST)

 támogatom - Münchner Residenz megoldást, ez jobb, mint a sima Residenz, pontosabb és megfelel a hivatalos elnevezésnek is. Akela ^vita 2017. szeptember 15., 13:03 (CEST)

Köszönöm szépen mindannyiotok hozzászólását. A Münchner Residenz alakot választom a fentiek alapján, meg azért is, mert Németországban van még vagy hat hasonló helyi Residenz, és később emiatt egyértelműsítés kellene majd. Szilas ^vita 2017. szeptember 15., 15:29 (CEST)

 megjegyzés Nem ellenzem, de idemásolok néhány ellenpéldát, hogy árnyaljam egy kicsit a képet. Germanisches Nationalmuseum, Deutsches Museum (München), de: Müncheni Palaeontológiai Múzeum, Nemzeti Múzeum (Prága), Prágai Nemzeti Technikai Múzeum; Neuschwanstein kastély, Schwerini kastély, Casertai királyi palota, Nápolyi királyi palota, Stockholmi palota, Királyi palota (Varsó). – Vadaro ^vita 2017. szeptember 15., 16:35 (CEST)

Kormányzótanács

Az 1918-1920 között működött erdélyi kormányzótanács (ro:Consiliul Dirigent al Transilvaniei, Banatului şi ţinuturilor româneşti din Ungaria) nevével kapcsolatban kérek segítséget. A három kötetes Erdély történetében "nagyszebeni román Kormányzótanács" vagy "nagyszebeni Kormányzótanács" vagy simán "Kormányzótanács" néven szerepel, ugyanezt látom más forrásokban például itt is. Legyen erdélyi Kormányzótanács vagy Kormányzótanács (Erdély) vagy esetleg valami más? – Hkoala 2017. szeptember 15., 17:59 (CEST)

Szubjektív véleményem szerint az erdélyi Kormányzótanácsot választanám, de lehet, hogy a fenn említett nagyszebeni Kormányzótanács alak még jobb lenne. De majd kéne egyértelműsítés a Kormányzótanácsra, mert van már egy Forradalmi Kormányzótanács cikkünk is. - Gaja   2017. szeptember 15., 20:09 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Elég kacifántos román neve van. Ha nem fordítjuk le az egészet (az is egy megoldás), akkor a következőket mérlegelném: van-e másik nagyszebeni, román, erdélyi kormányzótanács. Ha nincs, akármelyik megfelelhet: nagyszebeni kormányzótanács, erdélyi kormányzótanács, román kormányzótanács. Ha ebből az erdélyit a témával foglalkozó irodalom is megerősíti, akkor az. Bár az az érzésem, hogy a szövegközi előfordulások – utalva a már korábban ismeretett körülményekre – rövidebbek és pongyolábbak is lehetnek, mint egy korrekt cikkcím. Végül is talán az erdélyi román kormányzótanácsot látom a legjobbnak. Persze végig kisbetűvel, mert ez nem a neve, hanem a leírása. A neve (gondolom) a román cikkcímben lévő. – LA^pankuš 2017. szeptember 15., 20:15 (CEST)

A "nagyszebeni kormányzótanács" nem igazán megfelelő, mert csak kezdetben működött Nagyszebenben, utána áttette a székhelyét Kolozsvárra. – Hkoala 2017. szeptember 15., 20:22 (CEST)

Két névváltozatot is javasolnék: Erdélyi román kormányzótanács (1918–1920), jól orientáló évszámokkal vagy Erdély és a Bánság román kormányzótanácsa. A "román" jelző nem hagyható el, mert meghatározó sajátossága ennek az intézménynek. Akela ^vita 2017. szeptember 15., 22:47 (CEST)

@Akela: A kacifántos második helyett akkor már inkább a még kacifántosabb Erdély, Bánság és a Partium Kormányzótanácsa, ugyanis a román név ezt jelenti. Gyanítom, hogy ebben az esetben nagybetűs. Az nem baj, hogy sehol nem láttam így leírva? (A "román" jelző szerintem nem kell, mert ilyen néven nem volt másik). – Hkoala 2017. szeptember 16., 07:08 (CEST)

Ed Turkington

Megoldva✮ Einstein2 ^vitalap 2017. szeptember 16., 12:04 (CEST)

Ennek a cikk rossz az angol nyelvű linke. Ed Turlingtonra irányít. Két nyelven van még Ed Turkington, de azon a két nyelven ki van írva a teljes neve, vagyis Edward. Aki tudja hogyan kell javítani, kérem javítsa ki! Köszönöm! Engusz ^vita 2017. szeptember 16., 07:00 (CEST)

Khor Virap vagy Hor Virap kolostor

Sziasztok! Elkezdtem a szakaszcímben szereplő örményországi kolostor szócikkét írni allapon. Az angol Khor Virap címen szerepelteti, s magyar netes oldalakon is inkább Khor Virap [2] alakban található (feltehetően az angol alapján), mint Hor Virap alakban [3]. Azonban a WP:ÖRMÉNY alapján Hor Virap lenne az átírt alak. Bagi Éva Örményországról szóló könyvében a Khor Virap-kolostor alakot használja szövegben, a kép alatt azonban Chor Virap-kolostor szerepel. (Szerintem a kolostor szó nem szükséges a nevébe, mert örmény nevében sem szerepel.) Melyik nevet használjuk a szócikk címében a magyar Wikipédián? Köszönettel: --Sphenodon ^vita 2017. szeptember 17., 16:43 (CEST)

Hor Virapra szavazok. – Hollófernyiges ^vita 2017. szeptember 18., 08:15 (CEST)

Ez nem szavazás kérdése. Nem hiszem, hogy a *Khor Virap alak honosult volna. Innentől, mivel az örmény nem latin betűs írás, tehát az itt hivatalos átírást kell használni, azaz a WP:ÖRMÉNY-t. Ezért lesz Hor Virap. - Gaja   2017. szeptember 18., 10:59 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszaitokat! --Sphenodon ^vita 2017. szeptember 18., 22:50 (CEST)

2015-ös junior rövidpályásgyorskorcsolya-világbajnokság

Ennek a cikknek helyesen van írva a neve? Engusz ^vita 2017. szeptember 17., 17:51 (CEST)

Sajnos igen (ld. mozgószabály). Az AkH. erre azt írja, hogy „ha szószaporítás nélkül lehetséges, célszerű a szerkezetes megoldás használata” (AkH.¹² 141. b)), de valószínűleg itt nem lehetséges. – Tacsipacsi ^vita 2017. szeptember 17., 21:47 (CEST)

Véleményes a kérdés. A szabályzatok és szótárak alkotói többnyire kiválasztanak egy lehetséges értelmezést, és közlik, hogy az a helyes, és ahhoz igazítják a helyesírást. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy a rövidpályás gyorskorcsolyának a világbajnoksága, akkor jó így, de még mindig kérdés, hogy hova tegyük a juniort. Ugyanis nem a világbajnokság junior korú, hanem a résztvevők. Ennyi erővel pedig akkor juniorrövidpályásgyorskorcsolya-világbajnokság lesz, hogy mindenki lássa, az egész konglomerátumhoz egyben kapcsolóik a világbajnokság. De gondolkodhatunk úgy is, hogy van többféle gyorskorcsolya-világbajnokság, ez például egy olyan, amit rövidpályán rendeznek, vagyis a rövidpályás nem a gyorskorcsolya, hanem a vb jelzője lesz, és ebben az esetben írhatjuk rövidpályás gyorskorcsolya-világbajnokságnak is, ami egy fokkal emberibb. Habár a junior akkor is bekavar... Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 17., 22:32 (CEST)

Oké, de miért nem írják a “világbajnokság” szót külön, úgy mint “junior rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokság”? – b_jonas 2017. szeptember 18., 01:28 (CEST)

Annak semmi alapja nem lenne. Ez egy jelöletlen birtokviszony (a gyorskorcsolyának a világbajnoksága), az ilyen alapvetően összetett szó, tehát az egybeírás az alap, a kötőjel bejátszhat egyes esetekben. Külön leginkább a minőségjelzős szerkezeteket írjuk. AkH-helyet most nem tudok kora reggel éhgyomorra keresgélni. Ökölszabályként: ha két főnév van egymás mellett, akkor majdnem biztosan egybe kell írni őket. Értve úgy, hogy a kötőjelezés az egybeírás alesete, pl. a 6:3-as szabály vagy tulajdonnévi előtag esetén. Főnevek kapcsolatában a különírás a kivételes eset. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 18., 07:42 (CEST)

Rendben, igazad van. AKH12 109–111 indokolja az egybeírást. Esetleg a 125 alapján lehetne csak különírni, de mivel a 139-ben kifejezetten szerepel példának a „tornász-csapatbajnokság”, ezért a 125 itt valószínűleg nem alkalmazható. Ha egybeírjuk, a 139–141 szerint általában egy kötőjelet rakunk az egészbe. – b_jonas 2017. szeptember 18., 14:53 (CEST)

A kézenfekvő konklúzió az, hogy nem ilyen hülye nevű dolgokról kell cikket írni, hanem a főideálgyűrűkről meg a majdnem mindenütt folytonos függvényekről. – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 18., 16:32 (CEST)

Amikor nemrég töltöttem föl a Zichy Mihály-féle Arany János kötetet, láttam, hogy a „Híd avatás” és „Tengeri hántás” címeket Zichy különírta, míg más kötetekben ezek kötőjellel vannak írva. Ez utólag vicces, mert az itt említett AKH12 110-es szabály szerint ezek jelöletlen tárgyas szerkezetek, amiket ma egybeírnánk. – b_jonas 2017. szeptember 18., 18:39 (CEST)

Az is birtokos. :-) Helyesírási szempontból nem nagyon érdemes a régiekkel foglalkozni, mások voltak a szabályok, és sokkal lazábbak is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 19., 00:36 (CEST)

Rúzsa Magdi

Jelenlegi cikkünk címe az énekesnőről Rúzsa Magdi. Korai éveiben valóban így volt található mindenhol. Utóbbi években azonban lemezborítóin, de hivatalos oldalán is a Rúzsa Magdolna alakot használja. Nem kéne itt is változtatni és az aktuális „hivatalos” név után menni? - Gaja   2017. szeptember 15., 20:14 (CEST)

Azon a honlapon többször szerepel Magdiként, mint Magdolnaként, egyszer pedig Magdaléna Rúzsaként is. Szerintem, jó a Magdi. -- Wikizoli ^vita

A Magdaléna Rúzsa egy előadói estjének címe, az itt nem számít. - Gaja   2017. szeptember 16., 01:37 (CEST)

A honlapon persze, hogy előfordul a beceneve is, de úgy látom, a CD-borítóin már Magdolna, szerintem mondhatjuk, hogy ez a hivatalos művészneve is. Alensha 2017. szeptember 19., 02:38 (CEST)

Én erre, hogy Rúzsa Magdi vagy Rúzsa Magdolna legyen azért nem mondtam semmit, mert most házasodott és vannak emberek, akik ilyenkor váltanak a névhasználati szokásaikban. Úgyhogy szerintem várjuk ki néhány hónapig, hogy a házasság a nevében nem hoz-e olyan változást pl. hogy a Rúzsa Magdolna pont most válik erősebb művészi névhasználattá is. Apród ^vita 2017. szeptember 19., 02:54 (CEST)

Szerb átírás

Biztos van irányelv róla, de most nem tudom hirtelen, hogy a szerb neveket átírjuk kiejtés szerint? Igaz, hogy cirill és azt át szoktuk, de van hivatalos latin betűs írása is. A Forró szél miatt kérdezem, mert valaki átírta benne. Alensha 2017. szeptember 19., 02:31 (CEST)

Én úgy tudom, hogy mivel van hivatalos latin betűs írása, azt használjuk (vagyis olyan latin betűket is használunk, amik nincsenek meg a magyar ábécében!), és ezt a latin betűs írást nem írjuk át úgy, hogy csak a magyar ábécé betűit használjuk. (Az orosz esetében azért írjuk át a cirill betűst a magyar ábécé betűivel, gondolom én, mert az orosznak nincs hivatalos latin betűs írása.) A cirill betűs változatot, szerintem, érdemes lehet meghagyni a film címénél. --Sphenodon ^vita 2017. szeptember 19., 03:05 (CEST)

Igen, a latin betűs írást használjuk, lásd Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása elején. – b_jonas 2017. szeptember 19., 13:54 (CEST)

Debreczeni Zita

Házassága óta Zita Annoni/Annoni Zita. Ezt szerintem érvényesíteni kellene itt is. Vélemények? - Gaja   2017. szeptember 21., 21:45 (CEST)

Ha ő maga is úgy használja a nevét, és erre van forrásod, akkor igen. Hivatkozd be a cikkbe a forrást, írd be az elejére az új nevet (a régit is hagyd meg utána), aztán vagy nevezd át a cikket, vagy hagyd másra az átnevezést. – b_jonas 2017. szeptember 21., 21:57 (CEST)

Uránia-Világóra

Ma a kezdőlapon szerepel az Uránia-Világóra képe. Biztos, hogy helyes a nagy V? – Hkoala 2017. szeptember 25., 08:41 (CEST)

A cikk vitalapján már felvetettem, hogy Uránia világóra kellene legyen. – Vépi ^vita 2017. szeptember 25., 08:43 (CEST)

Az is lett. Mivel a kezdőlapon szerepel, gyorsan cselekedtem. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 25., 09:09 (CEST)

Lövedék kezdősebessége ← Torkolati sebesség

Megoldva– Pegy22 ^vita 2017. szeptember 28., 14:40 (CEST)

Most, hogy megcsináltam az átirányítást úgy érzem jobb lenne pont fordítva. Torkolati sebesség legyen a szócikk neve és a Lövedék kezdősebességéről legyen átirányítás. Vélemények? – Pegy22 ^vita 2017. szeptember 21., 12:47 (CEST)

Nekem ez így jobban tetszik. A lövedék kezdősebességét értem, mégha nem is hallottam róla eddig, mert nem érdekelt, de a torkolati sebességről nem tudnám, hogy mi fán terem. Gondolom, ezzel más is így van (kivéve azon keveseket, akik már hallottak az utóbbiról). -- Wikizoli ^vita 2017. szeptember 21., 12:59 (CEST)

A torkolati sebesség katonai szakkifejezés. A kezdősebesség szót az iskolai fizikaoktatás használja. MZ/X ^vita 2017. szeptember 22., 20:46 (CEST)

Most látom, hogy van mértékegysége is: BB MZ/X ^vita 2017. szeptember 22., 20:52 (CEST)

Bocs, most látom, hogy BB a tömeg mértékegysége (és súlynak nevezik...). MZ/X ^vita 2017. szeptember 22., 20:54 (CEST)

@Jzana: Akkor szerinted is maradjon úgy ahogy van? Megjegyzem a legtöbb Wikin (en, fr, de...) szájat/torkolatot használnak. – Pegy22 ^vita 2017. szeptember 22., 23:39 (CEST)

Áthoztam ide @Misibacsi: válaszát az aktuális kérdésemre:

Köszönöm a bizalmat, de nem igazán értek a témához. Ugyanazt gondolom, mint MZ/X, a fenti cím inkább iskolai tananyagot idéz, míg a "torkolati..." inkább katonai szakkifejezés. Lényegében ez két különböző megközelítése ugyanannak a témának. Mindkettő jó és elfogadható, az egyik kérdés, hogy melyik potenciális célközönséget célozzuk meg inkább. A cikk a jelen tartalmával inkább katonai jellegű, ebből a szempontból célszerűbbnek látszik a "torkolati..." cikkcímet használni és a másik lehetne az átirányítás. misibacsi*üzenet 2017. szeptember 23., 19:29 (CEST)

Még várok több hozzászólást. – Pegy22 ^vita 2017. szeptember 23., 20:15 (CEST)

Szerintem a szócikk hadmérnöki tartalommal bír. Miért ne legyen a szakmában használatos címe a szócikknek? MZ/X ^vita 2017. szeptember 25., 21:01 (CEST)

Ha nem lesz (jól megalapozott) ellenvetés, akkor hamarosan átnevezem. – Pegy22 ^vita 2017. szeptember 25., 21:22 (CEST)

@Gyantusz:t, @VargaA:t kérdeztétek már? – Pagony ^foxhole 2017. szeptember 25., 21:25 (CEST)

Mivel a wikipédia egy enciklopédia szerepét tölti be, ezért szerintem is a katonai terminológiában használatos torkolati sebesség a megfelelő cím. Dodi123 ^vita 2017. szeptember 25., 21:38 (CEST)

Egyetértek. A fizikában a fegyver csak egy minta. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 25., 22:43 (CEST)

@Pagony: Mindenkinek szólt a vélemény kérésem. Igaz én nem is hallottam soha róluk, de azért köszönöm, hogy te személyesen is jelezted nekik. – Pegy22 ^vita 2017. szeptember 25., 23:37 (CEST)

Úgy látom, Wikizolin kívül, mindenki a Torkolati sebesség mellett van. Megfordítottam. – Pegy22 ^vita 2017. szeptember 28., 14:40 (CEST)

Példa - helyesírás

A Wikipédia:Helyesírás/Tulajdonnevek helyesírása#Példák kategóriánként szakaszban a 7. pontnál "Barátságért érdemrend" szerepel, rákattintva azonban már Barátságért Érdemrend... melyik a rossz? Fauvirt ^vita 2017. szeptember 26., 16:51 (CEST)

Barátságért érdemrend (OH 227.). – Vépi ^vita 2017. szeptember 26., 17:06 (CEST)

Veszélyes úgy feltenni a kérdést, hogy melyik a rossz, mert kétséges lehet a válasz értelmezése... Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 26., 17:54 (CEST)

Bizony. A kisbetűs a jó! Köszönöm. – Vépi ^vita 2017. szeptember 26., 17:58 (CEST)

Hál'Istennek jól értettem már első olvasásra is, de Binárisnak teljesen igaza van, legközelebb igyekszem figyelni erre is! Köszönöm! Akkor át is nevezem (látom senki nem előzött be. ;o)). Fauvirt ^vita 2017. szeptember 27., 12:58 (CEST)

Amerikai városokban, államokban élők

Sziasztok, van egy olyan kategóriasorozat, ami az USA városaiban, államaiban élőket gyűjti össze (itt: Kategória:Személyek település szerint (Amerikai Egyesült Államok)). Ilyen kategóriák vannak, mint pl: New York-iak, Detroitiak stb. Az olyan a fentiek alapján képzett településnevek, ami nem túl gyakran használatosak magyarul, és "fülre nem hangzanakk túl jól" elég ha "-beliek" képzőt kapnak? Pl. Albany: Albanybeliek vs Albanyek, Hawaii: Hawaii-beliek vs. Hawaii-ak stb. Szóval melyik a jó?

A másik kérdésem, hogy lesznek olyan személyek, akik nem egy konkrét településhez, hanem államhoz vagy államokhoz kapcsolhatók, pl. mert nem tudjuk, hogy hol születtek/éltek, de tudjuk, hogy melyik államban tevékenykedtek, vagy mert nem releváns, hogy melyik településhez kötődnek, de az igen, hogy melyik államhoz stb. A kérdés az, hogy erre milyen formát javasoltok (ez nem is feltétlenül helyesírási, hanem talán fogalmazási kérdés): "New York állambeliek", "Texas államban élők", "Rhode Island államhoz kötődők" stb. Kösz Csakjavitok ^vita 2017. szeptember 28., 11:18 (CEST)

Selmeczi+Roland+T/tálentum+díj

@Pasztilla, Bennó, Wikizoli, Adam78 segítettek múltkor, ezért pingeltem meg őket, de sajnos úgy látom egyikük sem volt az elmúlt napokban aktív, azaz bárki, aki biztosat tud... jól érzem, hogy ez így nem jó? Mi lenne a helyes írása? Az origo.hu-n pl. "Selmeczi Roland Tálentum-díj" szerepel, az egyik alapító Facebook-oldalán "Selmeczi Roland Tálentum Díj"... nekem valahogy egyik sem stimmel, de igazából a tálentum szóval sem tudok mihez kezdeni, viszont érzésem alapján talán Selmeczi Roland Tálentum díj lenne a helyes. Szerintetek hol van az igazság (melyik szabály az iránymutató az adott esetben)? Köszönöm a segítséget! Fauvirt ^vita 2017. szeptember 25., 23:24 (CEST)

Szerintem erre az AkH.¹² 195. d) pontja vonatkozik (a díj szó olyan előtaghoz járul, amely önmagában nem tulajdonnév, de az elnevezésben tulajdonnévi értéket kap). Ilyenkor a díj kisbetűs marad, de a Tálentum tulajdonnévi értéket kap, és így nagybetűs lesz (a Selmeczi Roland meg amúgy is nagybetűs). Így valóban a Selmeczi Roland Tálentum díj a helyes írásmód. – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 26., 01:17 (CEST)

Bátorkodtam ház Selmeczi Roland Tálentum díj... Fauvirt ^vita 2017. szeptember 26., 16:30 (CEST)

Nem érzem a tálentum szót a név szerves részének, inkább gondolnám, hogy tálentumdíj (vö érdemérem, emlékdíj) a szerkezet. Selmeczi Roland tálentumdíj. Szerintem. Pasztilla 2017. szeptember 27., 01:18 (CEST)

@Pasztilla: A tálentum szó szorosan összefügg Selmeczi Rolanddal, szorosabban, mint a díj szóval, mert valami olyasmi jelentése van, hogy az olyan színészek/szinkronszínészek kapják, akikben megvan Selmeczi Roland tálentuma (tehetsége, szelleme) [4] - de ezt nem konkrétan tudom, csak a hallottak és olvasottak alapján gondolom. Plusz ha neked is van igazad abban, hogy a tálentum és a díj egybeírandó, akkor vagy kötőjellel kéne írni (AkH.¹² 195. a)) vagy nagybetűvel (AkH.¹² 195. f)), nem? (lehet, hogy nem, csak arra kérek mindenkit, hogy a szabályzatokra támaszkodjunk és mondjátok el, mi alapján írjátok amit. Köszönöm!) Fauvirt ^vita 2017. szeptember 27., 12:56 (CEST)

Hát ez számomra eléggé erőltetett megközelítés. Olyan, mintha azt mondanánk, hogy a Bartók Béla-emlékérmet valójában Bartók Béla emléke, emlékezetének fenntartása hívta életre (ami persze igaz), ezért Bartók Béla Emlék érem az írásmódja. (Valójában minden személyről elnevezett kitüntetés a fent általad idézett sémát követi: XY emlékét fenntartandó, az ő hivatásához, pályafutásához, szellemiségéhez stb. közel álló személyeket tüntetik ki velük.) Számomra a tálentum éppen annyira a díj jelölője, amennyire az érdem a rendé, az emlék az éremé stb. A kötőjelet elrontottam, mobillal megesik, de szerintem Selmeczi Roland-tálentumdíj. A Selmeczi Roland Tálentum díj számomra értelmezhetetlen, szintaktikailag is. Pasztilla 2017. szeptember 27., 19:00 (CEST)

Annál még a Selmeczi Roland Tálentumdíj is jobb lenne, amennyiben úgy fogjuk fel, hogy az utolsó tag a kitüntetés nevének köznévi eleme. Pasztilla 2017. szeptember 27., 19:04 (CEST)

Mennyiben más a Selmeczi Roland Tálentum díj, mint a múltkor megtárgyalt Gedeon József Amfiteátrum díj?

Ugye, a gondolatmenet az lenne, hogy kiindulásképpen a senkiről sem elnevezett Tálentum díjat így írnánk, az AkH.¹² 195. d) pontja alapján, hasonlóan az ott példaként szereplő Életfa díjhoz. (Ugye, itt a tálentum illetve az életfa nem típusa a díjnak, ezért nem írjuk egybe az életműdíj mintájára, hanem az AkH szavaival „tulajdonnévi értéket” kapott köznév.) Mármost ha tisztáztuk, hogy a Tálentum díjat így, nagy T-vel, kis d-vel, külön kell írni, akkor onnan már eléggé sima ügy, hogy ha elébiggyesztjük a Selmeczi Roland tulajdonnevet, akkor a végeredmény Selmeczi Roland Tálentum díj lesz. Hülyeséget mondok? – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 27., 19:37 (CEST)

Nem fogok tudni hosszan írni mobilról. De ilyen deriválás nincs. A Tálentum díj esetében Meglehetősen egyértelműen azonosítható neve a kitüntetésnek a Tálentum. Az azonban, hogy ebből képezték volna tovább az említett díj nevét azzal, hogy elékerült SR neve, spekuláció. A köz nevek és földrajzi nevek esetében elég pontosan körbeírja a szabályzat továbbképzés lehetséges eseteit és következményeit, És azokban az esetekben sem marad feltétlenül az alapalak eredeti írásmódjában. De ez mindegy is. Véleményem szerint egy kitüntetés nevéttől elvárható hogy az érem, díj stb. jelölő nélkül is szintaktikai egység legyen. Budapest Szíve díj vagy Bartók Béla Emlékére díj esetében egyértelműen megállapítható hogy a név szintaktikai része a köznévi tag. Mit jelent az, hogy "Selmeczi Roland tálentum"? Akárhogy forgatom, szerintem ez egy névszói állítmány, amivel azt mondjuk, hogy "Selmeczi Roland egy tehetséges ember". Engem arról nagyon nehéz lesz meggyőzni hogy ez az akarat és szándék volt a kitüntetés megnevezésének alapja. Márpedig a fenti írásmód ezt tükrözi. Pasztilla 2017. szeptember 28., 02:11 (CEST)

Zárójel: szerintem helyesen Gedeon József Amfiteátrum Díj (195c), éppen azért, amiért az ott felhozott példákban sem volna értelmezhető például az *Akadémiai aranyérem vagy a *Magyar érdemrend tulajdonnévi eleme. Akár Selmeczinél is megoldás lehetne a 195c. Pasztilla 2017. szeptember 28., 02:20 (CEST)

Az AkH.¹² 195. c) olyan esetekre vonatkozik, amikor a díj szó „birtokos vagy minőségjelzős szerkezetet” alkot egy előtaggal. Én birtokos vagy minőségjelzős szerkezetet nem látok a „Selmeczi Roland Tálentum díj” elnevezésben. @Pasztilla:, a te értelmezésedben hol van itt a birtokos vagy minőségjelző? – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 28., 14:54 (CEST)

Továbbértelmezek. Azért a birtokos és a minőségjelzős szerkezetek, mert azok is csak úgy alkotnak szintaktikai egységet, ha a cím elemeivé tesszük minden tagjukat. De egyébként van a francnak kedve egy visszaeső értetlenkedővel tusakodni. Kérdeztek (Nem is te), elmondtam, amit akartam, hasogathatod tovább magadban, amit hasogatni akarsz. Pasztilla 2017. szeptember 28., 17:43 (CEST)

A talentum szó jelentése: "tehetség; jó szellemi képességekkel bíró ember" nem pedig tehetséges, jó képességű, azaz ez egy ugyanolyan főnév, mintha azt írnám, hogy pl. hogy cipészmester és egy híres cipőkészítőről, mondjuk Kaposvári Józsefről neveznék el egy díjat, amit olyan fiatal cipészek kaphatnának (analógiában SR fiatal korát tükrözendő a díjat 40 év alattiak kaphatják), akik méltók a díj nevét adó igényes munkájához, így a díj neve Kaposvári József nevéből, a mester szóból és a díj szóból képezném.

A te értelmezésedben tehát

vagy az utolsó két tagot mesterdíj szóösszetétellé kellene alakítani (vagyis ha jól értem, akkor a főnév viszonyrag nélküli jelzővé alakul vagy pedig alárendelő összetett szó jön létre? - szerinted melyik, vagyis mi alapján?) és így már „a tulajdonnévhez kötőjellel ” kapcsolódna az első hozzászólásaid alapján

vagy pedig a mester szó és ekkor már a díj szó is külön „birtokos vagy minőségjelzős szerkezetet alkot az előtaggal”, mint a Francia^{alias Kaposvári József/Selmeczi Roland/Gedeon József} Köztársaság^{Mester/Tálentum/Amfiteátrum} Becsületrendje^Díj (aminél már csak azt nem tudom, és azért fontos, mert te magad hoztad analógiaként, hogy az Amfiteátrum díj akkor most Amfiteátrum Díj vagy Amfiteátrum díj)?...

Nem kötekedem, csupán próbálom megérteni azt, amit egyelőre nem, méghozzá azért, mert pont a már archivált amfiteátrumos díjnál már sikerült megegyezésre jutni akkor még veled (de ezek szerint te magadat törlöd a sorból) és @Bennó, Wikizoli, Adam78 szerkesztőkkel, amit ez alapján @Dodi123, Bináris szerkesztők velem együtt elfogadtunk, illetve a mostani megbeszélés során Malatinszky is. Tehát mivel 6+1 további szerkesztő akkori álláspontjáról is szó van, hiszen nem egyedül a te hozzászólásod döntött (akkor sem) a témában, egy egyelőre most (még) egyedül általad írt más perspektíva nyomán, nem gondolom, hogy észveszejtő hiba lenne a részemről nem azonnal elfogadni ezt/ezeket. Pillanatnyilag nem foglaltam 100%-os álláspontot. Remélem, hogy így érthető leszek és azt is, hogy többen hozzászólnak (még inkább, hogy a legutóbbi vitában résztvevők és olyanok is, akik tapasztaltabbak nálam nyelvészeti kérdésekben) és érvek mentén megállapodásra juthatunk (mindkét esetben). (És ezúton is bocsánat, hogy mindezt nem tudtam higgadtan korábban elmondani, ezért offoltam is azt a szálat). Fauvirt ^vita 2017. szeptember 29., 15:57 (CEST)

@Fauvirt: Én azt látnám célravezetőnek, ha a szóba jöhető írásmódokat a példaként felhozott alakokkal vetnénk össze (megvizsgálva, miért úgy vannak írva, ellenpróbával, hogy mit jelenthetnének más alakban), így könnyebben kiderülhet, melyik analógia helytálló esetünkben. A Selmeczi Roland Tálentum díj (a személynévi részét leszámítva) olyan, mint az Életfa díj, Főnix díj stb. (tehát ahol van ugyan referenciája a nagybetűs köznévnek, de nem annyira közvetlen, inkább átvitt, metaforikus, vö. Nagy Testvér díj, tanári Delfin díj), a Selmeczi Roland-tálentumdíj pedig olyan, mint (a névvel vagy név nélkül álló) emlékérem, toleranciadíj stb. Az előbbiek esetén a Tálentum inkább címke, míg az utóbbi alak azt sugallja, hogy a tálentumdíj egy díjfajta (ami akár más esetekre is utalhat[na]). Én attól remélek megoldást, ha erre választ adunk. Van itt közvetlen, valós jelentése a „tálentum” szónak, valóban egyfajta tehetségdíjról van szó, vagy csak metaforikusan kerül ide a szó? Szerintem van konkrét jelentése, úgyhogy én a Selmeczi Roland-tálentumdíjra hajlok. Ádám ✉ 2017. szeptember 30., 12:29 (CEST)

Nagyjából minden elhangzott már, a kardinális kérdés az, hogy a tálentumdíjat így, egybeírva amolyan műfajteremtő megnevezésnek tekintjük-e ('tehetségeket támogató díj' jelentésben). Ha igen, akkor a kezelése egyértelmű: Selmeczi Roland-tálentumdíj. Ha fantázianévként kezeljük, ahogy az Ádám által említett példákban szereplő Életfa és Főnix díjakat, akkor annyival bonyolultabb a helyzet, hogy egy személynévi alakulat járul az egészhez, amely esetben a hasonlóan komplikált alakulatok mintájára vsz. maradna külön (*Selmeczi Roland Tálentum díj). Én is az elsőre hajlok. Bennó^fogadó 2017. szeptember 30., 12:48 (CEST)

Sajnos fogalmam sincs, hol van az igazság. Próbáltam érdeklődni, de teljes az elzárkózás. A csupa nagybetűs írásmód akkor teljesen elvetendő? És szeretném, ha Pasztilla is elmondaná, hogy jó helyen tapogatóztam-e. Bennónak és Ádámnak nagyon szépen köszönöm a példákkal egybekötött szemléletes magyarázatokat. Fauvirt ^vita 2017. szeptember 30., 21:04 (CEST)

Díjátadó gála elnevezése

Az előbbi díj (aminek azóta megírtam a szócikkét) egy gála keretében kerül több másik szakmai díjjal átadásra. Az egyik alapító, a Szinkronikum Egyesület után szabadon (gondolom én) a szakmai díjátadó gála neve is „Szinkronikum”. A kérdésem, hogy akkor az a Szinkronikum-gála-e helyesen, illetve, hogy „Szinkronikum Díjátadó Gála” minden tekintetben helytelen-e? Fauvirt ^vita 2017. szeptember 26., 16:30 (CEST)

Igen + igen. – Vépi ^vita 2017. szeptember 26., 17:08 (CEST)

@Vépi, tudsz nekem segíteni abban is, hogy melyik szabályok mentén? Köszönöm! Fauvirt ^vita 2017. szeptember 27., 12:56 (CEST)

Ez a gála egy rendezvény, tehát kisbetűs: Szinkronikum díjátadó gála (AkH 191.), esetleg Szinkronikum-díjátadógála, de leginkább Szinkronikum-gála (AkH 166.). – Vépi ^vita 2017. szeptember 27., 13:08 (CEST)

Nagyon szépen köszönöm!!! Fauvirt ^vita 2017. szeptember 27., 13:28 (CEST)

Mohammad Ali Falahatinejad

Sziasztok!

Mohammad Ali Falahatinejad, perzsául: محمد‌علی فلاحتی‌نژاد: mi a helyes magyar változata a magyaros átírás szerint? Üdv, Csurla ^vita 2017. szeptember 29., 17:07 (CEST)

Michael Jackson Video Vanguard Award

Ami a magyar Wikipédiában MTV Életmű-díj szócikkcím alatt található... A Tulajdonnév-életműdíj ennél nem érvényesül?... Számomra nagyon zavaró, hogy fogalmam sincs, hogyan lett, illetve a Michael Jackson Video Vanguard Award melyik részéből életmű?... Vagy azért nevezzük így, mert így terjedt el a magyar köznyelvben? Köszönöm előre is a segítséget! Fauvirt ^vita 2017. szeptember 26., 16:53 (CEST)_{jav. 2017. október 1., 18:52 (CEST)}

Cannes-i delfinek

Bocsánat, megint egy díj. A Cannes Corporate Media & TV Awardson osztják (aminek a fordításához a Wikipédia:Kocsmafal (fordítási segítség)#Cannes Corporate Media & TV Awards szakaszban kértem segítséget) az arany, az ezüst, a kék, a fekete és Grand Prix, azaz fehér színekkel "ellátott" "delfineket" (Gold and Silver Dolphins; Black Dolphin; Blue Dolphin; The Grand Prix — the White Dolphins), amiket többféleképpen látok írni a magyar sajtóban. Hogyan kéne helyesen? (továbbra is kérek minden hozzászólót, hogy szabályra hivatkozva, a legjobb, ha alternatív példával megvilágítva írjon javaslatot a könnyebb döntés segítése érdekében. Köszönöm!) Fauvirt ^vita 2017. október 1., 19:00 (CEST)

Fehér Házhoz tartozó

Hogy kapcsoljuk az -i képzőt a Fehér Házhoz? Jó az, hogy Fehér Ház-i a New York-i mintájára? – Malatinszky ^vita 2017. szeptember 30., 15:07 (CEST)

Az AkH 187. pontja alapján "fehér házbeli", "fehér házi". Ez intézmény név (mindegyik szava köznév), New York földrajzi név. Wikizoli ^vita 2017. szeptember 30., 20:01 (CEST)

Köszönöm. – Malatinszky ^vita 2017. október 3., 06:06 (CEST)

Regionális egység?

A szó a regional unit fordítása, de nem lehetséges, hogy az nálunk simán régió? – LA^pankuš 2017. október 1., 22:46 (CEST)

A régió kifejezés a görögöknél magasabb szintű közigazgatási egység. Görögország jelenleg 13 régióra van osztva. De ez nem egyenlő az angol regional unit szintjével, hiszen abból 74 van Görögországban. – Wuderscher ^vita 2017. október 1., 22:56 (CEST)

Így már értem. Köszi. – LA^pankuš 2017. október 3., 10:22 (CEST)

Achraf Hakimi

Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni. Elkezdtem szerkeszteni a fent említett marokkói labdarúgó szócikkét a próbalapomon. Kiejtésileg, hogy helyes? A Fenti vagy az Asráf Akimi a helyes vagy milyen a helyes névalakja? Köszönöm előre is a segítséget. – Attila1486 ^vita 2017. október 3., 10:10 (CEST)

Itt volt próbalapon, azóta cikk névtérbe került: Achraf Hakimi. – b_jonas 2017. október 6., 11:04 (CEST)

Gyermek király / gyermek uralkodó egybe vagy külön

MegoldvaA leírtak szerint. Akela ^vita 2017. október 4., 10:35 (CEST)

Szándékozom lecserélni a Gyermek királyok kategóriát Kategória:Gyermek uralkodók-ra, mert utóbbi pontosabb. De előtte kérnék tanácsot, egybe (gyermekkirály, gyermekuralkodó) vagy külön írandók-e? Akela ^vita 2017. október 3., 15:46 (CEST)

Gyermek király, írja az OH. – Vépi ^vita 2017. október 3., 19:54 (CEST)

Köszönöm, akkor marad külön a „gyermek uralkodó” is. Akela ^vita 2017. október 3., 21:11 (CEST)

Főtitkár

Van nagybetűvel (Az ENSZ Főtitkár koszovói különmegbízottja) és kisbetűvel (Az ENSZ főtitkár kelet-timori különmegbízottja). Mindkettőhöz van közöm, tudom, de mégis kérdezem, melyik a helyes? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. október 7., 08:03 (CEST)

A nagy F-et semmi sem indokolja. Lásd: elnök, államelnök, miniszterelnök stb., mind-mind kicsi. És, szerintem ENSZ-főtitkár vagy az ENSZ főtitkára. (AkH 12. kiadás: 289.a)) Wikizoli ^vita 2017. október 7., 09:57 (CEST)

Wikizoli +1: Az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottja, illetve Az ENSZ-főtitkár kelet-timori különmegbízottja lenne a helyes. – Malatinszky ^vita 2017. október 7., 22:22 (CEST)

Köszönöm, átneveztem őket. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. október 8., 09:30 (CEST)

Kézai Simon krónikája

Csak jelzem, hogy háromféleképpen szerepel már Kézai Simon krónikájának rövidített kifejezése: Kézai Krónika, Kézai-krónika, Kézai krónika. Egyik helyen kötőjel nélkül és a krónika szó nagy kezdőbetűvel, másik helyen kötőjelesen és a krónika kis kezdőbetűvel, harmadik helyen kötőjel nélkül és a krónika kis kezdőbetűvel: [5]. Rátok bízom, melyik megoldás szerintetek a jó. Apród ^vita 2017. október 11., 16:30 (CEST)

Ezt a kérdést az AkH.¹² 166. szabályozza, amely szerint amikor egy személynév egy köznévvel jelöletlen összetételt alkot, akkor a személynévhez a köznevet kötőjellel kapcsoljuk. A krónika köznév nagybetűs írását semmi sem indokolja. A helyes alak tehát a Kézai-krónika. – Malatinszky ^vita 2017. október 11., 16:54 (CEST)

Lecseréltem Kézai-krónika alakra ezeket. Köszönöm. Apród ^vita 2017. október 12., 01:28 (CEST)

Joszif – Ioszif

A Cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása c. szabálykönyv Az orosz nevek átírása fejezetének példatárában az 50. oldalon Иосыф – Ioszif. Olyan nevek társaságában mint: Iona, Ionyics, Ionyicsna, Iordanszkij, Iofan, Ioffe, Ioganszon, és így tovább. Ezek közül érdekes Ioffe, amely szerepel a Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatárban, (Иоффе – Ioffe) és a Иогансóн – Ioganszon, amely germán eredetű vezetéknév (Johanson, Johansson), mégsem írjuk vissza eredetibe, kivéve ha viselője oroszországi svéd nemzetiségű, vagy ha Svédországban született, de Oroszországban élt. Visszatérve Ioszifra I-vel kell átírni minden Иосиф-ot, (Sztálin kivételével) beleértve a Sztálin apai nevét viselőket is, mivel rájuk nem vonatkozik a hagyományosság szerinti kivételezettség. – Sepultura^P's.box 2017. október 9., 13:04 (CEST)

Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatár#Megjegyzés: „A cirill Иосиф és Иосифович nevek szabályos átírása ugyan Ioszif, Ioszifovics, de az OH kifejezetten a Joszif és Joszifovics alakokat hozza, és itt a Wikipédiában is ezt az utóbbi alakot használjuk.” – Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2017. október 9., 13:15 (CEST)

Elszaladtam a könyvtárba, mivel OH sincs otthon, de ott is csak a 11. kiadást találtam. Ennek Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása c. fejezetében ennyi van: „220. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák.” Mi változott ehhez képest az orosz nevek átírásának szabályaiban, a 12. kiadásban? – Sepultura^P's.box 2017. október 9., 15:14 (CEST)

Azt nem tudom, nekem nincs OH-m. Erre majd válaszol olyan, akinek van. Szerencsére akad ilyen szerkesztő is. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2017. október 9., 15:17 (CEST)

Na de ha már elszaladtál, nem az OH-t nézted meg? :) Benne van a Joszif is, a Joszifovics is. – Pagony ^foxhole 2017. október 9., 15:28 (CEST)

A cirill átírás szabályai nem változtak, meg az sem, hogy egyes rögzült alakokat nem a szabály szerint írunk. Az OH szerkesztői szerint nyilván a Joszif név rögzültnek számít, nem csak Sztálinnál, hanem minden egyéb esetben. – LA^pankuš 2017. október 9., 15:30 (CEST)

A témáról volt már megbeszélés (nem ezen a lapon). Annak a megbeszélésnek az alapján (július végén) én írtam be a Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatár#Megjegyzés oldalra ezt a megjegyzést ("...és itt a Wikipédiában is ezt az utóbbi alakot használjuk”). Akkor éppen az OH miatt jutottunk erre a megállapodásra. Számomra viszont új info a 220. oldal mondata, amit Sepultura fentebb írt. Korábban is beszéltünk már az OH és a "Cirill betűs szláv nevek átírása..." c. könyv közötti eltérésekről, de ennek a mondatnak az alapján szerintem most már megállapodhatnánk abban, hogy ilyen esetekben mindig az utóbbi könyv által megadott alakok a mérvadók. Igen? Nem? – Vadaro ^vita 2017. október 9., 16:22 (CEST)

Nem 220. oldal, hanem AkH.¹¹ 220. pont a 11-esben. És így van, az OH határozottan a Joszif, Joszifovics alakot hozza, sőt szándékosan nemcsak Sztálint, hanem Dmitrij Joszifovics Ivanovszkijt is hozza példának (majdnem azt írtam, hogy akárki legyen is az, de szerencsére elkékült). Tehát ebben az esetben nyilván rögzült alakról van szó, az OH szerinti írásmód felülbírálja az általános szabályt (és ez is a megegyezés kétféleség esetére). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 9., 17:34 (CEST)

A két szabályzat között nincs ellentmondás, mivel az egyik helyesírási szabályzat, a másik átírási. Az 1950 előtt ismertté vált neveket hagyományosan írjuk át, az azután ismertté váltakat az átírási szabályzat szerint. Ez a szabály azonban nem általában nevekre, hanem bizonyos személyek nevére vonatkozik. A példa szerint Igor Stravinsky az Stravinsky, de az összes többi az Sztravinszkij az átírás általános szabályai szerint. Így van leírva. Innen egyrészt logikusan következik az hogyha Sztálint Joszifnak írjuk át, attól még nem minden Иосиф Joszif, annál is inkább mivel a példatár szerint is Ioszif a helyes átírás. Ugyanez vonatkozik a Joszifovicsra is, ha valaki így vált ismertté 1950 előtt akkor nem bolygatjuk az átírását, hanem hagyományosan írjuk át. Sajnos ilyenből eredhet a huwikin jól elterjedt igen sajnálatos félreértés is, hogy a germán eredetű neveket eredeti alakjukba írjuk vissza. Az előbbieket értelmezve már fel is oldottuk a helyesírási és az átírási szabályzat közötti ellentmondást. Arról nem is tudom írjak-e, hogy a huwikin az is általános szabály lett: az И-vel kezdődő magánhangzóval folytatódó Neveket J-vel kell átírni. Ez hol van még leírva? Sepultura^P's.box 2017. október 9., 19:12 (CEST)

Nem arról van szó, hogy "kell", hanem arról, hogy erre jutottunk. Bin vitalapján találod a megbeszélést. – Vadaro ^vita 2017. október 9., 21:26 (CEST)

Tévedsz, az OH nem Sztálin és Ivanovszkij kereszt- és apai nevére vonatkozólag akar informálni bennünket, hanem a külön tételekre vonatkozólag: Joszif, Joszifovics. A két figurával csak illusztrálja ennek a két tételnek az írásmódját. – Pagony ^foxhole 2017. október 9., 20:35 (CEST)

Szerintem többszörösen téves a gondolatmenet, aminek alapján az orosz Иосиф általános Joszif átírását javasoljátok.

1. A vonatkozó akadémiai szabályzat minden kétséget kizáróan az Ioszif átírást teszik általános szabállyá: ez a betű szerinti átírás, és ez szerepel a névtári részben is.
2. Az OH-ban szereplő Joszif szócikkben Sztálin neve nem példaként szerepel, hanem a címszóhoz tartozó konkrét utótagként, az adott írásforma alkalmazási körülményeként.

Sajnos az OH szótári részének rövid jelmagyarázata nem felel meg a kötet bevezetőjében kitűzött célnak, a széles közönség általi könnyű használhatóságnak: gyakorlati kézikönyvbe semmiképpen nem illő és nyilvánvalóan teljesen felesleges szakkifejezésekkel van teletűzdelve, komolyabb kutatómunka nélkül lényegében érthetetlen. (Pl. a MÉK szerint vessző jelentésű virgula szó használata függőleges vonal helyett.) Ha azonban elvégezzük a kutatómunkát, akkor kiderül, hogy a Joszif szócikk tartalma, a Joszif || -> | Sztálin karaktersor azt jelenti, hogy az adott írásmód a csakis a Sztálin szóval kapcsolatban, a Sztálin szócikkben található Joszif Visszarionovics Sztálin névben alkalmazandó. Ehhez hasonlóan a Joszifovics szócikkből az derül ki, hogy ez az írásmód a Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij névben alkalmazandó.

– Peyerk ^vita 2017. október 9., 22:17 (CEST)

Szerintem ilyen nyilvánvalóan nem egyértelmű esetben (szerkesztői vitalapon folytatott) magánbeszélgetés alapján nem módosítunk útmutatókat. Visszaállítottam a módosítást, próbáljuk meggyőzni egymást. – Peyerk ^vita 2017. október 9., 22:53 (CEST)

Khm... Az útmutató nem irányelv. Miért ne módosíthatná akárki, akármikor? – LA^pankuš 2017. október 9., 23:13 (CEST)

Egyébként is teljesen érthetetlen lenne, hogy a sok Joszifovics közül miért éppen Ivanovszkij lenne az, aki J-s, míg az összes többi meg nem. Szerintem egészen nyilvánvaló, hogy a példa az példa, arra szolgál, hogy mondjon egyet a sok közül, nem arra, hogy a preferált írásmód csak éppen pont arra a két személyre vonatkozik.

De miért nem kérdezzük meg mondjuk Mártonffyt? – LA^pankuš 2017. október 9., 23:15 (CEST)

@Peyerk: akkor a Jackson || -> | Pollock karaktersor meg azt jelenti, hogy a Jackson csakis Pollock nevében írandó így? :) – Pagony ^foxhole 2017. október 9., 23:52 (CEST)

Nem. Ez a karaktersor azt jelenti, hogy Jackson Pollock nevét így kell írni, egyéb hasonló neveket viszont előfordulhat hogy másként. Ahogy a Joszif Sztálin nevének helyesírására vonatkozó előírásból sem következik semmi mások nevének helyesírására.

De visszakérdezek: az OH-ban van bárhol explicit utalás arra, hogy érvényteleníti vagy érvénytelennek tekinti az orosz nevek átírására vonatkozó akadémiai szabályzatot? Szerintem nincs. Most ugyan nincs kedvem kikeresni, de emlékeim szerint ennek pont az ellenkezője igaz: az OH meghivatkozza a szabályzatot.

– Peyerk ^vita 2017. október 10., 09:17 (CEST)

Néhány mondattal folytatom onnan, ahol tegnap elkezdtem. Itt egy helyesírási szabályzatot ütköztetünk egy átírási szabályzattal, amit nem kellene. Előbbinek az a célja, szabályozza és példázza hogyan kell helyesen magyar szavakat vagy a magyar nyelvben használt neveket helyesen írni. Tehát az ablakot ablaknak kell írni – mily meglepő – a cipőt cipőnek, Józsefet Józsefnek, ha pedig a Joszif alakot használják akkor annak Joszif a helyesírása. Nem tudom Mao Ce-tung benne van-e de azt akkor is így írjuk magyarul, ha az átírási szabályoknak nem felel meg. Ezen túl még mintának sem használhatjuk átírásra és nem is állíthatjuk, így kell helyesen átírni. Így van ez a Joszif alakkal is, ez a helyesírása, függetlenül attól, hogy Sztálin keresztnevéről vagy Jäger Joszifról van-e szó, http://www.centropa.org/hu/photo/jager-joszif-masodik-felesegevel-lanyaval-es-vejevel (Nyugodjon békében! Bocsánat a példáért.) Egy helyesírási szótárnak nem feladata, hogy átírási szabályokat állítson fel, vagy akár példákat is soroljon a helyes átírásra. Nem írhatja egy helyesírási szabályzat, hogy Иосиф az helyesen Joszif, nem pedig Ioszif, nem is írja. Attól, hogy nincs benne az Arkagyij, attól még ez a név létezik és így kell helyesen leírni magyar szövegben.

Ezzel szemben egy átírási szabályzatnak az a célja, hogy az átíráshoz mutasson utat, és ezt is teszi, példatárban azt is leírja, Иосиф helyes átírása az Ioszif. Ennyire egyszerű az egész, egy orosz név átírását ne keverjük egy orosz nyelvből vett névváltozat helyesírásával. Majd ha a helyesírási szabályzatban azt fogják írni, hogyan írjuk át akkor majd átírási szabályzat is lesz és majd akkor úgy is írjuk át. – Sepultura^P's.box 2017. október 10., 05:59 (CEST)

Amikor egy szónak kétféle írásmódja létezik a helyzettől függően, akkor az OH ezt mindig hangsúlyozza. Itt nem tesz ilyet. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 10., 08:06 (CEST)

Stravinskynél hányszor teszi? – Sepultura^P's.box 2017. október 10., 08:51 (CEST)

Sepultura +1.

Mi az hogy az OH "nem tesz ilyet"?!? Kimásoltam a Joszif szócikk teljes szövegét, a lehetőségeimhez mérten karakterhűen. Ez egészen konkrétan azt írja, hogy a Joszif írásmód Sztálinra vonatkozik. Ha valaki azt állítja, hogy az OH-t ebben az esetben a vonatkozó akadémiai szabályzattól eltérően kell értelmezni, az kérem fejtse ezt ki részletesen, érvekkel, hivatkozásokkal. És persze előtte olvassa el a vonatkozó jelmagyarázatot, ne kitalálni próbálja, mi mit jelent.

– Peyerk ^vita 2017. október 10., 09:25 (CEST)

Számomra elfogadhatók Sepultura érvei. És lényeges, hogy a 220. pontra felhívta a figyelmet. – Vadaro ^vita 2017. október 10., 11:07 (CEST)

Azért tisztázzuk, miről szól ez a kérdés. Nem arról, hogy a cirill karaktersornak mi a helyes átírása. Kizárólag arról, hogy az általános átírási szokványtól milyen eset(ek)ben térünk el. Elegánsan átsiklunk afelett, hogy a másik problémás forma, a Joszifovics vajon miért lesz kizárólag annak az egyetlen, egyébként tök ismeretlen embernek a sajátos, szabványtól eltérő írásmódja? A válasz szerintem teljesen egyszerű, nem Ivanovszkij, de még csak nem is Sztálin itt a lényeg.

Az átírási szabályzat szerint ez sem ellentmondás, mivel ez a név 1950 előtt vált ismertté. Azon lehetne vitatkozni mi az ismertség, mert ha tőlem kérdezte volna valaki ki Ivanovszkij nem tudtam volna megmondani. Viszont ha valaki beírja a keresőbe a Dmitrij Ivanovszkij nevet akkor nagyon sok találatot kap és kiderül, hogy igen nagy név több tudományos területen. Az pedig, hogy a helyesírási szabályzatba miért pont ő került be, ezt már a szerkesztők tudnák megmondani.

Egyébként hogy egy-egy más írásrendszerből hogyan írunk át, az elég eseti. Egyes esetekben betű szerinti, más esetekben viszont kiejtéskövető, és az a gyakoribb. Ha az akadémia megállapít egy átbetűzési formulát, akkor mindössze annyi történt, hogy van egy keretrendszer. Ettől kismillió okból lehet és kell eltérni, amiből az egyik a honosodás. Szerintem kétségkívül az orosz Иосиф személynév Joszifként honosodott, ráadásul ez meg is felel a tényleges kiejtésnek mind az orosz, mind a magyar nyelvben. Pont ugyanúgy, ahogy a tényleges kiejtésnek felel meg az útmutató visszavont változtatása. Miért is ne egyezhetnénk meg ebben a praktikus elvben? Például Иоанн Павел II esetén ugyanez a helyzet. Az idegen j-ket ők egyszerűen i-vel írják. A sajátjukat is. – LA^pankuš 2017. október 10., 22:04 (CEST)

Ezt annyira szépen megfogalmaztad, hogy csak annyit teszek hozzá: +1. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 11., 08:50 (CEST)

Egy korábbi hozzászólásomban majdnem leírtam a választ erre, de aztán feleslegesnek ítéltem. Mivel azonban ez a tévedés ide került, ezért mégis leírom, hogy is állunk ezekkel a szókezdő i betűkkel az oroszban. Ezek alapvetően olyan görög eredetű nevek elején fordulnak elő, ahol az eredetiben önálló szótagként ki is ejtették őket. Egyáltalán nem igaz, hogy ez az i betű simán j hangot jelöl; ez a konkrét névtől és mástól is függhet. Például az Иисус (Jézus) név elején egyértelműen i-nek ejtik. Egyébként ezt az ingadozást szemlélteti az Ivan/Jan kettősség, ugyanis mindkét név az Ioan származéka, csak más-más magánhangzó vált benne mássalhangzóvá (vagy félhangzóvá).

De mindez valójában teljesen érdektelen. A lényeg az, hogy létező akadémiai szabályzat teljesen egyértelműen rendezi az átírás kérdést, amitől nincs okunk eltérni, erre nem láttam legalábbis alátámasztást.

– Peyerk ^vita 2017. október 11., 15:41 (CEST)

Azt hogy egy-egy írásrendszerből hogyan írunk át, az ebben az esetben egy átírási szabályzatban le van írva. Mindenben meg lehet egyezni, de inkább abban kellene megegyezni, hogy egy létező és egy jól érthető szabályzathoz tartsuk magunkat. Nem tudom egyáltalán tisztában vagytok-e mi lenne a következménye, ha elkezdnénk önkényesen felrúgni ezeket a szabályokat és nem a szabályzat hanem valakik mondanák meg melyik szót kell kiejtés szerint kell leírni és melyiknél hagyatkozunk a szerencsétlen akadémikusokra. Ez már egy teljesen másik történet, amelyik arról szól, betartsuk-e a szabályokat, vagy ha a kiejtés és szabályos átírás eltér attól akkor ne foglalkozzunk a szabállyal. Tudjátok hány ilyen szó van csak az oroszban? – Sepultura^P's.box 2017. október 11., 10:06 (CEST)

Én ezen a ponton ki is fogytam a józan érveimből, ezért köszönöm azoknak a szerkesztőtársaknak a hozzászólását is, akik nem értettek velem egyet. Én azokból is szoktam tanulni, akkor is ha a véleményemen valamelyik ellenvélemény éppen nem változtat. Elnézést kérek viszont azoktól, akiknek nem válaszoltam vagy csak udvariatlanul röviden válaszoltam. Olyannal például nem tudok mit kezdeni, hogy mi itt az „OV-t használjuk”, nem az átírási szabályzatot. Számomra ez olyan mintha egy építési területen történt ütközés után arra hivatkozna valaki, ott az építésügyi szabályzatot kell betartani nem a KRESZ-t. (Ebben mellesleg igaza is lenne mert az nem közút.) Annak a szerkesztőtársnak aki a Ioszif nevet hiányolja a helyesírási szabályzatból nem is tudok jól megválaszolni, mivel nem áll most módomban megnézni a kovács benne van-e nagybetűvel. Azt sem tudom benne van-e a bináris, de abban már biztos vagyok csak kisbetűvel van írva. És az nem nem jelenti azt, hogy ha nagybetűvel írjuk akkor az csak szabálytalan lehet, vagy ilyen a magyar helyesírásban nem is létezhet. (Ez csak egy szerencsétlen példa lenne, nem személyeskedés.) Ami a Joszif nevet illeti, hogy honnan jöhet, azt sem tudom bebizonyítani, de teljes mértékben elfogadom, a Joszifot Joszifnak kell írni, akkor is ha Sztálin keresztneve, akkor is ha azt ha orosz, bolgár vagy ukrán Йосиф-ból írjuk át, vagy ha Magyarországon így anyakönyveztek valakit, vagy szerb volt az illető, mert régebbi magyar szövegekben szerepelhetett így. Én csak az általánosítást nem tudtam elfogadni, miszerint Иосиф az csak a Joszif alakban lehet szabályosan átírt. – Sepultura^P's.box 2017. október 11., 10:09 (CEST)

Szerintem nem ér meg túl sok háborút a kérdés, mert nem olyan lényeges, de egyet ne felejtsetek el: ez az a hely, ahol akár valamelyik könyvtől való eltérésről is dönthetünk, és volt is már néhány ilyen példa. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 11., 10:24 (CEST)

Itt van egy érdekes dokumentum az AkH.11 megjelenése előtti előterjesztésekről. Az egészből teljesen nyilvánvaló, hogy a cirill átírás sem betű szerinti, hanem ejtéskövető. „Az idegen szavak átírása igyekszik követni a kiejtést” (Nyest). De egyébként pedig ezt a könyvet lenne érdemes forgatni. Nekem nincs meg. – LA^pankuš 2017. október 11., 21:23 (CEST)

Épp ezt forgatjuk! Épp ez a linkelt könyv az, amelynek a példatára (bőven, de pontosan kivonatolva) itt olvasható: Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatár; amelynek a példatárából Sepultura kiemelte, hogy: Иосыф – Ioszif (50. oldal). A könyv leírja (30-32. oldal), hogy az orosz helyesírásban - "a fonetikus, az etimologikus és a hagyományos írásmód szempontjainak együttes jelenléte" mellett - két további elv: a fonematikus elv és a szótagelv is érvényesül, hogy egyes orosz betűknek többféle funkciójuk van, stb. A leírásból kitűnik, hogy nem lehet csak betű szerinti, vagy csak ejtéskövető átírásról szó. – Vadaro ^vita 2017. október 11., 23:28 (CEST)

Akkor itt ütközik a két tótumfaktum. Mindenesetre mind a hagyományos, mind a fonetikus elvnek a Joszif felel meg, kizárólag a betűhív átírás indokoná az i-t. Ez nekem konkrétan azért érdekes, mert annak idején az átírást nem igénylő latin írás esetén is nagy felhördülést keltett, mikor Josephusból Iosephus lett. Hasonló volt a középgörög Ióannészek esete is. Azonban a latinban egyáltalán nincs j betű, az ógörögöt pedig hagyományosan betű szerint írjuk át. De az újgörögöt már fonetikusann: Joannísz lenne. Szóval én még mindig a Joszifot preferálnám, mint ejtéskövető és hagyományos átírást. A transzliteráció egyszerű betűhelyettesítés, a transzkripció viszont mond is valamit arról, hogyan kell használni. – LA^pankuš 2017. október 13., 22:16 (CEST)

Ne haragudj, de úgy tűnik, te nem olvasod el, amit írunk és amiket meghivatkozunk, csak ismételgeted az üres spekulációidat. Amíg nem szerzed be a vonatkozó akadémiai szabályzatot és nem olvasod el, illetve érdemben nem reagálsz arra a tényre, hogy az kifejezetten Ioszif alapban írja elő átírni az orosz Иосиф nevet, addig nincs mit beszélgetni erről a kérdésről. – Peyerk ^vita 2017. október 14., 10:52 (CEST)

De haragszom, ugyanis nem üres spekulációról van szó. Szerintem meg se próbáltad megfejteni, miről beszélek, és igen jó lenne, ha nem vennéd fel azt az elharapózó stílust, miszerint mindenki hülye, aki másképp gondol valamit. A magam részéről még a törvényekben is inkább keresem a törvény szellemét, mint betűjét, akkor ugyanis, ha a jogalkotó szándékával vagyunk tisztában, a rendezetlen, vagy esetleg rosszul rendezett kérdések is felismerhetők. Ez pontosan ez. Kismilliószor fordul elő ezen a kocsmafalon, hogy arról beszélünk: ez a szabály, de nem vagyunk képesek az okát megérteni. Ilyen esetekben elő is fordul, hogy eltérünk akár az OH-tól, akár bármely más helyesírási szótártól. Ehhez pedig nem kell más, mint konszenzus. Én továbbra is azt állítom – amit egyébként az általam és mások által belinkelt anyagok is mutatnak –, hogy a cirill átírások alapvetően ejtéskövetők. Ez a szabály szelleme, amit az összes többi olyan betű átírása mutat, amelyik eltérő környezetben eltérően viselkedik. Ennek alapján az i-vel kezdődő és magánhangzóval folytatódó nevek egyértelműen j-vel írandók át, legfeljebb kimaradtak a szabálykönyvekből és nehezen emészthető, felesleges betűhívségnek maradt meg.

Engedd meg nekem azt a luxust, hogy fenntartsam a véleményemet, ha egyszer nem győztetek meg, se ti ebben a vitában, se az akadémiai kiadványok. Köszönöm. – LA^pankuš 2017. október 16., 07:14 (CEST)

Persze, véleménye mindenkinek van egy, nyilván neked is. Csupán arra hívtam fel a figyelmedet, hogy a te véleményed üres spekuláción alapul. Az И-vel kezdődő nevek általában I-vel írandók át, néhány kivételtől eltekintve. "Kismilliomodszor" írom le ide, hogy a szabályzat névjegyzékében ez szerepel, összhangban az elveivel és a szabályaival: Иосиф = Ioszif.

Az oroszból való átírásnak a szabályzatban rögzített elveit fentebb már összefoglalta más. Amit te kitalálsz erről, annak nincs alapja. El nem tudom képzelni, honnan veszed, hogy te ismered helyesen a szabályzat szellemét, amikor a szabályzatot nem olvastad, és ugyanúgy semmibe veszed, mint a mellékletét képező konkrét névjegyzéket.

Nem vitatom a jogodat arra, hogy kitalálj más elveket és szabályokat magadnak, de azt nagyon szépen kérem, hogy ezeket ne próbáld eladni se az akadémiai átírási szabályzat elveiként és szabályaiként, se a szabályzattól való eltérés megalapozásaként.

– Peyerk ^vita 2017. október 16., 09:10 (CEST)